„A hatalom megront” – tartja a közkeletű elképzelés, ami Henrietta „Hetty” Green, a Wall Street boszorkánya esetében kissé összetettebbnek bizonyul. Bár a férfiak uralta üzleti világban nyújtott teljesítménye legendás, ami a vagyonszerzést illeti, egyszerre volt briliáns stratéga és kegyetlen uzsorás: nemcsak bankokat, de egész városokat taszított adósságba, és amit mások elbuktak, az saját bankszámláján gyarapodott tovább.
Hetty a Wall Street farkasa című film ihletőjét, Jordan Belfort tőzsdeügynököt is lekörözte: kamatot szedett szinte mindenre, amit kölcsönadott, az adóellenőröknek szemrebbenés nélkül fordított hátat, és bár ő volt korának leggazdagabb asszonya, ha pénzről volt szó, szinte minden fillért sajnált magára. Bár vagyonát halálakor, 1916-ban 200 millió dollárra becsülték, Graham-kekszen és zabpelyhen kívül aligha fogyasztott mást, fekete, kifakult és rongyos ruháját pedig nem szívesen cserélte volna másra.
Pénz és gyerekkor
Green 1834. november 21-én, egy gazdag massachusettsi kvéker család első gyermekeként látta meg a napvilágot. Nagyapja bálnavadászként kezdte, mígnem egy egész vadászhajó-flottát épített. A bizniszt később a szülők vitték tovább, akik a kvéker vallási nézetek szellemében, meglehetősen puritán körülmények között, szigorú erkölcsi szabályrendszer szerint nevelték takarékosságra lányukat. Mivel édesanyja gyakran betegeskedett, Hetty neveléséről főként apja, Edward, illetve nagypapája gondoskodtak. A tőzsde világával ez idő tájt, alig 6 évesen találkozott először, amikor gyengénlátó nagyapja számára kellett felolvasnia a pénzügyi híreket.
Amikor öccse csecsemőkorában elhunyt, egyértelművé vált, hogy Hetty viszi tovább a családi üzletet: 8 évesen saját bankszámlát nyitott, és mindössze 13 éves volt, amikor könyvelőnek állt apja üzletében. A pénzhez fűződő szélsőséges viszonya pedig már ekkor megmutatkozott: amikor apja megajándékozta egy díszes és drága ruhákból álló gardróbbal, az akkor 20 éves lány eladta a ruhákat, és államkötvényeket vásárolt a pénzen. Dorothy Dix újságírónak így fogalmazott később erről az időszakról:
„Belekényszerítettek az üzleti életbe. Két gazdag család egyetlen gyermeke voltam, akit 6 éves korától arra tanítottak, hogy vigyáznia kell a vagyonra.”
Amikor Edward elhunyt, az akkor 31 éves Hettyre szállt a család öröksége. Amikor szintén tehetős nagynénje, Sylvia 1868-ban meghalt, és kiderült, hogy vagyonát jótékony célokra fordította, Hetty megtámadta a végrendeletet, és egy olyan, korábban írt dokumentumot terjesztett elő, miszerint nagynénje valójában őt jelölte meg kizárólagos örökösének. A bíróság azonban úgy találta, hogy Sylvia aláírása hamisítvány, a per pedig azon kevés vereségek egyike volt, amit Hetty életében elkönyvelhetett.
Pénz és szerelem
Bár a pénz iránti érdeklődése a maga korában is szokatlan volt, mindez mégsem tette őt immunissá a kettős mércével szemben. Tartva attól, hogy a vagyonára pályáznak, Hetty nem bízott a körülötte legyeskedő férfiakban – és éppen ez volt az, ami miatt úgy élte az életét egy férfiak uralta világban, ahogyan akarta. Független volt, férjezett kortársaival ellentétben maga irányította a pénzügyeit, és szinte mindent megengedett magának, ami egy nő esetében botrányos viselkedésnek számított: szókimondó volt, fegyvert hordott magánál, és még ha messzire is ment, ragaszkodott hozzá, hogy egyedül utazzon (ahogyan például Postakocsis Mary is tette).
Az amerikai lapok karikatúrái kapzsi nőként ábrázolták 1895-ben (Fotó: Getty Images)
A szerelem végül 33 éves korában, Edward Henry Green vermonti üzletember személyében kopogtatott be az ajtaján, akitől két gyereke – Ned és Sylvia – is született. Látva, hogy a férfi szórja a pénzt, Hetty megalkotta a mai házassági szerződés elődjét, hogy Green ne férhessen hozzá a pénzéhez, és hogy feleségként is anyagi függetlenséget élvezhessen. Bár pénzügyeik kettéváltak, Hetty többször is kimentette férjét az adósságok hálójából. Amikor 1885-ben világossá vált, hogy egy tartozás kifizetésére a férfi titokban több mint 550 000 dollárt akart felhasználni felesége vagyonából, Hetty azonnal elköltözött. Bár hivatalos válás nem történt, házasságuk sosem heverte ki Edward árulását. Ennek ellenére Hetty később sem hagyta cserben, és haláláig ápolta nagybeteg férjét (miután fekete gyászruhát öltött, a helyi lapok a „Wall Street boszorkányaként” kezdték emlegetni).
Pénz és anyaság
Bár magaviselete és helyesírása állítólag hagyott némi kívánnivalót, a számokat illetően sosem tévedett: vagyonát időközben ingatlanokba, földekbe, államkötvényekbe, bányákba és vasúttársaságokba forgatta, később pedig jelzálogra adott hiteleket. Miután különköltözött férjétől, a Wall Street-i tőzsdebirodalomban nyitott irodát – ahol gyakran ő volt az egyetlen nő a szobában, és ahol férfiak hada kereste fel befektetési tanácsokért. Az 1907-es amerikai bankpánikot is sikerült előre megjósolnia, így jelentős készpénztartalékot halmozott fel, amit vész idején hitelként adott tovább – megmentve ezzel a teljes csődtől többek között New York városát is.
Hetty Green 1913-ban (Fotó: PA Images via Getty Images)
De a Guinness Rekordok Könyve nem véletlenül illette őt „a világ legfösvényebb embere” címmel. Vagyon ide vagy oda, gyerekeivel New York szegényebb részein, olcsó, lepukkant és fűtetlen albérletekben lakott, és hogy ne találjanak rá az adóellenőrök, illetve a sajtó kíváncsi munkatársai, egyik lakásból a másikba költözött. A híresztelések szerint összesen kétváltásnyi ruhája volt, melyeket addig hordott, míg teljesen ki nem koptak, a szappant és a meleg vizet pedig túlságosan drágának tartotta ahhoz, hogy rendszeresen használja őket. Az egyik legsokkolóbb híresztelés szerint az egészségügyi ellátás költségeit is sokallta, és csak a szegények számára fenntartott jótékonysági klinikákon kért kezelést:
amikor fia szánkóbalesetet szenvedett, állítólag a drága ellátásra hivatkozva tagadta meg tőle az orvosi kezelést, ami hetekkel később Ned lábamputációjához vezetett.
Az ellátást persze önmagától is sajnálta: 20 évig gyötörték a sérv tünetei, mégis elutasította a 150 dolláros műtétet.
Jégszívű fösvény vagy meg nem értett zseni?
Mire elérte a nyugdíjas kort, kevéssé tartott a nyilvánosságtól, és egyre több vele készült interjú látott napvilágot, melyben cáfolta a róla keringő pletykákat. „Nem vagyok kemény nő.
De mivel nincs titkárnőm, aki minden kedves cselekedetemről beszámolna a sajtónak, a nyilvánosság gonosz és fukar embernek tart. Pedig csak egy kvéker vagyok, aki igyekszik a hite alapelveinek megfelelően élni. Ezért öltözködöm egyszerűen, és ezért élek szerényen.
Másfajta életmód nem is tetszene nekem” – mondta egy korabeli interjúban.
És hogy mi lehet a különbség Henrietta „Hetty” Green és híres társai, Andrew Carnegie iparmágnás és John Davison Rockefeller olajmágnás között? Hetty velük ellentétben kizárólag ingatlanokba, részvényekbe és kötvényekbe fektetett, ami némiképp magyarázatot adhat arra, hogy miért nem hagyott maga után akkora örökséget, mint iparmágnás társai. Pedig befektetéseivel – még ha módszerei és személyisége hagynak is némi kívánnivalót maguk után – nagyban hozzájárult a huszadik századot alakító gazdasági újításokhoz, munkássága segítette az értékalapú befektetési stratégiák kidolgozását, és olyan üzletembereket inspirált, mint a világ valaha volt egyik legnagyobb jótékonysági adományozója, Warren Buffet.
Amikor Hetty családja körében, 81 éves korában elhunyt, tetemes, körülbelül 200 millió dollárra rúgó vagyonával a világ leggazdagabb nőjének számított. Öröksége halálakor gyermekeire, Nedre és Sylviára szállt, akik teljes egészében jótékony célokra – tudományos projektek támogatására, iskolák és kórházak építésére, illetve bővítésére – használták fel az összeget. Amiről pedig kevesen tudnak, hogy mindezt tulajdonképpen édesanyjuk is megtette: mint később kiderült, Hetty a Johns Hopkins Medical Schoolnak is adományozott, amiért mindössze csak annyit kért, hogy a jövőben nők is jelentkezhessenek az orvosi karra – kívánsága 1889-ben pedig teljesült is.
Kiemelt kép: Hetty Green 1907 körül (George Grantham Bain/Getty Images)
