A fűtőeszközök hibás telepítéséből, nem megfelelő használatából, a karbantartás hiányából eredő problémák akár lakástűzhöz és szén-monoxid-mérgezéshez is vezethetnek. Érdemes tehát a fűtőeszközök telepítését szakemberre bízni, a karbantartásuknál pedig követni kell a gyártói utasításokat.
A fűtőeszközöket évente egyszer érdemes ellenőriztetni, és ha szükséges, kitisztíttatni
– áll az OKF frissen kiadott közleményében.
Amennyiben új kéményt építtetünk, a régit javíttatjuk, felújítjuk, átalakítjuk vagy új fűtőeszközt csatlakoztatunk a meglévőhöz, azt csak azután szabad használni, ha megtörtént a helyszíni műszaki vizsgálat, és a kéményseprő egy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki a kéményről – ismertették. A tájékoztatás szerint a kémények ellenőrzését és tisztítását magánszemélyeknek ingyen végzik a kéményseprők, a családi házakban élőknek azonban időpontot kell foglalniuk. Aki fával vagy egyéb szilárd tüzelővel fűt, annak évente, aki pedig gázzal, annak kétévente érdemes igénybe vennie az ingyenes kéményellenőrzést.
Gázbojlernél szén-monoxid-szintet mér egy szakember. (Fotó: Getty Images)
A rettegett szén-monoxid
A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy szén-monoxid ott keletkezik, ahol nyílt lánggal fűtenek, és nem megfelelő a szellőzés, ám a mérgező gáz nem csak gázfűtésnél keletkezhet. Ezért, ha elérhető a fűtőeszköz égéstere, látható a láng, akkor gondoskodni kell a légbevezetésről, ám nem elegendő néha kinyitni az ablakot, állandó és automatikus levegő-utánpótlást kell biztosítani. A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, ezért életet menthet, ha a fűtőeszköz egy-másfél méteres körzetében, fejmagasságban működik egy szén-monoxid-érzékelő – fűzték hozzá.
Az elmúlt évek lakástüzeinek 61 százaléka, a szén-monoxid-mérgezések 60 százaléka a fűtési szezonban történt
– áll a közleményben.
Mérgezésről akkor beszélhetünk, ha a szén-monoxid-tartalma a vérben 10–12 százalék fölé emelkedik. Ebben az esetben a mérgezés atípusos tüneteket okoz: például fejfájást és hányingert. Nagy baj lehet, ha a szintje tovább emelkedik: 20 százalékos arány fölött súlyosabb idegrendszeri tünetek, mellkasi fájdalmak is jelentkezhetnek, 30 százalék fölött pedig már eszméletvesztés, görcsrohamok is bekövetkezhetnek. A szén-monoxid-mérgezés azért is veszélyes, mert némán alakul ki, a levegőben szimatolva semmi gyanúsat nem lehet észrevenni. A tünetek úgy súlyosbodnak, ahogyan a vér szén-monoxid telítettsége fokozódik: végső esetben akár súlyos, visszafordíthatatlan agykárosodás és halál is bekövetkezhet – írja a HáziPatika.
Több száz szén-monoxid-mérgezés történik hazánkban évente, ebből 20–30 végződik halállal. A tragédiák elkerülése végett érdemes riasztót alkalmazni minden olyan lakótérben, ami szén-monoxid-szivárgásnak lehet kitéve. A beszerezhető szén-monoxid-érzékelők listája, valamint hogy ezek közül melyik eszköz hatásos, illetve melyik hatástalan, a linken elérhető.
Kiemelt kép: Getty Images
