„Nahát, ez a fiúcska milyen okos! Teljesen az apukájára ütött!”
„Milyen szerencse, hogy Annácska a szépségét az anyukájától, eszét az apukájától örökölte…”
Ismerős mondatok? Bár társadalmunkban szerencsére lassan, de biztosan árnyalódnak a nemi sztereotípiák, máig sokan hajlamosak a pengeéles szellemet inkább férfias tulajdonságnak tekinteni, és a kifejezetten okos kisgyerekek esetén egyből az apai intellektus szép továbböröklődését látni.
Pedig a valóságban elsősorban nem az apa értelmi képességei tükröződnek vissza a gyerekekében.
X vagy Y
Kutatók szerint ugyanis nemcsak, hogy elsősorban az anya genetikája határozza meg, hogy gyermekei mennyire lesznek okosak, de ebből a szempontból az apai génállomány szerepe csaknem elhanyagolható. Ennek oka, hogy az intelligenciával összeköthető géneket az X kromoszómák hordozzák, és ezekből a nőknek kettő van, míg a férfiaknak csak egy. Genetikailag módosított egerekkel végzett laboratóriumi vizsgálatok például azt találták, hogy azok a kísérleti állatok, amelyek „extra adag” anyai gént kaptak, nemcsak, hogy jobb kognitív képeségekkel rendelkeztek, de bizarr módon nagyobb agyat (és így koponyát) is fejlesztettek apró test mellett, az apai gének „extra adagjával” rendelkezőknek viszont kisebb volt az agyuk és nagyobb a testük.
A kutatók emellett az egerek agyának hat különböző területén azonosítottak olyan állományokat, melyek különféle kognitív funkciókat irányítottak az étkezési szokásoktól kezdve a memóriáig. Az apai géneket tartalmazó sejtek az egereknél inkább limbikus rendszer részeiben halmozódtak fel, amely olyan funkciókban vesz részt, mint a szex, az étkezés és az agresszió. A kutatók azonban nem találtak apai sejteket az agykéregben, ahol az olyan, fejlettebb kognitív funkciók zajlanak, mint például az érvelés, a gondolkodás, a nyelv és a tervezés.
Egerek és emberek
Bár az egerekkel kapcsolatos felfedezések is érdekesek, kutatók azért ennél életszerűbb, emberközelibb módszerekkel is az intelligencia örökletes faktorainak nyomában eredtek. Néhány éve egy hosszú évekig tartó longitudinális tanulmány eredményeit közölték, aminek keretében 1994-től kezdve majdnem harminc évig, összesen 12 686, 14 és 22 év közötti fiatalt figyeltek meg. Annak ellenére, hogy számos tényezőt figyelembe vettek a résztvevők iskolai végzettségétől kezdve az etnikai hovatartozáson át a társadalmi-gazdasági helyzetükig, a kutatócsoport úgy találta, hogy a gyerekek és fiatal felnőttek intelligenciájának legjobb előre jelzője az anya IQ-ja volt. A kutatás azonban azt is világossá tette, hogy a genetika nem az intelligencia egyetlen meghatározó tényezője, hiszen a becslések szerint annak csupán 40-60 százaléka örökletes, így egy hasonló nagyságrendű rész a környezeti hatásoktól függ.
Sokféle tényező kölcsönhatásától függ az intelligencia. (Fotó: Getty Images)
Genetika és környezet
Másrészt viszont kiderült az is, hogy az anyáknak a genetikai örökítésen túl is nagyon nagy szerepük van a gyerekek intelligenciahányadosában. Egyes tanulmányok szerint például az anya és gyermeke közötti biztonságos kapcsolat szorosan összefügg a későbbi intelligenciával. A Washingtoni Egyetem kutatói megállapították, hogy az anya és gyermeke közötti biztonságos érzelmi kötődés döntő fontosságú az agy egyes részeinek növekedése szempontjából. Miután a kutatók hét éven át elemezték, hogy az anyák egy csoportja hogyan viszonyult gyerekéhez, azt találták, hogy azoknak a gyerekeknek, akiket érzelmileg támogattak, és akiknek a szellemi igényeiket kielégítették, 13 évesen átlagosan 10 százalékkal nagyobb volt a hippokampuszuk, mint azoknak a gyermekeknek, akiknek az anyja érzelmileg távolságtartó volt. A hippokampusz az agynak egy olyan területe, amely a memóriával, a tanulással és a stresszre adott válaszreakciókkal van kapcsolatban.
Az anyához való erős kötődésről úgy gondolják, hogy biztonságérzetet ad a gyermeknek, ami lehetővé teszi számára a világ felfedezését, és a problémamegoldáshoz szükséges önbizalmat is megadja a számára.
Emellett az odaadó, figyelmes anyák hajlamosak segíteni a gyermekeknek a problémák megoldásában, ami tovább segíti őket abban, hogy elérjék a bennük rejlő lehetőségeket.
Anyák, apák, gyerekek
Az, hogy az anyák szerepe kiemelt jelentőségűnek tűnik a gyerekek értelmi képességeinek szempontjából, természetesen nem jelenti azt, hogy az apai befolyás ne lenne kritikusan fontos. Nemcsak azért, mert a kutatók rámutatnak, hogy egy egész sor más, gének által meghatározott tulajdonság, például az intuíció képessége vagy a temperamentum apai genetikai meghatározottsága nagyon erős, de azért is, mert a gyereknevelésben aktívan résztvevő apák legalább akkora nyomot tudnak hagyni gyerekük érzelmi, értelmi fejlődésén, mint az anyák. Ha gyerekeikkel szoros érzelmi kötődést tudnak kialakítani, annak segítségével éppen úgy formálhatják gyerekük nyiladozó értelmét, mint az édesanyák.
Kíváncsi vagy, miről ismerszik meg a kivételesen intelligens ember? Ebből a cikkünkből kiderül, hogyan tesztelheted magad.
Kiemelt kép: Getty Images
