Römi, pasziánsz, bridzs, rikiki vagy akár makaó közben csak keveseknek jut eszébe elgondolkodni azon, hogy mi a francia kártya története. A nevéből ítélve Franciaországból ered, de ez valóban így lenne? Egy biztos: kialakulása összetett és több száz éves múltra tekint vissza. (A Tarot-kártyák történetéről és használatáról itt írtunk korábban.)

A kártyajátékok gyökerei a 14. századi Kínáig nyúlnak vissza (más adatok szerint 3000 évvel ezelőtt alakult ki, és inkább India vagy Perzsia volt a születési helye), mindenesetre tény, hogy keleti eredetű játék, terjesztésében pedig valószínűleg az arab népek játszottak szerepet. Az első ismert európai kártyajátékok az 1370-es években jelentek meg Spanyolországban. A korai kártyapaklik sokszor különböző italokat és söröket ábrázoltak, és ezek a paklik terjedtek el Németországban. Az első nyomtatott kártyajátékok is német nyelvűek voltak.

A királyi udvarból ered – vagy nem

A francia kártya kialakulása valószínűleg a 15. századra tehető, és a francia udvarokhoz köthető. A legendák szerint Gringonneur, a 15. századi francia festő nevéhez fűződik, aki a játékot VI. Károly francia király szórakoztatására alkotta meg. Azonban mivel a király mentális állapotáról megoszlanak a vélemények (sokan egyenesen őrültnek tartják), ezért nincs megbízható bizonyíték arra, hogy tényleg ő játszott volna vele elsőként. Gringonneur ugyan borsos fizetséget kapott három díszes kártyacsomagért, mégis valószínű, hogy a kártyajáték már korábban is ismert volt Európában.

Fotó: Getty Images

A francia kártyák megnevezései és a szimbólumai összetett történelmi és kulturális hagyományokból erednek. Ezek eredetének meghatározásában – a barbershopokat jelző kék-fehér-piros hengerhez hasonlóan – vannak viták és eltérő nézetek, de a legtöbben úgy vélik, hogy a színek tulajdonképpen háborús szimbólumok.

Lapokon a királyi udvar

Egy pakli francia kártya négyféle, egyenként tizenhárom lapból álló sorozatból áll, így jön ki az összesen 52 lap (4×13). A francia kártya lapjainak két ismertetője a szín és a magasság/érték. A négy szín nem valódi szín, hanem a kártyák sarkában látható szimbólumokról kapták az elnevezésüket.

A piros szív alakú a kőr, a piros rombusz neve káró, a pikk egy fekete lándzsahegy, a treff pedig egy fekete háromlevelű lóhere, amelyek eredetileg a középkori rendszerben szereplő társadalmi osztályokat szimbolizálták. Úgy kell elképzelni, mint egy királyi udvart, ahol szép sorban – rangjuknak megfelelően – következnek a lapok.

A francia kártyák szimbólumai és megnevezései tehát gazdag történelmi és társadalmi hagyományokból erednek, és a kártyajátékok kialakulásával és elterjedésével váltak általánosan elfogadottakká.

De nézzük részletesebben:

• Pikk (♠): A pikk szimbólum a középkori rendszerben az alsóbb társadalmi osztályokat, a parasztokat vagy a hadsereget szimbolizálta. A szó eredetileg a francia pique szóból származik, ami lándzsát vagy hegyes fegyvert jelent, a formája pedig a régi lándzsák végén található eszközre utal.
• Kőr (♥): A kőr szó eredete a francia coeur szó, ami szívet jelent (innen is a formája), és a bátorság, a harcos katona szimbóluma.
• Treff (♣): A szó eredete a francia trèfle szó, ami lóherét jelent, formája is a lovak eledeleként használt takarmányra hajaz, hiszen lovak nélkül a lovasság nem tudott volna harcolni.
• Káró (♦): A káró a nemeseket vagy a felsőbb társadalmi rétegeket szimbolizálta. A szó eredete a francia carreau szó, ami nyilat vagy gyémántot jelent, a formája a dárdák hegyére emlékeztet.
• Bubi (jack): Talán a legérdekesebb története ennek a kártyának van. A bubi eredetileg a francia bâtarde szóból származik, onnan került át a németbe (Bube), ami kölyköt vagy ifjút jelent, és valószínűleg így lett nálunk bubi. A bubik elődjei az apródokat ábrázoló lapok voltak, amit angol nyelven a knave, franciául pedig a valet szó jelölt korábban. Korábban az angol változat miatt ezt a lapot Kn-nek rövidítették a kártya sarkában, de ez sokszor csalásra adott lehetőséget (hiszen a királyt K-val rövidítették), így az egyértelműség miatt átnevezték ezt a lapot egy másik, Four Suits nevű kártyajátékból ismertre. Ebben a bubit jacknek emlegették, így lett J a jele.
  

  Hogy magyarul miért nevezik mégis Jumbónak is, annak egy angol állatkertben élt elefánthoz van köze (állítólag).

   A 20. század elején így hívták azt az óriáselefántot, amelyik még az afrikai elefántok méreteihez képest is hatalmasra nőtt, nevét pedig egy nyugat-afrikai törzs Jumbo Mumbo nevű istenségéről kapta. És mivel ennek a kártyának J a jele, „adta” magát, hogy akkor legyen Jumbo a kártya neve magyarul, hiszen az logikusabb (?), mint a bubi. (Egyébként az elefánt miatt nevezzük a hatalmas utasszállító repülőgépeket is jumbo jetnek.)

• Dáma (queen/dame), Király (king/rei): A dáma (németül Dame) és a király pedig a történelmi alakokra, például Viktória királynőre és férjére, Albert hercegre utal.
• Ász (ace): Az ász a latin as szóból származik, ami egységet jelentett.
• Joker: Eredetileg Jolly Jokernek nevezték ezt a lapot, ami tréfamesternek fordítható, és udvari bolondként ábrázolják. Paklinként 2-3 ilyen lap található.

Most már ismered a francia kártya eredetét – ide kattintva pedig négy olyan kártyajátékot találsz, ami kiváló időtöltés a közelgő szünidőre.

Kiemelt kép: Getty Images, Canva