Izgalmas videó járta be a napokban az internetet. A rövid klipben egy fiatal mérnök, James Orgill egy halálfej forma kis sípot mutat be, amit egyébként saját 3D nyomatójával készített, és amibe belefújva vérfagyasztó, a megkínzott, rettegő ember sikolyára emlékeztető hangot lehet hallani. A kedves kis síp a mérnök szerint az úgynevezett azték halálsíp pontos mása. Úgy is néz ki, ahogy egy halálsípot elképzel az ember: koponyaformája van.
Az azték kultúra nemcsak csodálatos építményeiről, vagy csilis kakaóitalairól, de kegyetlenségéről (ha nem akarunk ítélkezni: az emberi élet értékéről alkotott unortodox, felfogásáról) is híres. Ebben a kultúrában rendszeres volt az isteneknek bemutatott emberáldozat és a bűnösök egészen brutális kínzása is. Nem csoda, hogy az 1990-es években épp egy azték romokon folytatott ásatás során került elő egy kis szerkentyű, amit azóta halálsípként emlegetnek, és ami egy nemrégiben kijött videó tanúsága szerint olyan hangot ad, mintha egy kínzott, rettegő ember sikolyát hallanánk.
Mire jó a halálsíp?
A kutatók máig nem tudták megfejteni, pontosan mire is használhatták annak idején ezt a 21. századi halloween-bulikat is garantáltan feldobó kis eszközt. A később halálsípnak nevezett hangszert egy mexikóvárosi (azon belül is a Tlatelolco negyedben fekvő) templom ásatásán fedeztek fel, még az 1990-es években. A szóban forgó kutatáskor egy csontvázra bukkantak, amely hangszereket tartott a kezében, köztük egy kicsi, koponya alakú kerámiasípot is, amibe hogy-hogy nem, megtalálásakor és utána hosszú évekig senkinek nem jutott eszébe megfújni. A kis eszköz funkciója ezért csak az ásatás után másfél évtizeddel később lett csak kérdéses, amikor is egy tudós belefújt a kis eszközbe, és
halálsikolyara emlékeztető hangot hallott.
Ennek alapján valószínűsítették, hogy nem egyszerű zeneszerszámról volt szó. Azóta több elmélet is született azzal kapcsolatban, hogyan és miért használták korábban a sípot. Egyes megközelítések szerint egész seregek fújták együtt az ellenség megfélemlítésére, mások arra gondoltak (és hangját halva én sem lennék meglepve), hogy kínzóeszköz lehetett a kis szerkentyű. Megint mások úgy gondolták, hogy a kis sípot inkább szertartásokon használták, mégpedig arra, hogy halottaikat a túlvilágra kísérjék a zavarba ejtő hanggal.
Reprodukció
Akárhogy is, a bevezetőben említett fiatal mérnök a síp különböző leírásai alapján 3D nyomtató segítségével elkészítette a saját verzióját, amely az Action Lab nevű videócsatornán közölt felvétel szerint hátborzongató hangot ad. Orgill ezek a fórumon egyébként is izgalmas kísérleteket végez, és edukatív szándékkal tölt fel különféle tudományos érdekességekkel kapcsolatos videókat, miközben arra buzdítja követőit, hogy kommentben bátran kérdezzenek, vagy hívják fel a figyelmét olyan érdekes tudományos kérdésekre, amiket feldolgozhat csatornáján. A rövid film alatt most is csak úgy záporoztak a kommentek, melyekben az emberek főképp arról írtak, mennyire megijedtek a hangtól. Voltak olyanok is, akik nem egyszerű ijedtségnek, hanem egy nagyon furcsa és bizarr, szinte émelyítő érzésnek írták le, amit a hang kiváltott belőlük.
Nem is úgy van?
A bár a hang kétség kívül félelmetes, vannak, akik szerint nem eszik olyan forrón az azték kását sem. Egyes források szerint ugyanis az ilyen és ehhez hasonló sípok sokkal lágyabb, inkább a szél zúgásához hasonló (és egyébként szintén ijesztő) hangot adtak, és bár a sípba fújó egykori tudósnak igaza volt abban, hogy a kis eszköz félelmet keltő hangot ad, annak mértékét és jellegét már kiszínezték az erről szóló híradások. Arnd Adje Both zenetörténésznek például lehetősége volt kipróbálni az eredeti, sírokból kiásott sípokat, és ő is azt tapasztalta, hogy a ténylegesen előállított hang sokkal lágyabb. Véleménye szerint ezért
a sípoknak inkább lehetett vallási-szertartási, mintsem hadviselési céljuk.
A többi puszta spekuláció. Sőt, minél többször nézi meg az ember a videót, annál többször jut eszébe, hogy Orgill talán csak trollkodik a videóval és azt próbálja megnézni, meddig lehet elmenni, ha hoax terjesztéséről van szó.
Az viszont tény, hogy Benjamin Franklin volt az, aki feltalálta az úgynevezett üvegharmonika nevű hangszert. Ha próbáltál már valaha hangot csiholni vízzel különböző szintig feltöltött vékony üvegpoharak száján, nemcsak azt tudod, milyen elven működik az üvegharmonika, de azt is, hogy már rövid távon is mennyire zavaró tud lenni a hangja. Franklin idejében sok ilyen szerkentyűt gyártottak, de a ezek a harmonikák hamar kimentek a divatból, mert éles hangjukkal és vibrálásukkal túlstimulálták a hallgatóságot: fejfájást lehetett tőle kapni.
Kiemelt kép: Getty Images/Canva
