Mi történik a tudatunkkal, amikor meghalunk?
Talán ez az emberi lét egyik legnagyobb kérdése és szorongásunk forrása. Nem véletlen, hogy ennyi könyv, film és egyéb műalkotás próbálja feldolgozni, nem beszélve a filozófusokról és vallásokról. Azok, akik állítólagos halálközeli élményeikről számoltak be, kínzó bepillantást nyújtanak abba, hogy milyen érzés lehet átélni az utolsó pillanatainkat. Sok ilyen élmény feltűnően hasonló: a szeretteiket látják, mindez egy lebegő érzéssel társul, na meg persze ott van a klasszikus fény az alagút végén jelenség is.
Míg a halálközeli élményeket gyakran vallási vagy filozófiai szemszögből vizsgálják, a Michigani Egyetem kutatói tudományos szinten tanulmányozták a jelenséget. Kutatásuk során azt találták, hogy a halál pillanatában megugrik az agyi aktivitás, az eredményeiket pedig a Proceedings of the National Academy of Science című folyóiratban tették közzé még 2023 májusában.
Dr. Jimo Borjigin, a Michigani Egyetem Molekuláris és Integratív Fiziológiai Tanszékének és Neurológiai Tanszékének docense vezette a tanulmányt, amely olyan korábbi kutatásokra épül, amelyek kimutatták az idegi hullámzást a haldokló állatok agyában. A kutatók feltételezték, hogy ezek a hullámok a tudatot jelenthetik, amelyek a szívmegállást túlélő emberek élményeihez is potenciálisan kapcsolódhatnak. Bár a kutatásnak a témájából adódóan is vannak korlátai, a kutatók szerint ezek az eredmények jelentős előrelépést jelentenek a halálközeli élmények mögöttes okainak megértésében – és bepillantást engednek abba is, hogy milyen érzés lehet az utolsó pillanatunk.
A halálközeli élményeket nehéz tanulmányozni
Míg állatokon viszonylag egyszerű ilyesfajta kísérleteket végezni, az emberek tanulmányozása az élet utolsó szakaszában etikai és gyakorlati szempontból egyaránt nehéz, de sikerült a tudósoknak olyan megoldást találniuk, ami nem vet fel efféle aggályokat. Borjigin professzor a Medical News Todaynek elmondta, hogy ő és kollégái a korábbi adatokat akarták igazolni, hogy kiderüljön, az emberi agy ugyanúgy reagál-e a halálra, mint ahogyan azt patkányok agyában megfigyelték.
Kapcsolódó
Kiderült: mégis van élet a halál után
Ennek érdekében négy, kórházban elhunyt ember agyi aktivitását vizsgálták, miközben EEG (elektrogram) készülékkel figyelték őket. „A keletkezett adatok, bár csak négy betegről van szó, hatalmasak, így csak a töredékét tudtuk jelenteni azoknak a jellemzőknek, amelyeket az adatok valójában mutatnak” – mondta Borjigin professzor. A halál időpontjában agyi aktivitást észleltek az agy úgynevezett TPJ, vagyis temporoparietális junkció régiójában, amely nevét onnan kapta, hogy ez az agy hátsó részén lévő halánték-, fali- és nyakszirti lebenyek találkozásánál található.
A TPJ-t eddig már összefüggésbe hozták az álmodással, a hallucinációkkal és a megváltozott tudatállapotokkal is.
Bár nem lehet tudni, hogy a betegek pontosan mit éltek át ezen agyi hullámok alatt, a TPJ fokozott aktivitása segíthet megmagyarázni az élénk halál közeli élményeket. Ugyanis annak ellenére, hogy a betegek láthatóan nem voltak tudatuknál, az agyi aktivitás emelkedése mégis rejtett agymunkát jelentett. Ezt más vizsgálati módszerekkel eddig nem tudták kimutatni, hiszen a beteg cselekvőképtelen ilyenkor, tehát az ágy mellett állva mindez nem látszik kívülről rajtuk.
Fotó: Canva
A kutató elmondta azt is, hogy szeretnék, ha a későbbiekben sikerülne olyan alanyokat is bevonni a vizsgálatba, akikről tudható, hogy potenciálisan képesek túlélni mondjuk egy szívrohamot, és őket EEG készülékekkel megfigyelni, majd meginterjúvolni őket az esetleges halál közeli élményeikről, és összevetni a két eredményt. Ezáltal sikerülne összefüggést találni az agyhullámok és az élmények között, így pontosabb képet kapva arról, hogy mi is zajlik le ilyenkor a szervezetünkben és a tudatunkban, azaz pontosan milyen érzés meghalni.
Élet a halál után
Még 2022-ben egy nemzetközi kutatócsoport véletlenül megfigyelt valami hasonlót, amikor egy 87 éves beteg agyi aktivitását rögzítette halálakor. Az agyvérzést kapott férfi sürgősségi osztályra került, majd amikor az orvosok EEG-vel megvizsgálták, látták, hogy éppen epilepsziás rohama van, és a felvételek készítése közben megállt a szíve, majd elhunyt. Azonban a felvételek elemzése során észrevették, hogy a szívmegállás pillanatában és az azt követő fél percben a páciens alfa és gamma agyhullámai változtak, kölcsönhatásba léptek, ami azután is folytatódott, hogy megszűnt az agy véráramlása – írták a Frontiers in Ageing Neuroscience nevű szaklapban megjelent tanulmányban.
A Suthampton Egyetem kutatói szerint ezzel szemben az emberek legalább 3 percig érzékelik az öntudatukat az után, hogy a halálukat megállapították. Egy kétezer ember bevonásával készített kutatás eredményeit feldolgozva még 2014-ben bebizonyították, hogy az emberi öntudat az után is megmarad, hogy a szívműködés és a vérkeringés leállt.
A vizsgálatban résztvevő 40%-a azt mondta, hogy vannak emlékeik az utánról is, hogy megállapították náluk a klinikai halál beálltát, 2%-a számolt pedig egyfajta testen kívüli élményről számolt be.
Ennek a vizsgálatnak köszönhető az első tudományosan is dokumentált testen kívüli élmény is: az egyik 57 éves vizsgálati alany ugyanis részletekbe menően képes volt beszámolni arról, mit érzett a halál beálltakor és után, és hogy pontosan mi történt a teste körül (pl. mit csináltak az orvosok), ez pedig pontosan megegyezett azzal, ami valóban történt. Ez azért volt hatalmas lépés, mert eddig a kutatók úgy gondolták, hogy a testen kívüli élmények pusztán hallucinációk.
A halál azért is olyan ijesztő sokak számára, mert általa döbbennek rá arra, mi mindent szerettek volna még csinálni az életükben. Egy ápoló összegyűjtötte, hogy mi az az 5 dolog, amit leginkább megbánunk a halálos ágyunkon.
Kiemelt kép: Canva
