Az utóbbi években sokat olvashattunk arról, miért is olyan fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, valamint hogy milyen is az igazán makulátlan alváshigiéné. Mindennél többször hallhattuk például, mennyire nem teszünk jót a szervezetünknek azzal, ha reggel – ahelyett, hogy egyből felkelnénk ébresztőóránk hangjára – a szundi gombot nyomogatjuk, és így további 10-20-30 percre visszaalszunk. Sőt, ennek kapcsán még a sokak számára szent délutáni szunyókálás is gyanúba keveredett! Hozzáértők ugyanis azt mondták, nemcsak alvásciklusunkat zavarjuk meg vele, de akár vérnyomás- és szívproblémákat is okozhatunk általa magunknak. A korábbi vizsgálatok tehát egyöntetűen azt találták, hogy a mini alvásciklusok egyáltalán nem tesznek jót az egészségünknek…
Erre jöttek a svédországi Stockholmi Egyetem és az ausztráliai Monash Egyetem kutatói, akik egy nemrégiben készült tanulmányukban megkérdőjelezték ezt az elképzelést. Laboratóriumi körülmények között 31 megrögzött visszaszundikálót vizsgáltak, és azt találták, hogy egy összesen 30 perc hosszúságú bónusz szundikálásnak az esetek nagy részében semmilyen káros hatása nem volt, mi több, egyes esetekben kifejezetten javította is a kognitív képességeket!
Mégis jó ötlet visszaaludni?
A szóban forgó kutatók mindezt úgy mérték, hogy a kísérlet résztvevőit közvetlenül ébredésük után egy viszonylag egyszerű feladat megoldására kérték. Azok a résztvevők (ne felejtsük el, hogy a kutatás összes résztvevője olyan alany volt, aki a reggeleit a szundigomb lenyomásával indítja), akik szundizhattak, kifejezetten jobban teljesítettek a kognitív feladatban, mint azok, akiket a kutatók nem hagytak visszaaludni.
A pozitív hatás viszont kevésbé volt kimutatható, ha a résztvevők csak 5-10 percre szundikáltak vissza.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy nincs okunk leszokni a reggeli szundikálásról, ha élvezzük, és ha összességében legalább 25-30 percre visszaalszunk. Sőt, még az is lehet, hogy a krónikus reggeli álmossággal küzdők egy részének is segíthet a szundi üzemmód, hogy valamivel éberebbek legyenek, mikor felkelnek” – mondta Tina Sundelin alváskutató, a Stockholmi Egyetem szakértője.
Az egyetemi csapat a kutatás kapcsán 1732 önkéntest is megkérdezett, hogy kiderítse, mennyire elterjedt gyakorlat a szundikálás: válaszadóik 69 százaléka mondta, hogy legalább néha megnyomja a szundigombot, továbbá az is kiderült, hogy a rendszeresen visszaszundikálók nagyobb valószínűséggel fiatalabbak, és inkább bagoly, mint pacsirta típusok. Az átlagos szundikálási idő 22 perc volt. Az szundi pozitív hatása egyébként valószínűleg abban rejlik – derül ki szintén a kutatásból – , hogy
mivel néhány perc alatt csak felületesen alszunk vissza, ebből a könnyed alvásból könnyebben is kelünk fel.
Így nem szembesülünk azzal a kellemetlenséggel, hogy legmélyebb álmunkból ukmukkfukk keltve azt sem tudjuk, melyik bolygón vagyunk épp. Kutatók azt is megállapították, hogy a szundikálás nem gyakorolt jelentős befolyást a résztvevők hangulatára, stressz-szintjére és alvásciklusára sem.
Mi ebből a tanulság? Az, hogy kutatások ide vagy oda, akkor járunk a legjobban, ha figyeljük testünk jelzéseit, és olyan evési, sportolási vagy épp alvási rutint alakítunk ki magunknak, amiben a lehető legjobban tudunk működni. Ha a jó közérzethez reggeli szundira van szükségünk, bátran gyakoroljuk, mert könnyen lehet, hogy ez a mostani felfedezés további, tömegeket a szundizás pártjára állító kutatásokat fog generálni.
Kiemelt kép: Getty Images