Kiderült, miben más a kivételesen hosszú életű emberek szervezete

Egykor ritkaság számba ment, hogy valaki megérje a századik életévét, mára azonban szinte mindennapossá vált a dolog. Olyannyira, hogy a száz év felettiek világ népességének leggyorsabban növekvő demográfiai csoportját jelentik, és számuk az 1970-es évek óta tízévente nagyjából megduplázódik.

Az, hogy mi lehet a hosszú élet titka, és hogy mi az oka annak, hogy vannak, akik akár 100 évig is élnek, mindig is foglalkoztatta a tudományt és a közvéleményt is, a kivételesen hosszú élet titkait azonban nem is olyan egyszerű kifürkészni. Ehhez a genetikai hajlam és az életmódbeli tényezők összetett kölcsönhatásának feltárása szükséges.

A hosszú élettel kapcsolatos vizsgálatok elsősorban azt kutatják, melyek azok az életmódszokások, amelyek segíthetnek bennünket, hogy a lehető legtovább legyünk egészségesek. Egy most publikált kutatás viszont azt térképezte fel, hogy melyek azok a vérképen, különféle biomarkerekkel kimutatható eltérések, amelyek előre jelzik, hogy melyik ember élhet el akár 100 éves korig is. 

Van új a nap alatt

A GeroScience című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmány most feltárt néhány olyan jellemzőt, ami együttesen jellemzi a különlegesen magas kort megérőket, és amiket egy egyszerű vérvizsgálattal ki lehet mutatni. Biomarkereknek nevezzük azokat a jelzőanyagokat, amelyek felhasználhatók arra, hogy bizonyos betegségeket kimutassanak vagy előre jelezzenek általuk. A biomarkereket a szervezetbe juttatva, vagy azokat valamilyen testváladékkal vegyítve a szakértők képet kaphatnak bizonyos betegségek megjelenésével vagy akár csak kockázataival kapcsolatban. 

A mostani az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a kivételesen hosszú életű emberek és rövidebb életű társaik körében különböző biomarker-profilokat hasonlított össze. A kutatás 44 000 svéd ember adatait vette figyelembe, akik 64 és 99 éves koruk között kerültek be a kutatásba. Ezeknek a résztvevőknek az egészségi állapotát ezután a svéd orvosi nyilvántartási adatokon keresztül 35 évig követték. Közülük 1224 fő, azaz a résztvevők 2,7%-a élte meg a 100. életévét. A százévesek túlnyomó többsége (85%-a) nő volt.

két idős nő mosolyogva, egymásba kapaszkodva sétál a tengerparton, mögöttük két idős férfi közeledik

Mindannyian hosszú és egészséges életre vágyunk. (Fotó: Getty Images)

A vizsgálatok során tizenkét véralapú biomarkert vizsgáltak, amelyek a gyulladásos folyamatokkal, az anyagcserével, a máj- és veseműködéssel, valamint az esetleges alultápláltsággal és vérszegénységgel voltak összefüggésben.

Biomarkerek és hosszú élet

Amikor azt vizsgálták, hogy mely biomarkerek kapcsolódnak a 100 éves kor elérésének valószínűségéhez, azt találták, hogy

az alacsonyabb vas és összkoleszterin (jó és rossz koleszterin) érték, illetve a magasabb glükóz-, kreatinin-, húgysav- és májfunkciót jelző markerek esetében alacsonyabb volt a 100 éves kor elérésének esélye,

azaz ezek a mutatók figyelmeztető jelek, amiket mindenképpen érdemes szorosabban követni az érintett idősek állapotát. Az összefüggés pozitív irányban is fennált: azok az emberek, akiknek jók voltak a vas, a koleszterin, a glükóz, illetve a májfunkciót visszajelző értékei, jóval nagyobb eséllyel érték meg az akár 100 éves kort is. 

A most felfedezett összefüggések arra utalnak, hogy szoros kapcsolat van az anyagcsere-egészség, a táplálkozás és a kivételesen hosszú élettartam között. Nem szabad viszont elfeledkezni arról sem, hogy megnézzük, hogyan befolyásolják életmóddöntéseink ezeket a markereket, hiszen az olyan tényezők, mint a táplálkozás és az alkoholfogyasztás, mind szerepet játszanak abban, hogy meddig élünk. A mostani vizsgálat tanulsága az, hogy idősebb korban érdemes ezeket a biomarkereket rendszeresen ellenőriztetni, és eltérés esetén gondoskodni a normalizálásukról, mert ez lehet a hosszú élet záloga.

Szeretnél konkrét javaslatokat is arra vonatkozóan, mit tehetsz azért, hogy a lehető legtovább élj? Ebben a cikkünkben nyolc ilyet szedtünk össze. 

Kiemelt kép: Getty Images