Aki kicsit is ismeri a TikTok világát, tudja, hogy sokan talán nem véletlenül tartják az internet pöcegödrének, gondoljunk csak a káros diétás hóbortokra, szépségfilterekre és haszontalan sminktrendekre. De valljuk be, vannak napok, amikor kifejezetten szórakoztató és hasznos is tud lenni: a silent walking, vagyis a csendes séta jelenleg is nagy sikerrel pörög az interneten, és most itt van a shadow work, azaz az árnyékmunka is, amit a szakértők szerint is megéri kipróbálni.
Mivel a magánterápia költségei (itthon is) az egekbe rúgnak, az állami szférában pedig hosszú a várakozási idő, egyre többen fordulnak az alternatív önismeretfejlesztő megoldások felé. Az úgynevezett #shadowwork videókban a felhasználók például arra buzdítják a követőket, hogy naplóírás segítségével próbálják megválaszolni az alábbi kérdéseket, ha úgy érzik, hogy elakadtak az életben:
- Mi az a tulajdonság vagy érzelem, ami miatt nem vagy kibékülve magaddal?
- Mit jelent számodra a kudarc, és hogyan definiálnád a saját szavaiddal?
- Mi volt az, amire gyerekként azt mondták neked, hogy ne tedd?
- Mikor érzed úgy, hogy törődnek veled?
És ehhez kapcsolódik maga az árnyékmunka is, ami pszichológiai értelemben nem újdonság, hiszen az ötletet először Carl Gustav Jung svájci pszichiáter és pszichoanalitikus népszerűsítette a 20. században. Az „árnyék” szó ez esetben metaforikusan értendő valakire, aki mindenhová követ, bármerre járunk. Ez lehet például egy nemkívánatos személy, egy mérgező és elnyomó kapcsolat, ami beárnyékolja a létezésünket, de érthetjük akár a saját tudatalattink árnyoldalára is, amit a félelmeink és belső démonaink irányítanak, és amelyek meggátolnak bennünket a kiteljesedésben.
Vegyük át az irányítást!
Kapcsolódó
Kiderült, hogy tényleg fájnak a szavak is
A Psychology and Alchemy című könyvében Jung azt írta, hogy „nincs fény árnyék nélkül, és nincs pszichés teljesség tökéletlenség nélkül”, ami dióhéjban annyit tesz, hogy a hibáink és negatív megéléseink tudatosítása segíthet kilépni a negatív viselkedésminták és megküzdési stratégiák körforgásából.
„Az árnyék-én kialakulása jellemzően gyermekkorban kezdődik, amikor felvesszük a társadalmi normákat, a szülői elvárásokat és kulturális szokásokat.
Az árnyékmunka lényege pedig, hogy a pszichéd mélyére hatolj, és megpróbáld felfedezni, elfogadni önmagad azon aspektusait, amelyeket elfojtottál, megtagadtál vagy elutasítottál”
– magyarázta Amanda Stretcher pszichoterapeuta.
A jungi elmélet szerint az árnyékmunka önmagunk nehezebb, gyakran megtagadott árnyrészei felé fordul. Ez a személyes árnyék pedig a kitagadott-én, ami főként negatív emberi érzelmekből áll. Ezek közé tartoznak legellenszenvesebb emberi tulajdonságaink is (például a düh, az önzés és a féltékenység), melyeket még magunknak sem ismerünk be szívesen – még annak ellenére sem, hogy bizonyos mértékig mindnyájunkban jelen vannak. A naplóírás pedig ezen is segíthet.
Fotó: Plume Creative/Getty Images
Ugyanis ha naplót vezetünk, olyan, mintha egy képzeletbeli baráttal beszélgetnénk, akivel minden kényes gondolatot megoszthatunk. Nem beszélve arról, hogy költséghatékony, ám annál eredményesebb módszer, ha például elakadtunk az életünk valamely területén. Sokszor nem is gondolnánk, de nagyon is fontos, hogy időnként beszélgessünk önmagunkkal, írni ráadásul sokkal könnyebb, mint szavakban kifejezni az érzéseinket. Magyarán a naplózás lehetővé teszi, hogy kifejezzük magunkat, és felfedezzük általa a tudatalattinkat (hogy miért is érdemes felnőtt fejjel naplót vezetni, arról ebben a cikkben írtunk részletesen).
Persze kétség kívül hasznos önismereti eszköz a naplózás, és tényleg rengeteget segít, de vannak helyzetek, amikor muszáj külsős segítséget kérni. Ha tartósan levertnek, kimerültnek és reménytelennek érzed magad, valamint úgy gondolod, hogy egyedül nincs kiút, de nem tudsz kihez fordulni a közvetlen környezetedből, számtalan hazai lelkisegély-szolgálat áll a rendelkezésedre. Előzd meg az igazán kritikus helyzeteket, és ne félj tárcsázni az alábbi ingyenes telefonszámok valamelyikét!
- Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123
- Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000
- Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111
- DélUtán telefonszolgálat (lelki segély időseknek): 06-80-200-866
- Emma Egyesület (zöld szám anyáknak): +36 80 414 565
- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (segítségkérés bántalmazás esetén): +36-80-20-55-20
- Kapcsolj egyből!: anonim chat, iOS- és Android-rendszerről is elérhető alkalmazás. Ez a szolgáltatás megoldást jelenthet azoknak, akik nem tudnak, vagy nem mernek telefonon segítséget kérni. A lelki támogatás mellett az alkalmazás a felhasználó GPS-koordinátái alapján megmutatja, hogy az információkérés helyszínéhez mely intézmények esnek a legközelebb, amelyekhez bizalommal fordulhatunk krízishelyzetben.
Emellett ha úgy gondolod, nem visznek előrébb a saját megküzdési stratégiáid, mindenképp fordulj szakemberhez!
Ha érdekel a terápia, de nem tudod finanszírozni, a lakóhelyedhez tartozó, TB-támogatott és ingyenes pszichiátriai szakrendeléseken kérhetsz segítséget. Ezzel kapcsolatos hasznos információkról, eseményekről és programokról a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány weboldalán is tájékozódhatsz.
Ismerd meg Hegedüs Lilla inspiráló történetét, aki világgá ment, hogy végre megtalálja önmagát.
Kiemelt kép: Westend61/Getty Images
