Mindenhonnan azt a könyörtelen üzenetet kapjuk, hogy a siker – amelyet általában a külsőségek és a pénz határoz meg – a legfontosabb dolog a világon. A kudarc, a balszerencse pedig a legrosszabb. Épp ezért erősen tartja magát az a tévhit, hogy a sikeres emberek minden akadályt egyetlen laza csuklómozdulattal félresöpörve, rendíthetetlen kitartással és nyugalommal meneteltek egyenesen a csúcsig. Holott a világtörténelem pár ezer éves példái pont ennek ellenkezőjét igazolják: a sikerhez vezető út nehezen járható, tele van buktatókkal és kitérőkkel, és minden azon múlik, merre lépünk, merre indulunk egy-egy nagyobb nagyobb botlás, tévút után. Hogy megyünk-e tovább, vagy leülünk inkább az árokpartra, és elfogadjuk, hogy nekünk ez jutott. Nagyon kevés sikeres embernek adatik meg, hogy simán feljusson a csúcsra. Talán nincs is ilyen példa.

Tehát, ha magasságokba vágyunk, akkor készüljünk fel némi turbulenciára (hogy az utas hasonlatot egy repülősre cseréljük) – mert a kudarcokból tanult leckék készítenek fel a sikerre, amire vágyunk! Az alábbi inspiráló példák híres újrakezdőkről és újrakezdésekről is ezt igazolják!

1. Thomas Edison és a villanykörte

Számos történet van olyan feltalálókról, felfedezőkről, akik többször is elbuktak, mielőtt elérték volna a kitűzött célokat, amelyekkel aztán megváltoztatták a történelem menetét. Az egyik leghíresebb Thomas Edison, akinek a mikrofon, a villanykörte és a fonográf feltalálását köszönhetjük. Edisonnak saját bevallása és a feljegyzések szerint is valójában mintegy 1000 sikertelen próbálkozás kellett ahhoz, hogy megalkossa az első villanykörtét. Ez azt jelenti, hogy ezeregyszer kezdte újra a munkát, mert hitt magában és nem volt hajlandó feladni. Edison egyszer azt mondta egy, a kudarcait firtató kérdésre: „Nem elbuktam tízezerszer, hanem megtaláltam tízezer olyan módszert, ami nem fog működni”. Bár a történelem egyik leghíresebb és legtermékenyebb feltalálói között tartják számon, Edisonnak számtalan olyan innovációja volt, amelyek ma azonnal megkapnák az #epicfail taget: ilyen volt például az elektromos toll, vagy a beszélő baba, ami villámgyorsan elromlott, és aminek eleve hátborzongatóan ijesztő volt a hangja.

2. Jósika Júlia és az emigráció

Tarts velünk a legújabb programunkon! Közeli Juhász Annával: a Nők Lapja és a Pesti Színház közös szervezésű, irodalmi ihletésű sorozatában Juhász Anna vendégművészeivel olyan témákról beszélget, amelyek mindannyiunk életében meghatározók, ezáltal összekötnek bennünket. Az első est címe: Örökös újrakezdésben. Találkozzunk a Pesti Színházban!

A híres magyar romantikus író, újságíró és politikus Jósika Miklós az 1830-as években ismerkedett meg Podmaniczky Júliával, akivel hosszú évekig járt jegyben, és akit csak 1847 augusztusában vehetett feleségül, miután Kállay Erzsébettel zajló válópere lezárult. Báró Podmaniczky Júlia a legmodernebb nevelést kapta, amit a korban nő csak kaphatott. Az írói ambíciókat dédelgető fiatalasszony a közel egy évtizedes várakozás után boldogan vetette bele magát az újdonsült feleség szerepébe, és lelkesen támogatta férjét az 1848-49-es események politikai szerepvállalásában. A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerültek – a társai meggyilkolása után mély depresszióba zuhant Jósika, akinek állapotát a számkivetettség és az olvasóközönségétől való megfosztottság tovább súlyosbította, pusztán feleségének köszönhette, hogy talpra tudott állni.

A Brüsszelben letelepedett házaspár Júlia leleményességének köszönhette érvényesülését és megmaradását: az asszony nem félt az újrakezdéstől, még ha ez az újrakezdés teljesen más formát is öltött, mint amit korábbi életében megszokott.
A divatra érzékeny asszony kihasználta a jómódban élő város adottságait, és sikeres csipkeboltot nyitott, javarészt ebből finanszírozta ottani életüket. Az írást sem adta fel, regényei nagy részét itt vetette papírra. A konszolidáció után a hazai divatlapok munkatársuknak kérték fel: az ekkor induló Vasárnapi Újság és Nővilág folyamatosan jelentették meg a cikkeit. 

3. Stephen King és a Carrie

A történet mára legendássá vált: az angoltanárként dolgozó Stephen King iskolai impulzusokból és egy újságcikkből merítette a Carrie ötletét, ám amikor elkészült vele, nem találta elég jónak, és kukába dobta a kéziratot. Szerencséjére azonban felesége, Tabitha kíváncsi volt, és kihalászta a gyűrött lapokat a szemetesből, elolvasta őket, és úgy gondolta, ebből lehet valami. Győzködésére King újrakezdte, újból nekiveselkedett a kéziratnak, szerkesztette, átírta helyenként, majd amikor már úgy ítélték meg, hogy kész, elküldte egy kiadónak. Majd még huszonkilencnek, ahonnan mind-mind elutasító válasz érkezett. Túl negatívnak, túl sötétnek találták, harminc kiadó gondolta azt, hogy a Carrie publikálásával túlzottan nagy kockázatot vállalna. Szerencsére King nem adta fel, és a harmincegyedik, a Doubleday bevállalta. Publikálása első évében már egymillió példányt adtak el a regény puhafedeles verziójából.

4. Szabó Magda és a Baumgarten-díj

Szabó Magda az egyetlen olyan szerző, aki csupán fél napig volt a rangos és komoly pénzjutalommal járó Baumgarten-díj tulajdonosa. 1949-ben Bárány című verseskötetéért került fel e jelöltek, majd az újságban is lehozott díjazottak listájára. A díjkiosztás napjának reggelén neve ott szerepelt a többi díjazott mellett a lapokban, az átadó ceremóniára viszont már nem mehetett el: a délelőtt folyamán felhívták, és közölték vele, hogy Révai József kultuszminiszter utasítására (a kulturális minisztériumnak jóvá kellett hagynia a díjazottakat) a díjat másnak adják.

Az írónő akkor megfogadta, hogy soha többé nem ír verset, és tíz éven keresztül nem is publikálhatott.

Szabó Magda később életének egyik legszörnyűbb, ugyanakkor meghatározó élményeként emlegette ezt a januári napot, ami után még sok-sok évet várnia kellett, hogy újrakezdhesse pályáját.
A visszatérésre 1958 után került sor, amikor a Freskó majd Az őz című regények azonnal elhozták számára az országos sikert és elismertséget.

Akár nagy gesztusokkal, akár tétova lépésekkel, de folyton-folyvást újrakezdünk, még ha nem is mindig tudatosan. Az erő belőlünk fakad, de az inspiráció ad lendületet hozzá. Szeretnél részese lenni egy erőt adó, felemelő élménynek?

Akkor tarts velünk és Juhász Annával november 27-én a Pesti Színházban Örökös újrakezdésben címen megrendezésre kerülő estünkön. Az est szépirodalmi pillérei: Szerb Antal – Utas és holdvilág, Márai Sándor – Az igazi, Szabó Magda – Mózes egy, huszonkettő.
Az est vendégei: Kovács Patrícia, Szabó T. Anna és Wunderlich József.

Jegyek még elérhetők az alábbi linkre kattintva! Találkozzunk a Pesti Színházban!

Kiemelt kép: Getty Images, Wikipedia, Canva