Kevés nehezebb párkapcsolati kérdés létezik a féltékenységnél, aminek a hiánya és a megléte is bénító lehet. Sosem fogom elfelejteni, a féltékenységre vonatkozó örök igazságot, amely egy szépségszalonban hagyta el egy kozmetikus száját, és amelynek a hallatán mindenki egyszerre bólintott: „Féltékenység nélkül nincsen párkapcsolat!” Amikor van ok kételkedni a másikban, érthető az összeütközés, de ha semmi jel nem utal hűtlenségre, akkor miért lehet mégis féltékeny valaki? Miért van az, hogy egyes emberek képesek féltékenyek lenni bármilyen munkatársra, akár a szomszédra is, míg mások számára teljességgel ismeretlen ez az érzés.
Létezik egészséges féltékenység?
A kezdeti féltékenység gyakori érzés – főleg, ha kamaszok szerelméről vagy két érett felnőtt kapcsolatának első szakaszáról van szó. Ilyenkor még nem feltétlenül alakul ki a mély bizalom, ezért mindkét fél fenntartásokkal figyeli a másikat, amellett pedig, hogy ezekben a napokban megismerjük egymás köreit, megtudjuk az előző kedvesek neveit is. Nem elítélendő, ha a párunk eleinte kíváncsisággal vegyes féltékenységgel szegezi nekünk a kérdéseket: meddig tartott az előző kapcsolat vagy házasság? Miért lett vége? Voltak újrakezdő próbálkozások? Az erre adott válaszok mind hasznos információval szolgálhatnak a másik személyiségéről, értékrendjéről és viselkedési mintázatairól.
Jó esetben a hónapok múlásával kezd kialakulni a bizalom és a kötődés, ilyenkor pedig már sokkal kevésbé van helye ezeknek a kérdéseknek – persze csak akkor, ha nincs rá alapos indok. Vannak esetek, amikor az egyik fél abszolút jogosan lesz féltékeny, miután rajtakapja a párját, hogy egy másik személlyel flörtöl, ne adj’ Isten, félrelép. De ez más tészta… A gond akkor kezdődik, amikor a párunk úgy is féltékeny, hogy nem adunk rá okot. Miért van ez? „Nem bízik bennem?” – kérdezzük kétségbeesetten az újabb és újabb féltékenységi jelenetek után. Csakhogy a válasz nem olyan egyszerű. A féltékenység mögött több érzés állhat, lehet irigység, féltés, önbizalomhiány vagy a már említett bizalmatlanság. Akármelyikről beszélünk, sajnos egyiket sem lehet csettintésre megoldani.
Mitől válhat valaki féltékennyé?
A féltékenység mögött legtöbbször múltbeli kudarcok állnak: például, akit már megcsaltak, vagy elhagytak egy másik emberért, általában fenntartásokkal érkezik az új kapcsolatba, és irigységet érez másokkal szemben, akik közel kerülnek a kedveséhez. Megeshet azonban, hogy egyfajta szülői féltés munkálkodik a háttérben, azaz úgy érzi valamelyik fél, hogy mindenáron, minden helyzetben meg kell védenie a másikat – jóllehet már rég nem vagyunk gyerekek. Egy másik lehetőség az önbizalomhiány, melynek jellegzetes, bénító ismérve, hogy ilyenkor a féltékeny személy alábbvalónak látja magát másokkal szemben, mélyen belül nem gondolja, hogy méltó lenne a párkapcsolatra, ezért szavakkal és tettekkel szabotálja azt.
A bizalmatlanság mindezek egyvelege, a notórius féltékenység háttere. Ilyen esetekben akár az is előfordulhat, hogy a féltékeny fél a másiknak minden lépését követi, folyamatosan a nyakán lóg, vagy belenéz a telefonjába. Ez a fajta viselkedés, a másik egyén függetlenségének, szabad akaratának és határainak tiszteletben nem tartása azonban már
a bántalmazáshoz közelít.
A féltékenység hátterében gyakran rossz önértékelés áll. (Fotó: Malte Mueller/ Getty Images)
A féltékenység számos formában megnyilvánulhat, ezeket pedig ideig-óráig képesek lehetünk türelemmel és megértéssel fogadni, valamint segíteni egymást a szorongató érzés leküzdésében, a fejlődésben, gyógyulásban, a bizalom kiépítésében. Párterápián, egyéni konzultáció során, vagy nagy beszélgetések alkalmával választ kaphatunk arra, mégis mi táplálja a bizalmatlanságot, ez pedig egyenes úton vezet a megoldás felé – viszont csak akkor, ha a féltékenykedő fél hajlandó változtatni. Hosszú távon nem élhetünk olyan kapcsolatban, ahol a párunk folyton a sarkunkban van, vagy attól retteg, mikor csaljuk meg. Ez egyikőnk számára sem ideális. Amennyiben pedig nem történik jelentős pozitív változás a viszonyban, az már nemcsak a kapcsolat jövőjét, hanem akár az abban jelen lévő személyek életét is veszélyeztetheti.
Érdemes tehát mielőbb feloldani a belső feszültségeket – magunk, egymás és egy sikeresebb párkapcsolat érdekében.
Figyelem! Amennyiben nem érzed magad biztonságban otthon, az alábbi elérhetőségek valamelyikén ingyen kérhetsz segítséget:
- Rendőrség: 112
- Helyi Család- és Gyermekjóléti Központ: Ha van családsegítője, őt keresse.
- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT): 06-80-20-55-20, www.bantalmazas.hu (csak maga az áldozat keresheti, védett ház itt intézhető)
- Gyermekvédő hívószám: 06-80-21-20-21 (Bejelentés gyermek vagy felnőtt veszélyeztetettségére. Azonnal továbbítják az illetékes hatóság, ill. a rendőrség felé.)
- Áldozatsegítő Vonal (jogi, pszichológiai, szociális segítség, kárenyhítés bűncselekmények áldozatainak és hozzátartozóiknak): 06-80-225-225 www.igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/
- NANE (segélyvonal nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek): 06-80-505-101, www.nane.hu
- Ökumenikus Segélyszervezet (információnyújtás, jogi és pszichológiai tanácsadás): www.segelyszervezet.hu
- Kék Vonal: bántalmazott gyerekeknek, fiataloknak: 116-111, bántalmazott gyerekek ügyében felnőtteknek: 116-000 (előhívó szám nélkül) www.kek-vonal.hu
Kiemelt kép: Getty Images
