Nem is olyan régen a magyar sajtót is bejárta az amerikai milliárdos, Bryan Johnson története. A negyvenes évei közepén járó férfi fejébe vette, hogy kijátssza kronológiai óráját, és orvosok, táplálkozási-, mozgás-, és szépségszakértők és vérplazma-terápia segítségévek olyan életmódra áll át, ami megfiatalítja testét. Törekvéseinek köszönhetően állítólag csaknem 10 évet le tudott faragni kronológiai korából, azaz jelenleg szervezetének állapota ennyivel fittebb, fiatalabb, mint ami 46 éves korából egyébként következne.
Sokan vagyunk, akik szintén szívesen meghekkelnénk saját szervezetünket, ugyanis bár kronológiailag mindannyian ugyanolyan ütemben öregszünk, biológiai óránk ennél lényegesen gyorsabban vagy lassabban is ketyeghet, és valójában ez utóbbitól függ, hogy mikor jelentkeznek nálunk az öregedéssel kapcsolatos egészségügyi problémák. Nemrégiben mi is írtunk a témáról, e korábbi cikkünk segítségével ellenőrizheted, vajon hány éves valójában a tested.
Kronológiai kor vs. biológiai kor
Biológiai és kronológiai korunk eltérése régóta foglalkoztatja a kutatókat, és ma már többféle módszerrel következtetnek arra, valójában hány éves is a testünk. Az egyik módszer a DNS-ben az öregedés során bekövetkező kémiai változásokat veszi figyelembe, egy másik megközelítés pedig az olyan, orvosi vizsgálatokból származó információkat használja, mint például a vérnyomás, a koleszterinszint. E biomarkerek vizsgálatakor a kutatók arra jutottak, hogy amikor egy személy biológiai életkora meghaladja kronológiai életkorát, sejtjeinek öregedési üteme felgyorsul, és egyre nagyobb hajlama lesz a különféle, életkorral is összefüggő betegségekre, ennek alapján
biológiai életkorunk a Földön eltöltött éveknél jobban jelezheti például a demencia és a sztrók kockázatát a jövőben.
Korábbi tanulmányok ugyan már rávilágítottak erre az összefüggésre, de a miértre még mindig keresik a választ. Egy nemrégiben a Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry című folyóiratban közzétett tanulmány elkészítéséhez több mint 325 000 középkorú és idősebb brit felnőttet vizsgáltak meg a kutatók. Arra voltak kíváncsiak, hogy az előrehaladott biológiai életkor pontosan hogyan növeli a neurológiai betegségek, köztük a demencia, a sztrók, a Parkinson-kór és a motoros neuronbetegség kialakulásának jövőbeli kockázatát.
A biológiai életkor felméréséhez 18 biomarkert elemeztek, amelyeket a 2006 és 2010 között elvégzett orvosi vizsgálatok során gyűjtöttek. Ezek közé tartoztak például a vérnyomás, a vércukorszint, a koleszterinszint, a gyulladásmarkerek, a derékkörfogat és a tüdőkapacitás vizsgálatával gyűjtött számadatok. Ezután további kilenc éven át követték a résztvevőket, hogy megnézzék, kiknél alakultak ki neurológiai betegségek.
Öreg és fiatal (Fotó: Getty Images)
Azoknál, akik a vizsgálat kezdetén előrehaladottabb biológiai életkorral rendelkeztek a kronológiai korukhoz képest, a következő évtizedben jelentősen nagyobb volt a demencia és a sztrók kockázata, még az egyéb genetikai, nemi, jövedelmi és életmódbeli különbségek figyelembevétele után is. Konkrét példával illusztrálva a kutatók azt találták, hogy két, kronológiailag 60 éves személy közül annál, akiknek biológiai életkora öt évvel meghaladta ezt, azaz biológiailag 65 évesnek felelt meg,
20 százalékkal is magasabb volt a demencia és 40 százalékkal emelkedett a sztrók kockázata.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy míg az előrehaladott biológiai életkor erős összefüggést mutatott a demenciával és a sztrókkal, addig néhány a motoros funkciókat érintő neurológiai betegséggel már gyengébb kapcsolat áll fenn, sőt a Parkinson-kór esetében ellenkező irányú volt a hatás.
Erős összefüggés
A kutatók friss eredményei azt mutatják, hogy a biológiai öregedési folyamatok valószínűleg jelentősen hozzájárulnak a későbbi demenciához és a sztrókhoz, ezért a szervezet belső hanyatlásának lassítása kulcsfontosságú lehet a késői életkorban jelentkező krónikus betegségek megelőzésében. A biológiai életkor rutin vérmintákból történő meghatározása egy napon bevett gyakorlattá válhat, így azokat, akiknek kronológiai koránál gyorsabb ütemben öregszik a teste, már évtizedekkel a demencia tüneteinek megjelenése előtt azonosítani lehetne.
Bár a demencia jelenleg gyógyíthatatlan, a korai felismerés lehetőséget ad a megelőző életmódváltásra és az időben elkezdett szoros megfigyelésre.
A kutatások (és a bevezetőben említett milliárdos esete) arra utalnak, hogy a biológiai öregedés lassítható, és részben akár vissza is fordítható életmódbeli változtatásokkal, beleértve a rendszeres testmozgást, az alvást, a diétát és a táplálékkiegészítők körültekintő, de rendszeres használatát. Ha minél hosszabb ideig szeretnénk minél egészségesebben élni, a fentiekre való odafigyelés mellett fontos, hogy igyekezzük megtalálni azokat a stresszkezelési módokat is, amik segítenek, hogy levezethessük a feszültséget, és harmóniát tudjunk teremteni a mindennapjainkban.
Kiemelt kép: Getty Images
