Aligha létezik erősebb bizonyíték az írott szó erejére, mint a könyvbetiltások gyakorlata. A kulturális normák, a politika, az oktatási rendszer helyzete és a személyes meggyőződések manapság is hatással lehetnek arra, hogy milyen megítélés alá esik egyik vagy másik irodalmi alkotás, és hogy bekerül-e egy mű a betiltott könyvek táborába.
Ha visszatekintünk a múltba, láthatjuk, hogy a „gondolatszabályozás” már az 1600-as években is bevett szokás volt. A történelem első betiltott könyve állítólag egy Thomas Morton nevű amerikai jogászhoz köthető. Ő ideje nagy részében az indián kultúra tanulmányozásával foglalatoskodott, majd 1637-ben megírta az Új angol Kánaán című kötetet. Morton hedonista, nyitott és elfogadó szellemiségű volt, az amerikai őslakosokkal pedig kifejezetten jó kapcsolatot ápolt. Ezt, mondanunk sem kell, nem néztek valami jó szemmel Massachusetts lakói. A pontot az i-re végül a merev és konzervatív puritán nézetek ellen felszólaló könyve tette fel, ami miatt végül ki is közösítette őt a helyi közösség. Az Új angol Kánaánt a maradibb gondolkodású polgárok erkölcsi támadásként értelmezték. Nemcsak magát a könyvet, de gyakorlatilag Mortont is betiltották, a férfit egy életre száműzték a környékről.
De Csin Si Huang-ti kínai császár még ennél is kegyetlenebbül bánt azokkal, akik újszerű gondolatokat kívántak megfogalmazni. A császár állítólag azokat,
akik nem értettek egyet vele, élve eltemettette – még mielőtt bármit is papírra vethettek volna.
Úgy tudni, Kr. e. 259 és Kr. e. 210 között több mint 460 filozófust és tudóst küldött így a halálba, puszta feltételezések és a szóbeszéd alapján.
Na de nem szaporítjuk tovább a szót: Íme, 5 egykor betiltott könyv, melyeket szerencsére ma már újra olvashatunk (már ahol…) – és amelyek mit sem veszítettek aktualitásukból az elmúlt évtizedek során.
Betiltott könyvek – gyerekeknek? Lewis Carroll: Alice Csodaországban (1865)
Kiadó: Ventus Libro
Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy mégis mi ártalmas lehet egy gyerekmesében? Nos, a felnőtt társadalomnak ezt is sikerült túlgondolnia: Kínában például felháborítónak találták, hogy az állati karakterek emberi nyelvezetet használnak, azonos szintre hozva ezzel az állatokat és az embereket. Nem beszélve ráadásul a varázsgombáról, ami drogfogyasztásra csábíthatja a fiatalokat. Persze a gyerekek mindebből mit sem érzékeltek, akik egy bájos kislány kalandjain kívül nem láttak e mögé semmi egyebet.
Tiltás ide vagy oda, a könyv olyan óriási sikert aratott, hogy Lewis Carroll folytatást is írt hozzá, így jelent meg hét évvel később, 1872-ben az Alice Tükörországban. Ez a kötet (akár csak az előző rész) szintén olyan furcsa és különös figurákat és eseményeket sorakoztat fel, amelyek bemutatásával a szerző a korabeli Angliát gúnyolta.
Betiltott, mert megijeszt? Aldous Huxley: Szép új világ (1932)
Kiadó: Carthaphilus
A Szép új világ elrettentő disztópia egy olyan társadalomról, ami túlságosan is hozzászokott a kizsákmányoláshoz. És ami kifejezetten kegyetlennek bizonyul azok számára, kiknek nem kenyere egy szabadság, egyenlőség, művészetek, érzelmek, magánélet és lázadás nélküli, kasztokra bontott, mesterséges világ.
A fogyasztói társadalom elé tükröt állító regény a világ számos pontján kiverte a biztosítékot. Írországban 1932-ben, Ausztráliában 1932 és 1937 között, Indiában pedig 1969-ben került tiltólistára. Több amerikai iskola könyvtárából is eltávolították kemény nyelvhasználata és a benne megjelenő szexualitás miatt.
Ennek ellenére (vagy inkább ezzel együtt) ma is Huxley leghíresebb és legmaradandóbb alkotásaként tartjuk számon a világon mindenhol.
A betiltott könyvek császára (ha lenne ilyen titulus) – George Orwell: Állatfarm (1945)
Kiadó: Helikon
„Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb a többinél.” A szállóigévé lett mondat nagyjából össze is foglalja George Orwell 1945-ben megjelent kisregényének lényegét.
Nem meglepő, hogy a kommunizmus kegyetlenségeiről szóló szatírát betiltották a sztálini Szovjetunióban (a betiltott státusz jóval a berlini fal leomlása után is megmaradt – egyéb korábban betiltott könyvekkel együtt). De vannak olyan országok, ahol az Állatfarm még ma sem olvasható. A korrupció kritikája miatt Kubában, Észak-Koreában és Kenyában, a muszlim értékekkel ellentétes beszélő disznó ábrázolása végett pedig az Egyesült Arab Emírségek iskoláiban került betiltásra.
Külön érdekesség, hogy a könyvet (hatalmas sikerére való tekintettel) több ízben megfilmesítették már. Először a magyar származású John Halas vitte vászonra, animációs film formájában.
Betiltott könyvekből kultuszkönyvek – J.D. Salinger: Rozsban a fogó (1951)
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Salinger korszakalkotó regénye, a Rozsban a fogó (első kiadásban Zabhegyező volt a magyar címe) először a The New York Times hasábjain volt olvasható, majd 1951-ben önálló könyvként is megjelent. Az idők során a legtöbbször betiltott könyvek közé került, ugyanakkor a legtöbbet tanított könyv is lett Amerikában.
Védelmezői a tinédzserkori frusztrációk és a konformizmus elleni lázadás megtestesüléseként tekintenek rá, míg az ellentábor szerint kifejezetten veszélyes irodalmi műről van szó, hiszen a legenda szerint Mark David Chapmant is ez inspirálta John Lennon meggyilkolására. Bár több mint 65 millió példányban kelt el világszerte, és számos nagy hollywoodi producer és rendező hangoztatta már, hogy szívesen megfilmesítené a történetet, ez idáig nem került erre sor.
Vaszilij Grosszman: Élet és sors (1959)
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Grosszman regénye átfogó képet mutat egy korról, melynek haditudósítóként ő maga is szemtanúja volt a második világháborúban.
Az író nem félt nyíltan leírni a gázkamrákba terelt zsidók és a sztálini lágerek rabjainak utolsó gondolatait, a diktatórikus náci és szovjet rendszerek kegyetlenkedéseit. Grosszman regényének kéziratát 1961-ben lefoglalta a KGB, de mivel egy titkos másolat valahogy mégis megmenekült, ma már milliók olvasták világszerte. Napjainkban a 20. századi világirodalom egyik alapműveként tartjuk számon. Ha ez nem történik el, lehetséges, hogy ez a mű is az elfeledett betiltott könyvek sorsára jut.
Kiemelt kép: Getty Images
