izland bérszakadék láthatatlan munka női egyenjogúság tüntetés

Izlandon egy napig egy nő sem dolgozott – a miniszterelnök is támogatta őket

Elsősorban a nem egyenlő fizetésekre és a nők elleni erőszakra hívták fel a figyelmet a sztrájkolók.

Izlandon több ezer nő sztrájkolt 2023. október 24-én egy olyan kampány keretében, amely a nemek közötti nagyobb egyenlőséget szorgalmazza az országban. Ez volt a hetedik alkalom, hogy Izlandon a nők a nemek közötti egyenlőség nevében sztrájkoltak – írták a kampány szervezői hivatalos honlapjukon –, az első ilyen megmozdulásra 1975. október 24-én került sor.

A „szabadnapos nők” (vagy izlandiul „Kvennafrí”) névre keresztelt megmozdulást azért szervezték, hogy felhívják a figyelmet a rendszerszintű bérdiszkriminációra és a rengeteg bántalmazásra, amellyel a nők Izlandon (is) nap mint nap szembesülnek. A sztrájkhoz az izlandi miniszterelnök, Katrín Jakobsdóttir is csatlakozott.

Az egész ország leállt a nők érdekében

A közszolgálati RÚV beszámolója szerint kedden Izlandon több iskola és könyvtár sem nyitotta ki kapuit, valamint az egész szigetországban csupán egyetlen bankfiók működött a megszokott módon. Még maga a RÚV is kevesebb tudósítást közölt aznap, hiszen női újságíróik szintén részt vettek a sztrájkban. A RÚV szerint a fővárosi orvosi rendelők csak sürgősségi ellátást biztosítottak, Reykjavíkban, a városközpont melletti Arnarhóll dombon pedig a nap során több ezer nőből álló tömeg gyűlt össze. A sztrájk egyik legjelentősebb résztvevője az ország miniszterelnöke, Katrín Jakobsdóttir volt, aki még személyes Instagramján is megosztott néhány fotót az eseményről.

A miniszterelnöki hivatal a nőkkel együtt tüntetett

Katrín Jakobsdóttir is csatlakozott a sztrájkoló tömeghez, hogy kifejezhesse szolidaritását az izlandi nőkkel. „Nem vett részt hivatalos teendőiben – mondta a CNN-nek a hivatal szóvivője. – Elhalasztotta az eredetileg keddre tervezett kabinetülést is”. De nem ő volt az egyetlen a hivatalában, aki csatlakozott a sztrájkhoz: mivel közvetlen munkatársainak kétharmada nő, és ők is mind részt vettek a megmozdulásban,

kedden szinte üres volt a miniszterelnöki iroda.

Jakobsdóttir a közszolgálati rádiónak adott keddi interjújában ismét hangsúlyozta: a nemek közötti egyenlőségért folytatott harc még mindig túl lassan halad. „Ha az egész világot nézzük, 300 évbe is beletelhet, mire megvalósul a nemek közötti egyenlőség. Mint azt önök is tudják, még nem értük el a nemek közötti teljes egyenlőségre vonatkozó céljainkat, és még mindig küzdünk a nemek közötti bérszakadékkal, ami 2023-ban elfogadhatatlan (Jakobsdóttir kormánya korábban vállalta, hogy 2022-re teljesen eltüntetik Izlandon a nemek közötti bérszakadékot, ami jelenlegi becslések szerint most 91,2%-on áll – a szerk). Továbbra is foglalkozunk emellett a nemi alapú erőszakkal, amelynek kezelése kormányom számára mindig prioritás volt” – fogalmazott a múlt héten az Iceland Monitor nevű hírportálnak.

Izland elnöke és a külügyminisztérium is elismerte a sztrájkot

A sztrájkot többek között az Izlandi Közalkalmazotti Szakszervezetek Szövetsége, az Izlandi Ápolók Szövetsége és az Izlandi Női Egyesületek Szövetsége is támogatta, valamint a kormányhivatalok és maga az elnök, Guðni Th. Jóhannesson is elismerte. „Az izlandi nők ma, az 1975-ös híres #womensdayoff óta immár hetedik alkalommal sztrájkolnak.

Az egyenlőségért folytatott küzdelmük anno jobb irányba terelte az izlandi társadalom fejlődését, és ez a mai sztrájkkal csak tovább folytatódik”

– írta Johannesson elnök az X-en.

Az izlandi külügyminisztérium kedden szintén az X nevű platformon emlékezett meg a korábbi sztrájkok sikereiről és fejezte ki egyúttal támogatását az idei eseményt illetően. „Ma ismét egész napos női sztrájkot tartunk, 1975-ben ezen a napon az izlandi nők 90 százaléka szabadnapot vett ki a munkából és a házimunkából is, ez pedig történelmi jelentőségű változásokhoz vezetett, például a világon először női elnököt választott magának egy ország (Vigdís Finnbogadóttir 1980 és 1996 között volt Izland elnöke – a szerk.)” – fogalmaztak.

A Világgazdasági Fórum szerint Izland már zsinórban 14 éve a világ leghaladóbb szellemiségű országa a nemek közötti egyenlőséget tekintve. De ez, ahogyan azt a mostani sztrájk is mutatja, nem jelenti azt, hogy az izlandiak mostantól hátradőlnek és megelégednek az elért eredménnyel. Az idei sztrájk szervezői ezúttal kifejezetten a bevándorló nők helyzetére akarták felhívni a figyelmet, akik a szervezők szerint, bár „felbecsülhetetlen mértékben” járulnak hozzá az izlandi társadalom működéséhez, ritkán részesülnek kellő elismerésben.

Nem csak az izlandi nők választják a szabadnapot annak megmutatására, hogy mennyit is ér a munkájuk: egy anya szintén a sztrájkot választotta, hogy a családja ráébredjen: nem ingyencseléd. Katt ide a cikkért!

Kiemelt kép: Getty Images