Ha autót vezetsz, vélhetően nem vagy maradéktalanul boldog, amikor hóesésre ébredsz. Akár azért, mert te magad nem érzed biztonságosnak, ha csúszós úton kell vezetned, akár azért, mert már jó előre attól tartasz, mit össze fognak szerencsétlenkedni, csúszkálni a többiek. Ahogy leesik a hó, a feledés homálya is alászáll: mintha senki nem emlékezne arra, mit is tanítottak az autós iskolában, vagy mi vált be az előző években. Az első havas napokon a szokásosnál is több koccanás és apró baleset történik az utakon. Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy elkerüljük őket?
Szakértők szerint elég néhány apróságra figyelni ahhoz, hogy rajtunk legalább ne múljon a közúti biztonság.
Ne bízd el magad!
Manapság egyre többen használnak városi környezetben is terepjárót. Bár az összkerék-meghajtású járművek jellemzően valóban jobban teljesítenek havas és jeges útviszonyok között, ez a technológia akár visszafelé is elsülhet, mivel hamis biztonságérzetet ad a sofőröknek.
A összkerék-meghajtás arra szolgál, hogy a jobb nyomatékelosztás segítségével plusz tapadást biztosítson a járműnek, ami nagyon jól jön bármilyen csúszós (sáros, havas, vizes) úton. Ez azonban nem jelenti azt, hogy télvíz idején is száguldozhatunk, vagy hogy bármikor a fékbe taposhatunk abban a hiszemben, hogy autónk minden körülmények között tapad, vagy gyorsan meg tud állni.
A csúszós utakon minden autóval körültekintőben kell haladni, nincs kivétel.
Készülj fel!
Sok sofőrt (és sokszor a tömegközlekedési cégeket is) váratlanul ér a tél első havazása, hát még az, hogy a közúti közlekedésben nem is a havazás napja, hanem az azt követő nap a legveszélyesebb. Míg a friss, vagy épp hulló hóban óvatosabbak vagyunk, másnapra már sokan úgy vagyunk vele, mehet minden a maga útján. Ez legalább akkora hiba, mint ha az, hogy nem készítjük fel magunkat és autónkat a télre.
A rossz idő közeledtével ellenőrizd, hogy mindegyik gumiabroncsod szabványos profilmélységgel rendelkezik-e. A négyévszakos gumiabroncsok a legtöbb vezetési körülményben biztonságosan használhatók, de ha olyan területen élsz, ahol sok hó esik, vagy lassabban olvad el, érdemes megfontolni, hogy a tél beálltával kifejezetten az ehhez az időjáráshoz alkalmas téli gumit válaszd. A téli gumik mélyebb futófelülete és hidegben is lágyabb összetétele lehetővé teszi, hogy nagyobb tapadást biztosítanak gyorsítás és fékezés közben egyaránt. A téli hónapok beköszöntével fontos az is, hogy rendszeresen ellenőrizd a fagyálló folyadék szintjét és az akkumulátor töltöttségét is, valamint győződj meg arról, hogy a jégtelenítő és a hátsó ablak páramentesítője is rendben működik. Vásárolj hólapátot és homokot, hogy ha úgy adódik, ki tudd ásni magad, ha valahol elakadtál, kocsiban tarts továbbá jelzőfényt, zseblámpát és hókaparót is, biztos, ami biztos alapon.
Követési távolság
Ha nem tartod a követési távolságot, az a legjobb útviszonyok között is kifejezetten balesetveszélyes, csúszós úton pedig sokszorosára nő a koccanás kockázata, mert az autó nem tud olyan gyorsan megállni, mint száraz úton. Ha havas és jeges úton autózunk, a megálláshoz szükséges idő és táv is a többszörösére nőhet. Gyenge tapadási viszonyok között a járművezetőknek ezért sokkal nagyobb követési távolságot kell hagyniuk az előttük haladó járműveknek, és csökkenteniük kell a sebességet is.
Nagyon fontos az is, hogy a szokásosnál is nagyobb figyelemmel legyünk a közlekedési táblákkal kapcsolatban, mert a havas, párás időben ezek láthatósága is jelentősen csökkenhet.
Hagyd a satuféket!
Amikor úgy érzi az ember menet közben, hogy a gumik csúszni kezdenek, könnyű pánikba esni és a beletaposni a fékbe. De fontos, hogy ne fékezz hirtelen, mert ezzel pont a tapadást akadályozod, és az autó csak még jobban fog csúszni. Ha úgy érzed, hogy elkezdesz csúszkálni, inkább a gázt vedd vissza, és hagyd, hogy az autó magától lelassuljon, mert ha ilyenkor a fékre vagy a gázra taposol, akkor instabillá válik, ha viszont nem nyúlsz semmihez, magától lelassul az autó és könnyebben is visszanyeri a tapadást.
Ha egyéb esetben fékezésre van szükség csúszós úton, és van blokkolásgátlód, fékezz egyenletes nyomással. Ha nincs, akkor pumpálva próbálj meg lelassulni. Ha csúszós úton kanyarodsz, már a kanyarhoz közeledve kezdj egyenletes fékezésbe. A kanyarba érve engedj vissza a fékből, és az autó megmaradt tapadásával kormányozd át a kanyart. Ha van rá mód, kerüld a meredek emelkedőkön való megállást is, mert korlátozott tapadás esetén a gravitáció nem lesz a barátod.
Figyelj!
Az út akkor is csúszhat, ha nem fedi szemmel látható hóréteg. Bár a hó és a jég gyakran együtt jár, a vastag, fehér réteg sokkal könnyebben észrevehető, a vékony, az aszfalt színét mutató jégrétegek viszont könnyen megtéveszthetik az autóst. Jég akkor is megjelenhet az útfelületen, ha nagyon kevés hó van a talajon, vagy ha egyáltalán nem is esett, elég, ha a hőmérséklet néhány órára fagypont alá süllyed, és a megmaradt esővíz vagy a lefolyó víz veszélyessé teszi az utat. Az év hidegebb hónapjaiban fel kell készülnöd a tapadás esetleges elvesztésére, akármilyen is éppen az idő.
Azokon az utakon, amelyeken éjszaka kevés a forgalom, nagyobb az esélye jegesedésnek, és könnyen fagynak le a hidak is, ezért ezeken kiemelt óvatosságra van szükség.
Ha jéggel találkozol, a szabályok nagyjából ugyanazok, mint a havas úton való közlekedésnél: ne hirtelenkedj, és ha fékezel, csak óvatosan, hogy elkerüld a kerekek blokkolását.
Ne nyomulj!
A túl nagy sebesség az egyik leggyakoribb oka a baleseteknek, akármilyen idő is van. Amikor viszont az autó elkezd csúszni, minden másodperc számít. A túl nagy sebesség csökkenti a reakcióra rendelkezésre álló időt, és növeli az esetleges ütközés súlyosságát. Mivel
a reakcióidő alacsony tapadású környezetben megduplázódik,
ezért a lehető legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel kell gyorsítani és fékezni is ilyen időjárási körülmények között. Lassíts minden esetben, ha a hőmérséklet fagypont közelében van, vagy ha eső, hó, havas eső esik. Ne feledd, hogy havazáskor nincs olyan, hogy ideális sebesség: ennek megítéléséhez minden esetben nagyon oda kell figyelni az útviszonyokra és arra, hogyan viselkedik az autónk, és hogy mi magunk mennyire vagyunk rutinosak.
Ha valaki jó oktatót fogott ki, vélhetően fel tud készülni a legváratlanabb helyzetekre is. És hogy mi van azokkal, akik nem voltak ilyen szerencsések? Ebből a cikkből kiderül.
Kiemelt kép: Getty Images