Nem tudod abbahagyni az ásítást, a szemeid majd lecsukódnak, és mire délután 5 órára teljesen besötétedik, a jókedved a napfénnyel együtt semmivé foszlik? Ha te sem vágysz másra ilyenkor, mint egy pihe-puha takaróra, ami alatt hosszú téli álmot aludhatsz, nem vagy egyedül.
Bár több tanulmány is kimutatta, hogy az emberi cirkadián ritmus (vagyis a belső óránk, ami szabályozza a biológiai funkciókat) könnyebben alkalmazkodik az őszi óraátállításhoz, mint a tavaszihoz, és nyerünk ilyenkor egy óra alvásidőt is, a téli időszámítás kezdete mégis sokakat megviselhet. Lássuk, hogy mi is történik legtöbbünkkel ilyenkor!
Lassúnak és enerváltnak érzed magad?
Bár a téli időszámításra többnyire a csecsemők, kisgyerekek, idősek és alvászavarokkal, illetve különböző szervi megbetegedésekkel küzdők reagálnak érzékenyebben, ez nem jelenti azt, hogy egy átlagos, egészséges felnőtt szervezete ne alkalmazkodhatna nehezebben. Hiszen biológiai óránkra a nappal és az éjszaka, vagyis a fény és a sötétség váltakozása méri a legnagyobb hatást, így teljesen természetes, ha a legkisebb mértékű változást is megérezzük. Aki sötétben ébred, és sötétben ér haza a munkahelyéről, minden bizonnyal sokkal tompábbnak érezheti magát, hiszen kevesebb napfényhez jut ilyenkor a szervezete. A kutatók szerint
mindössze 15 percnyi napsütés is elegendő ahhoz, hogy serkentsük az agyi idegpályák működését,
így ha érintettek vagyunk, érdemes napközben beiktatni egy kis sétát – esetleg kiszaladhatunk ebédidőben a boltba, vagy megihatunk egy kávét – a szabadban.
Ami pedig a lehangoltságot illeti, a kevesebb napsütéssel járó időszakok a szezonális depresszió első számú mozgatórugói. Az ezzel összefüggő zavarok általában ősszel és télen jelentkeznek, és jelentős hatással vannak az érintettek hangulatára. Utóbbi zavarok világszerte milliókat érintenek, és bár diagnosztizálásuk és kezelésük szakember feladata, a tünetek enyhítésére házilagos módszerek is kínálkoznak, melyekről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Fotó: Getty Images
Úgy érzed, hogy túlaludtad magad?
Az emberi szervezet finomhangolt cirkadián ritmusa miatt a korábbi naplementék kéz a kézben járnak a korábbi lefekvési idővel is. Emellett hétköznapokon az ébredést gyakran az iskolai és munkahelyi menetrendhez igazítjuk, így hajlamosak vagyunk többet aludni azokban a hónapokban, amikor kevesebb napfény ér bennünket. Ez legyen a legkevesebb, hiszen az alvásnak kiemelten fontos szerepe van az életünkben. De nem árt tudni, hogy vannak olyan helyzetek is, amikor a megszokottnál hosszabb alvásidő nem feltétlenül fog frissebbé tenni – erről itt olvashatsz bővebben.
Kevésbé vagy motivált?
Ami a testmozgást illeti, sötét és hideg időben aligha akad kedvünk bármit is csinálni. De lehetséges, hogy a napfény hiánya a motivációnkra is hatással lehet? A tudomány szerint igen, a kutatók az évek során ugyanis összefüggést találtak a hosszabb nappalok és a mozgáskedv között. Dióhéjban ez annyit tesz, hogy amikor hosszabb ideig van világos, nagyobb valószínűséggel lesz kedvünk fizikailag is aktív tevékenységeket végezni, míg korai sötétedés esetén biológiai óránk a lefekvés közelgő idejét jelzi – magyarán ha választanunk kell az edzőterem és a kanapé között, utóbbihoz nagyobb valószínűséggel kaphatunk kedvet mostanában.
Te is így érzel? Szerencsére ez csak egy kis időszakos kellemetlenséget jelent – itt olvashatsz arról, hogy miként csempészheted vissza a testmozgást a hétköznapjaidba!
Kiemelt kép: Getty Images
