A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne található fehérjék alapján kategorizálják. Az úgynevezett AB0 rendszert egy osztrák orvos, Karl Landsteiner fedezte fel, miközben azt tanulmányozta, miért menti meg a vérátömlesztés egyes betegek életét, miközben mások belehalnak a beavatkozásba. Hatalmas jelentőségű felfedezését később Nobel-díjjal jutalmazták. Az emberek az általa felállított rendszer alapján 4 vércsoport, az A, B, AB, 0 valamelyikébe tartoznak. Ezt a rendszerezést árnyalja a vérben az úgynevezett RhD antigén megléte vagy hiánya, aminek függvényében + vagy – jelzéssel egészül ki vércsoportunk.
Vércsoport és egészség
Vércsoportunk meghatározásának számos egészségügyi beavatkozás vagy esemény kapcsán nagy jelentősége lehet. Ami engem illet, egészen a terhességemig fogalmam sem volt a vércsoportomról, de akkor rögtön kiderült, hogy nagyon is sokat számít. Magzati vércsoport-összeférhetetlenség miatt ugyanis nemcsak folyamatos megfigyelés alatt tartottak, de a szülés után is injekcióval gondoskodtak arról, hogy a következő terhességnél ne legyen gond. Nemrégiben pedig egy egészen hajmeresztő orvosi műhiba történt közvetlen ismeretségi körömben: egy barátnőm műtét előtt rossz vércsoportú vért kapott, azonnal rosszul lett, és csak a szerencsén múlt, hogy az esetnek nem lett tragikus következménye.
Vércsoportunk egy sor belső folyamatra hatással lehet: nem véletlen, hogy ma már speciális diétákat is javasolnak ez alapján, és az sem, hogy a tudomány régóta vizsgálja, hogyan hat általános egészségünkre az, hogy milyen a vércsoportunk. Egyre több kutatás igazolja, hogy erősebben, mint azt korábban gondoltuk: vércsoportunk ugyanis egyes betegségek esetén rizikótényező lehet, amit elbagatellizálni éppúgy nem szabad, mint túlságosan megijedni tőle. Bár kutatások szerint van összefüggés bizonyos betegségek nagyobb előfordulása és a vércsoportunk között,
a betegségek kialakulására ezzel együtt is sokkal nagyobb hatással van életmódunk!
De most lássuk, melyek azok a betegségek és állapotok, amikre a tudomány mai állása szerint kihatással lehet vércsoportunk!
Mit is akartam mondani? (Fotó: Getty Images)
Memóriazavarok
Egy kisebb kutatás kimutatta, hogy a memóriaproblémákkal küzdő emberek közt több az AB vércsoporttal rendelkező személy.
Szívbetegség
Jó hír a 0 vércsoportúak számára, hogy kutatások szerint a szívkoszorúér-betegség kockázata általában alacsonyabb az ő körükben. Igaz, jelenleg még a szakértők sem biztosak benne, hogy miért. Egyesek vélekedések szerint az lehet az ok, hogy az ebbe a vércsoportba tartozó emberek koleszterinszintje nagy átlagban (amit természetesen számtalan egyéb tényező befolyásolhat akár az ellenkező irányba is!) alacsonyabb, mint más vércsoportú embereké.
Gyomorbajok
Úgy tűnik, hogy az A, AB és B vércsoportú emberek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ha gyomortáji megbetegedésekről van szó. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy az úgynevezett H. pylori-fertőzés gyakoribb az ezekbe a vércsoportokba tartozó embereknél, ez a bakteriális fertőzés pedig különféle gyulladásokat, felmaródásokat okozhat az emésztőrendszer egyes szakaszain. Gyomorfekély szempontjából viszont inkább a nullás vércsoportú személyek vannak nagyobb veszélyben.
Vérrögök és stroke
Kutatások azt mutatják, hogy az A, B vagy AB vércsoportú embereknél nagyobb a mélyvénás trombózis és a stroke kialakulásának kockázata is, mert
esetükben nagyobb valószínűséggel alakul ki a keringési rendszer bármely pontján vérrög, mint a nullások esetében.
Cukorbetegség
Úgy tűnik, hogy a 2-es típusú cukorbetegség gyakrabban fordul elő az A és B vércsoportú embereknél, de a szakértők nem tudják biztosan, hogy miért, ezért további kutatásokat javasolnak az okok feltárására.
Mire lehet még hatással a vércsoportunk?
Élettartam
Nagyobb az esélye annak, hogy tovább élünk, ha szerencsés csillagzat alatt és nullás vércsoporttal születtünk. Szakértők szerint ennek egyik oka az lehet, hogy nullás vércsoport esetében eleve alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ez pedig önmagában élethosszabbító hatással bírhat.
Termékenység
Vércsoportunk még a termékenységünkben is szerepet játszhat! Egy vizsgálatban azt találták, hogy a kevés egészséges petesejttel rendelkező nők között nagyobb valószínűséggel van 0-ás vércsoportú – a jelenség okai azonban egyelőre ismeretlenek.
Stressz-szint
A stressz megemeli a szervezetben a stresszhormon, azaz a kortizol szintjét, miközben az A vércsoportú emberek szervezete egyébként is több kortizolt termel, ezért az ő kitettségük nagyobb lehet, ha stresszel összefüggésbe hozható betegségekről van szó.
Vérünkben volna a hosszú élet titka is? (Fotó: Getty Images)
Van okunk megijedni?
Vércsoportunk okán semmiképpen sem. Nemcsak, mert a vércsoport és a különféle betegségek kapcsolatát firtató kutatásoknak még rengeteg homályos részletet kell feltárniuk, de azért sem, mert a most felsorolt kockázatemelkedések kismértékűek, és minden esetben jelentősen kisebbek azoknál a kockázatoknál, amelyeket életmódunkkal veszünk magunkra. A szívbetegségek kockázatát a vércsoportnál sokkal jobban befolyásolja az elhízás és a mozgásszegény életmód, a gyomorbántalmakét az alkoholfogyasztás, a stressz felhalmozódását pedig a felgyorsult világ, az óriási munkaterhelés és az, ha nem találunk magunknak megfelelő stresszlevezető technikákat.
Ha szeretnénk hosszú távon is egészségesek maradni, tegyünk meg mindent ennek érdekében, és ne feledkezzünk meg a rendszeres szűrővizsgálatokról sem. Ha így teszünk, vércsoport ide vagy oda, tovább megőrizhetjük testi, lelki és szellemi épségünket.
Kiemelt kép: Getty Images
