A genetika csodálatos, egyben rendkívül komplex tudomány. Elég, ha mindennapi megfigyeléseinket vesszük alapul, vagy azokat a szállóigéket, miszerint „ezt a gyereket biztosan a postás hozta”, a kicsik intelligenciájukat apjuktól, szépségüket anyjuktól öröklik, de az is gyakori hiedelem, hogy valójában a nagyszüleink vonásait visszük tovább. Néha egészen olyan, mintha a természet véletlenszerű játéka volna, máskor ténylegesen felismerni véljük magunkon szüleink sajátos tulajdonságait.
Az, hogy hogyan is öröklődnek ezek a személyiségjegyek, már szakértő tudását kívánja, aki egyúttal azt is feltárja, mi az a néhány alapvető dolog, melyből a genetika révén következtethetünk az anyukánktól örökölt jellemvonásokra.
Így öröklődnek tulajdonságaink
Ám előtte jöjjön egy kis felzárkóztató biológiaóra, méghozzá Dawn Allain okleveles genetikai tanácsadóval, aki szerint jóformán lehetetlen utánajárni, pontosan honnan származnak egyes tulajdonságaink. Ám cikkünk itt azért még nem ér véget, hiszen a szakértő a megértés érdekében hozzáteszi, a legtöbb tulajdonságot sok különféle gén befolyásolja, melyek mindkét szülőtől egyaránt származhatnak, sőt, később még a környezetünk is befolyásolja ezek módosulásait. Tehát az, hogy valamire hajlamunk van, még nem biztos, hogy a valóságban is érvényesül, vannak azonban olyan tulajdonságok, melyekből következtethetünk szüleink génjeire.
„Háromféle módon örökölhetünk a szüleinktől bizonyos tulajdonságokat” – kezdi a gondolatmenetet a tanácsadó, majd hozzáteszi, elsőként a domináns gén révén, vagyis ha egyik szülőnknek barna szeme van, nagy valószínűséggel nekünk is az lesz, másodikként a recesszív gén révén, mellyel mindkét szülőnek rendelkeznie kell – például kék szemmel –, hogy örökölni tudjunk. A harmadik pedig az X-kromoszómához kötődik, pontosabban az ezzel összefüggésbe hozható tulajdonságokhoz, melyek viszont az anyán keresztül öröklődnek.
Ezt az 5 tulajdonságot édesanyánktól örököljük
Anyagcsereműködés
Ha ez idáig nem tudtad, most eláruljuk, hogy kétféle zsírszövet van a szervezetedben, méghozzá a táplálékból származó energiát hővé alakító barna zsírszövet, valamint az energiát tároló fehér zsírszövet, mely egyúttal a súlygyarapodásért is felel. Természetesen mindenki rendelkezik mindkét típussal, ám az, hogy mennyi jótékony barna zsírszöveted van, édesanyád genetikájától függ.
Koncentrációkészség
Az egyik pszichológiai szaklap tanulmánya rávilágított, hogy az anya szerotoninszintje – mely az érzelmi jóllétre is befolyással van– összefüggésbe hozható a gyerek későbbi ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) diagnózisával. Sőt, a szerotonin termelésére kiható gének ugyanígy a koncentrációkészséget is befolyásolják.
Öregedésre való hajlam
A külső tényezők, például a napon való tartózkodás, a dohányzás vagy az egészségtelen táplálkozás nyomot hagynak a mitokondriumok DNS-én, vagyis az úgynevezett mtDNS molekulákon, ám ezek a károsodások ugyanúgy öröklődhetnek az édesanya génjein keresztül is. Minél több mutációt hordozó mtDNS-t öröklünk, annál inkább meglátszik rajtunk az idő vasfoga, tehát hamarabb ráncosodunk, és az ősz hajszálak is ideje korán megjelennek fejtetőnkön.
Kedélyállapot
„Nézd meg az anyját, vedd el a lányát”, szokták mondani, mely nem merül ki csupán a fentebb is említett érzelmi jóllétben. Az anyukánk génállománya ugyanis arra is kihatással van, mennyire vagyunk hajlamosak a komolyabb hangulatzavarokra, a depresszióra, vagy hogy milyen hatékonysággal tudjuk szabályozni érzelmeinket.
Memória
Érzelmeink mellett agyi funkcióink is hasonlóképp öröklődnek, például az Alzheimer-kór kockázata elsősorban az anyára vezethető vissza. Anyánk orvosi kórtörténetének alaposabb vizsgálata épp ezért segíthet feltárni, milyen hajlamosító tényezőkre figyeljünk oda, hogy még időben megkezdhessük a prevenciót a demenciával és az Alzheimer-kórral szemben.
Az Alzheimer-kórt a 21. század egyik népbetegségének tartják, ezért kiemelten fontos, hogy képesek legyünk még időben felismerni. Ebben a cikkben az Alzheimer korai jeleit gyűjtöttük össze.
Kiemelt kép: Canva