Az erőteljes, szúrós vagy épp egyenesen visszataszító szagok iránti vonzódás úgy tűnik, kollektív tapasztalat – bizonyos fórumokon a tehéntrágyát, a friss teniszlabdát és a kutyák talpát is felhozzák azok között a különös dolgok között, melyeknek jellegzetes bukéjával az emberek egyszerűen nem bírnak betelni. Miután a témában már feltártuk, milyen hihetetlen dolgokat árul el rólunk a testszagunk és a világ legundorítóbb aromájú, mégis imádott gyümölcséről is szót ejtettünk, ideje felfedni, honnan ered a különös szagokhoz fűződő vonzalmunk, és mit tudhat az orrunk, amiről mi már régen megfeledkeztünk.
Miért szeretjük annyira a furcsa szagokat?
Mielőtt a lényegre térnénk, szippantsunk nagyokat a száraz tényekből, mely a szagok és az emberi agy közötti kapcsolatról tájékoztatnak. Az orrüregben található szaglóideg olyan receptorokat tartalmaz, melyek a különféle illatmolekulák felismerése után információt továbbítanak az agyban található szaglógumóba vagy más néven szaglóhagymába. Agyunk ezen része azonban egyúttal a memóriaképzésért és az emlékezésért is felel, ezért
amikor azon kapjuk magunkat, hogy különös szagokhoz vonzódunk, nagy valószínűséggel valamilyen emlékhez kötjük őket.
A tudomány szerint ezért lehetséges, hogy a szagok és az ízek képesek múltbéli emlékeket feleleveníteni, vagy épp érzelmi jelentőséggel felruházni bizonyos aromákat – ezért lehet például egy csapásra jó hangulatunk egy teniszlabda illatától, mely gyermekkorunk családi meccseit juttatja eszünkbe.
Nem mindegy, mikor érezzük
Egy embernek megközelítőleg 400 szaglásért felelős receptora van, ami pedig a szagok befogadását illeti, két ember között nagyjából 30%-os különbség figyelhető meg, tehát sok esetben ugyanolyan illatokat egészen másmilyennek érzékelünk. Ahogy mi magunk, úgy a szaglásunk is egyedi, ami megmagyarázza azt is, egyesek miért tartják kellemesnek a benzingőz szagát, míg mások az ablakot is felhúzzák tankolás közben. A szagok kontextusa számít a legfontosabb tényezőnek ebben az eltérésben, mivel – ahogy azt az agy-orr kapcsolatnál említettük – a szaglás közvetlenül kapcsolódik emlékeinkhez, így nagyobb valószínűséggel reagálunk pozitívan arra az illatra, melyről jó emlékeket őrzünk.
Festék, klór, benzin és társai
Fotó: Canva
A szép emlékekkel való összefüggésen túl a tudomány azt is megmagyarázza, miért pont a címben szereplő szagok merülnek fel a leggyakrabban a téma kapcsán. A benzin esetében a benzol, vagyis a nyersolajban található kémiai oldószer édes szaga felelős a kollektív megszállottságért. Ez az anyag a cigarettákban és az égésfokozókban is megtalálható, ezért is szeretjük többek között annyira a tábortüzek vagy a dohány illatát. A benzinszag népszerűségét még a parfümgyártók is felfedezték maguknak, a Snif nevű luxusparfümmárka például egy komplett terméket szánt ennek az addiktív illatanyagnak. A medenceklór szagánál ezzel szemben inkább a fürdőzéshez kötődő szeretetünk, vele együtt pedig a gyermekkori strandolások emléke vált ki pozitív reakciót.
Ha azonban azon kapod magad, hogy a párod hónalját szaglászod, már egészen más a helyzet. A szakértők elmélete szerint partnerünk testszaga meghatározó vonzalmunk szempontjából, melynek hátterében az immunrendszerünket segítő fehérjék állnak. Egy vizsgálatban arra kérték nők egy csoportját, hogy rangsorolják hat használt ing szagát, és a csoport végül olyan férfiak ingét részesítette előnyben, akiknek úgynevezett antigénprezentáló sejtjei különböztek az övéiktől – tehát kijelenthetjük, hogy az ellentétek (ilyen értelemben legalábbis) tényleg vonzzák egymást.
Az erőteljes illatok azonban nem csupán fizikai vonzódásra vagy képzeletbeli időutazásra képesek rávenni bennünket. A szaglórendszerünk és az agyunk közötti együttműködés eredményeképp bizonyos illatanyagokat akár még az Alzheimer-kór terápiájaként is alkalmazhatunk a jövőben…
Kiemelt kép: Getty Images, nőklapja.hu
