A haragra és dühre vészjósló érzelmekként tekintünk, ami minden bizonnyal társadalmi, kulturális és vallási meggyőződéseken alapul – pedig valójában ugyanolyan természetes és elemi része az emberi természetnek, mint az örömre, jókedvre és boldogságra való hajlamunk. Sokan érzelmi rizikófaktornak, az erőszak és agresszió megnyilvánulásának tartják, azonban egyre több agykutató és mentálhigiénés szakember állítja, hogy bizonyos helyzetekben értékes tulajdonság is lehet. Ha a harag egészséges mértékben van jelen, a kívánt cél elérésében is segíthet, ami akár az életben maradást is jelentheti – vallja az evolúciós pszichológia.
A harag tehát nem csupán agresszív reakció. Hiszen gondoljunk csak bele, ha a stressz és szorongás enyhébb szintjei arra ösztönöznek bennünket, hogy jobban teljesítsünk, a mérsékelt düh is képes lehet ugyanerre (szemben a szélsőséges indulatokkal, melyek egytől egyig károsak lehetnek a mentális jólétünkre). A harag érzése olyan információkkal lát el bennünket, melyek az önismeretben is segítségünkre lehetnek, és
ha megfelelően kezeljük, illetve olyan emberi reakcióként tekintünk rá, ami tájékozottabbá tesz bennünket, sokat javíthat az éppen aktuális, ne adj’ isten kevésbé fényes lelkiállapotunkon is
– és mindezt nemrég egy friss, idei kutatás is megerősítette.
Használjuk eszközként a negatív érzelmeket!
Dr. Heather Lench pszichiáter, a Texas A&M Egyetem professzora a düh potenciális előnyeit vizsgálta csapatával. Hogy jobban megértsék az érzelem szerepét, a kutatók több mint 1400 részvevő bevonásával végezték a kísérletsorozatot, melyek során jellemzően kihívást jelentő feladatokat, videojátékokat és rejtvényeket mutattak be az önkénteseknek. Az eredményeket vizsgálva pedig világossá vált, hogy a mérsékelt düh magasabb pontszámot eredményezett azoknál a játékoknál, melyek viszonylag nagyobb kihívást jelentettek, az érzelem könnyített játékok esetében azonban aligha segített.
Bosszúságot és haragot mindannyian éreztük már (Illusztráció: Getty Images)
Egy másik feladatban pedig értékes nyereményt ígértek a kérdésekre leggyorsabban válaszoló résztvevőknek. Miután az első fordulót többen is elbukták, a megnövekedett pulzusszám, a düh és az izgalom sokkal nagyobb reakcióidőt eredményezett a második fordulóban.
Persze mindennek kulcsa a mértékletesség, azoknál a játékosoknál ugyanis, akik dühöngeni kezdtek, aligha segített bármit is az érzés – sőt, épp ellenkezőleg: csak rontott a helyzeten.
Lench szerint a mértékletes düh könnyed szórakozással fűszerezve nyerő kombináció lehet, ha valamilyen feladat megoldása a cél. Ha uraljuk, mielőtt eluralkodik felettünk, nem hagyjuk elhatalmasodni, és nem fordítjuk se magunk, sem pedig a környezetünk ellen, a kutatók úgy vélik, hogy más előnyökre is szert tehetünk általa a hétköznapi élet során.
A harag és a düh segíthet túlélni
Az érzelemnek fontos evolúciós szerepe van – vagyis nem véletlenül van jelen az életünkben. A harag és a düh veszély esetén ugyanis védekezésre késztet akkor, amikor a biztonságunk a tét.
A düh motiválhat bennünket
A kutatók úgy tartják, hogy két alapvető motivációs erő áll az emberi viselkedés hátterében: az egyik a közeledés vágya valami felé, ami jó érzéssel tölt el, illetve a távolodás képessége attól, amit kellemetlennek tartunk. A kutatások azt mutatják, hogy az egészségesen megélt düh jelentősen aktiválja az agy azon részét, ami a pozitív megközelítéshez kapcsolódik, míg az elfojtott érzelmek, a szorongás, a félelem és a szomorúság az agy jobb frontális kérgére vannak hatással, ami a negatív, vagyis a visszahúzó motivációs rendszerhez kötődik.
Fokozza az önismeretet
Azok, akik konstruktívan élik meg és fejezik ki haragjukat, könnyebben boldogulhatnak az embert próbáló helyzetekben. A düh érzése a lelki fejlődést is szolgálja, és jelezheti számunkra, ha olyan mélyebb problémával van dolgunk, ami már szakemberi segítséget igényel. A dühünkkel kapcsolatos megfigyelések hasznos betekintést nyújthatnak az emberi pszichébe, és segíthetnek feltárni a hibáinkat és gyengeségeinket. Ha hajlandóak vagyunk elfogadni a nehéz érzelmeket is, illetve tanulni belőlük, az végső soron nem más, mint a magasabb szintű érzelmi intelligencia egyik jele.
Íme, 10 egyszerű kérdés, ami megmutatja, mennyire vagy érzelmileg intelligens.
Kiemelt kép: Getty Images
