A stresszről van szó. A stresszről, ami elől a modern ember csak egészen kivételes körülmények között tud elmenekülni, hiszen nemcsak a munka jár több-kevésbé folyamatos nyomással, de családi életet, pláne családi költségvetést menedzselni is folyamatos stresszt jelent. És akkor még nem beszéltünk arról a bizonytalanságról, amiben az elmúlt években tengettük mindennapjainkat.
A stressz persze nem önmagában ártalmas: az emberiség legkorábbi idejétől kezdve mindennapos része az életnek, a szorongató helyzetre adott testi reakciók segítenek abban, hogy jobban összpontosítsunk, gyorsabban reagáljunk, ha úgy hozza a szükség. A hosszan tartó stressz viszont minden, csak nem egészséges élettani folyamat: lassan, de biztosan erodálja a testet, és bár kevés szó esik róla, a női szervezetre különösen is veszélyes, mivel olyan hormonális változásokat indít el, amik komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Férfiak és nők is tapasztalják, hogy stresszes időszakokban hangulatingadozás, ingerlékenység, és alvászavar jelentkezik náluk, de vannak olyan tünetek is, amikre a nőknek kell kiemelt figyelmet fordítaniuk.
Lássuk, melyek a stressz nőspecifikus tünetei!
Nehezített teherbeesés
Akik hosszabb ideje sikertelenül próbálkoznak a teherbeeséssel, jellemzően minden lehetséges oldalról igyekeznek megtámogatni reproduktív rendszerük egészséges működését. Vitaminokat és étrendkiegészítőket szednek, ellenőriztetik hormonszintjüket, ha szükséges leadnak a súlyukból. Arra viszont már kevesebben gondolnak, hogy a stressz is állhat fogantatási problémáik hátterében is. Pedig több tanulmány kimutatta, hogy egy stresszel kapcsolatos enzim, a hasnyálmirigy által termelt alfa-amiláz magasabb szintje megnehezítheti a fogamzást. Egy kutatásban azok a nők, akiknek a ciklusuk során a legmagasabb volt ennek az enzimnek koncentrációja, 12%-kal kisebb valószínűséggel estek teherbe, mint azok, akiknek alacsonyabb volt az enzimszintjük.
Cikluszavar
Veled is előfordult már, hogy egy-egy munkával vagy épp magánéleti problémákkal teli időszakban elmaradt a menstruációd? A hosszú távú stresszt szervezetünk folyamatos fenyegetésként éli meg, és ilyenkor előfordulhat, hogy a nem a létfenntartáshoz szükséges testi funkciókat egyszerűen kikapcsolja. De az sem ritka, hogy a stressz miatt éppen ennek ellenkezője következik be: túl hosszúra nyúlik a menstruáció, esetleg olyan erős premenstruációs tünetek jelentkeznek, amiket nyugisabb időszakban sosem tapasztalsz, vagy szokatlanul fájdalmas görcsöket élsz át. Akár előbbi, akár utóbbi következik be, szervezeted figyelmeztetni szeretne, hogy itt az ideje lassítani.
Emésztési problémák
Az, hogy agyunk, pszichénk és emésztőrendszerünk között szoros kapcsolat van, az utóbbi időben egyre több helyről halljuk (a témáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen). De nemcsak emésztőrendszerünk egészsége hat arra, ahogy érezzük magunkat, nemcsak az befolyásolja akár kognitív képességeinket is, a hatás fordítva is fennáll. A rövid távú stressz jól ismert emésztőrendszert érintő tünetei a szorító érzés, a hasmenés vagy épp székrekedés, esetleg hányinger. A tartós stressz emellett növelheti a gyomorsavszintet is, ami további emésztési zavarokhoz, gyomorégéshez és refluxhoz is vezethet. A rossz emésztés is lehet a stresszre adott válaszreakció, ami olyan tüneteket eredményezhet, mint a hányinger/hányás, hasmenés, székrekedés, gázok, puffadás, elhízás, vagy az IBS (irritábilis bél szindróma) fellángolása.
Szívbetegség
Szervezetünk a rövid és hosszú távú stresszre adott reakcióként stresszhormonokat kezd termelni, aminek a hatására az erek összeszűkülnek, így több oxigén jut az izmaidba, hogy azok felkészüljenek a harc vagy menekülés válaszreakcióra. Ennek eredményeképpen a szívverésed üteme és a vérnyomásod is megemelkedik. Ha a stressz hosszú távú vagy krónikus, a pulzusszám és a vérnyomás hosszú távon is emelkedett marad, ami idővel súlyos szívproblémákhoz, például stroke-hoz vagy szívrohamhoz vezethet. A szívbetegségek természetesen a férfiak esetében is sok esetben összefüggnek a stresszel. A nőkre leselkedő veszély azért más jellegű, mert még ma is hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a szívbaj férfi privilégium, nők esetében ezért sokszor később indul el ebbe az irányba a kivizsgálás.
A menopauza után megszűnik az ösztrogén szívünk egészségét védő hatása, így nőként is jobban kell figyelni a keringés egészségére. (Fotó: Getty Images)
Gyengült immunrendszer
Megint csak sokunk tapasztalata, hogy egy-egy nehezebb időszakban, vagy éppen akkor, amikor lezárnánk azt, lebetegszünk. A stresszhormonok folyamatosan magas szintje ugyanis gyengíti az immunrendszert, ami így sebezhetőbbé válik a fertőzésekkel és betegségekkel szemben. Ha állandóan stresszes vagy, hajlamosabb vagy a megfázásra vagy az influenzára, és az ilyen időszakokban gyakrabban fordul elő az is, hogy fellángolnak az olyan krónikus betegségeid is, mint az ízületi gyulladás vagy épp a gyulladásos bélbetegség. A stressz által legyengített immunrendszer miatt nemcsak könnyebben kapsz el betegségeket, de nehezebben, lassabban is gyógyulsz ki belőle.
Rossz mentális egészség
A stressz természetesen nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségünkre is hatással van. Amikor hosszú ideig állunk nagy nyomás alatt, a stressz miatt nagyobb valószínűséggel alakul ki depresszió, szorongás, vagy más mentális-pszichés betegség vagy tünet. Sőt, a nőknél kétszer nagyobb valószínűséggel fordul elő stresszel összefüggésbe hozható depresszió, mint a férfiaknál, így ők különösen veszélyeztetettek. Ezeket az állapotokat gyakran a krónikusan magas kortizolszint váltja ki.
Mit tehetünk a stressz ellen?
A stresszt elkerülni, pláne életünkből kizárni nem tudjuk. Amit tehetünk, az az, hogy megpróbáljuk csökkenteni a mértékét (például azzal, hogy kilépünk toxikus kapcsolatainkból, munkahelyünkről vagy megpróbáljuk a magánéletet priorizálni a munkahelyi kötelezettségekhez képest), és megtaláljuk azokat a stresszlevezető módokat, amiket integrálni tudunk az életünkbe, és amik a mi esetünkben hathatósan csökkentik a nyomást.
- Mozogjunk többet – a sport, de a legegyszerűbb séta is boldogsághormonokat szabadít fel.
- Együnk kiegyensúlyozottan – emésztőrendszerünk egészsége szinte azonnal leképeződik abban, ahogy pszichénk és elménk működik.
- Csökkentsük a képernyő előtt töltött időt – nemcsak elvon társas kapcsolatainktól, de szemünknek, testtartásunknak és kedélyállapotunknak is árt.
- Törődjünk magunkkal, szakítsunk ki magunknak énidőt – a nekünk megfelelő lazítási módot keresve járjunk el táncolni, olvassunk, főzzünk!
- Naplózzuk az érzéseinkről – a stressz kezelésében sokszor már annak tudatosítása is segítség lehet.
- Csökkentsük a koffeinfogyasztást – a koffein az arra érzékenyek esetében fokozza a stressz érrendszerre gyakorolt negatív hatását.
- Töltsünk több időt a szeretteinkkel – kötődést erősítő és boldogsághormonok szabadulnak fel, ha olyanokkal vagyunk, akiket szeretünk.
- Húzzuk meg határozottabban a határainkat és tanuljunk meg nemet mondani – nőként nem könnyű, de az egyik legnagyobb lépés egy stresszmentes élet felé.
- Ne halogassunk – a halogatással további stresszt okozó határidőket szabadítunk magunkra.
- Töltsünk időt a szabadban – a friss levegő, a zöld, a csend csupa olyasmi, amit receptre kellene felírni stressz ellen.
- Tartsunk kisállatot – a kisállattartás hatásai a szeretteinkkel töltött időével vetekszenek.
- Kérjünk orvosi segítséget – ha nem tudunk egyedül megbirkózni a krónikus stresszel, bátran kérjünk orvosi, pszichológusi segítséget.
Kiemelt kép: Getty Images/Canva
