Tudjuk, hogy az izzadás egy természetes és hasznos folyamat, ami segít méregteleníteni és lehűteni a szervezetünket, az ezzel járó testszagok azonban kellemetlen meglepetéseket is okozhatnak, ha nem a megfelelő terméket vetjük be ellenük.
Az izzadásgátló termékek használatával kapcsolatban máig sok a félreértés, és gyakran egy lapon emlegetjük a dezodorokkal, holott a kettő egészen más célt szolgál. De mégis mi a különbség, illetve miért nem mindegy, mikor és melyiket használjuk?
Dezodor vagy izzadásgátló? Mi a különbség?
A dezodor egyfajta kozmetikumnak számít, célja pedig a verejtékezéssel járó kellemetlen szagok megfékezése, illetve ideig-óráig történő elfedése. A legtöbb ilyen termék alkoholt is tartalmaz, ami savasabbá teszi a bőr felületét, és ami a baktériumok szaporodásához kevésbé kedvező környezetet teremt a hónalj területén.
Az izzadásgátlók viszont nem a szagok elfedését szolgálják, sokkal inkább – ahogyan a megnevezése is sejteti – az izzadást próbálják megakadályozni. Sőt, ezeket a termékeket egyes országokban gyógyszerként forgalmazzák, mivel egy természetesen jelenlévő testi funkciót hivatottak befolyásolni. A legtöbb izzadásgátló alumíniumalapú vegyületekből – alumínium-klórhidrátból és alumínium-cirkónium-tetraklórhidrát-glicin komplexből (a testápolási termékek egyik gyakori hatóanyagából) áll, melyek átmenetileg elzárják a pórusokat, ezáltal pedig a verejtékezés mennyiségét is csökkentik.
Fotó: Getty Images
Tekintve, hogy az alumínium felhalmozódását a szervezetben a neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór) és rákos elváltozások (például mellrák) egyik vétkesének tekintették, számos kutatás látott már napvilágot az alumíniumsókat tartalmazó dezodorok káros hatásairól.
Egy 2008-as kutatás például rácáfolt arra, hogy daganatos megbetegedéseket okoznának,
2014-ben pedig az Európai Unió képviseleti szerve, az Európai Bizottság vizsgálata találta biztonságosnak a dezodorokat, mivel az ezekből származó, szervezetbe jutó alumíniumsók mennyisége szinte teljesen kockázatmentes.
Bár máig sem bizonyítható teljesen a dezodorok és bizonyos betegségek kialakulása közötti összefüggés, a drogériákban mindenesetre alumíniumsóktól mentes termékeket is vásárolhatunk, ha igazán biztosra szeretnénk menni. De léteznek ma már izzadásgátló dezodorok is, amelyek két feladatot látnak el egyszerre: egyrészt megakadályozzák az izzadást, másrészt a kellemetlen szagokat is elfedik.
Melyiket válasszuk?
Leginkább a szokásainktól, az életvitelünktől és az éppen aktuális évszaktól függ, hogy kinek a dezodor, kinek az izzadásgátló válik be igazán. Ha napközben kevésbé vagyunk aktívak, jellemzően ülőmunkát végzünk, illetve nincs nagyon meleg, a sima dezodor is megteszi, melynek hatása akár 8-10 órán át kitarthat. Ha viszont hajlamosak vagyunk erősen izzadni, fizikailag megterhelő munkát végzünk, sportolunk, vagy magas hőmérsékletnek vagyunk kitéve, az izzadásgátló használata lehet a legbiztosabb, ami 24-72 órán át is hatásos lehet.
A dezodor és az izzadasgátló hatása azonban rövidebb ideig tarthat, ha egymás után többször viseljük ugyanazt a ruhát, vagy szintetikus, műszálas anyagokat, illetve túlságosan is szűk felsőket hordunk. Ha elkerülnénk a kiütéseket és gyulladt szőrtüszőket, borotválkozás és epilálás után mindig hagyjuk pihenni a bőrt, és várjunk egy kicsit, mielőtt dezodort vagy izzadásgátlót használnánk. Ha hosszabb ideje fennálló irritációt tapasztalunk, könnyen lehet, hogy allergia áll a kellemetlenségek mögött. Ebben az esetben kérjük ki bőrgyógyászunk tanácsát, és válasszunk kifejezetten érzékeny bőrre gyártott, alumíniumsóktól és illatanyagoktól mentes stiftet.
Érdekel, hogy mik okozhatnak kellemetlen testszagot úgy, hogy észre sem veszed? Katt a cikkre!
Kiemelt kép: Getty Images / Canva
