Az elmúlt években – a korábbi előítéletekkel ellentétben – egyre inkább felismerik a szakemberek, hogy a videojátékoknak szerepük lehet az érzelmi és mentális egészség támogatásában. A Tetris mint ikonikus blokk-összeillesztős játék pedig különleges figyelmet kapott a pszichés jólét támogatásában, különösen a PTSD esetén.
A szorongásos zavarok nagyon gyakoriak: 10-ből 1 embert érint valamelyik fajtája, és sokszor csak külső támogatással és orvosi kezeléssel sikerül kigyógyulni belőlük. A kezelés módja attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek. A szorongásos zavarok leggyakoribb típusai a kényszerbetegség (OCD), poszttraumás stressz zavar (PTSD), generalizált szorongásos zavar (GAD), különféle fóbiák és a szeparációs szorongás.
A PTSD (poszt-traumás stressz szindróma) egy olyan állapot, amelyet traumás események után átélt stressz okoz, és számos kognitív és érzelmi tünettel jár, például állandó emlékezetkimaradásokkal és -betörésekkell, alvászavarokkal és hipervigilanciával (ez egy olyan állapot, amikor túlzottan éberek, feszültek vagyunk, és a legrosszabbra számítunk). A Tetris játék érdekes módon segíthet enyhíteni ezeket a tüneteket.
Képzelet és látás
Egy 2017-es Oxford Egyetemi tanulmány kimutatta, hogy a Tetrisen való játék a trauma megtapasztalását követő órákban megakadályozhatja ezeknek a kialakulását. A PTSD ugyanis akkor jelentkezik, amikor egy személy elméjében a traumás eseménytől való félelemhez kapcsolt invazív emlékek újraértelmeződnek, és a személy egy végtelen ciklusban újra és újra elképzeli, átéli.
„Az invazív emlék egy vizuális emlék egy traumás eseményről – magyarázta a CNN-nek Emily Holmes, a svédországi Karolinska Intézet pszichológiaprofesszora, aki csapatával együtt készítette a tanulmányt. –
A Tetrishez szükség van képzeletre és látásra, és mivel az agyunk pedig nem tud két dolgot egyszerre csinálni, megszakítja a gondolatspirált.”
A kutatók a játékot egy brit sürgősségi osztály 71 páciensén tesztelték, akik motorbalesetet szenvedtek. Az alanyok egyik fele a szokványos kezelést kapta, míg a másik felük pszichológiai segítséget is kapott a balesetet követő hat órán belül, amelyben felkérték őket arra is, hogy emlékezzenek vissza traumájukra, és tetriszezzenek. A betegeket ezután egy héten keresztül megfigyelték, és követték, milyen gyakran észleltek a balesetükhöz kapcsolódó emlékbetöréseket. Azok a személyek, akik játszottak a Tetrisszel, átlagosan 62%-kal kevesebb emlékről számoltak be, ami lássuk be, elég jó arány. A kutatók szerint a traumatikus eseményt követően minél hamarabb, de legkésőbb 72 órán belül be kell vetni ezt a módszert ahhoz, hogy tényleg segítsen, és igyekezzünk minél többet játszani.
Hogyan hat a Tetris?
Az egyik kulcsfontosságú tényező a kognitív elterelés. Mivel a Tetris egy egyszerű és vizuális játék, ahol a játékosnak gyors döntéseket kell hoznia a blokkok elrendezésével kapcsolatban, elvonja a figyelmet a traumás gondolatokról. Ez a kognitív terhelés pedig segíthet az érintetteknek átváltani az elméjüket a traumás emlékekről más, kevésbé stresszes tevékenységekre.
A játék másik előnye a munkamemória (olyan rövidtávú emlékezet, amely az információt rövid ideig – néhány másodperc vagy perc – megtartja, illetve az információt manipulálja) használatában rejlik.
A blokkok megjegyzése és összehangolása közben a Tetris stimulálja a munkamemóriát, amely hozzájárulhat a traumatikus emlékek részleges elfelejtéséhez.
Ráadásul a Tetris egyfajta struktúrát és kontrollt teremt, amelyet a PTSD-vel élők gyakran elveszítenek. A játékban elért kis sikerek pozitív visszajelzést adhatnak, és erősíthetik az érintettek önbizalmát és érzését, hogy irányításuk van az életük felett.
Természetesen a tetriszezés nem helyettesítheti a hagyományos pszichoterápiákat vagy a gyógyszeres kezeléseket, azonban hasznos lehet a PTSD tüneteinek enyhítésében és a pszichológiai egészség támogatásában. Az ilyen típusú terápiák integrációja lehet az egyik kulcsa a szélesebb körű pszichés jólétnek.
A testi sérüléseken túl nem szabad elfelejteni a lelkieket sem: itthon ezért alakult a TraumaAmbulancia, melynek vezetőjével készült anyagunkat ide kattintva olvashatod.
Kiemelt kép: Getty Images/Canva