Cynthia Bavert még 2001-ben gyilkolták meg saját otthonában, halálát több szúrt seb és koponyatörés okozta, valamint a nyakán fojtogatás nyomait is felfedezték. A nyomozás akkor nem vezetett eredményre, de a nő apja, aki már 90 éves is elmúlt, mindenképp igazságot szeretett volna a lányának, így az ő nyomására 2021-ben újranyitották az ügyet. 

Még a helyszínelésnél számos bizonyítékot begyűjtöttek, köztük vérmintákat is, amelyek nem csupán az áldozattól származtak. A nyomozás során össze is vetették a mintákat a meglévő adatbázisokkal, de akkor nem találtak egyező DNS-t. Azóta viszont rengeteget fejlődött a technológia. 

Leszármazástörténet, mint nyomozóeszköz

A bűnügyi genetikai genealógia (származástan) egy olyan fejlett eszközrendszer, amely alapja a DNS-adatok felhasználása, így lehetővé téve a genetikai adatok és a genealógiai kutatás kombinálását a tettesek beazonosításához. Ez a módszer gyakorlatilag forradalmasította a bűnügyi nyomozásokat: a rendőrség olyan genetikai profilokat használ, amelyeket a helyszíneken talált biológiai nyomokból nyernek ki, például vér, haj vagy szövetmaradványok.

Ezeket a mintákat összehasonlítják az elérhető adatbázisokkal, például a bűnügyi  vagy a genetikai tesztelési szolgáltatások által gyűjtött adatokkal.

Új stratégia a kihűlt ügyek megoldásához

A módszer kulcsa azonban nemcsak a személyes genetikai adatok összevetése, hanem a genealógiai kutatás. A kutatók és nyomozók olyan szoftvereket és eszközöket használnak, amelyek segítségével feltérképezhetik az egyén származását. Ezek a genealógiai információk lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy azonosítsák azokat az személyeket, akiknek a genetikai profiljai a bűnügyi helyszínen találtakkal megegyeznek.

Ez a technológia azonban nem mentes vitáktól. Az adatvédelem és az etikai kérdések, például a személyes adatok védelme és az ártatlan emberek genetikai adatainak véletlen belekeveredése az ügybe szitén fontos szempontok. Épp ezért az Egyesült Államokban már létrehoztak egy specifikusan ilyen célt szolgáló nonprofit adatbázist is, hiszen egyre több gyilkossági ügyet és nem erőszakkal kapcsolatos nyomozást is sikerült lebonyolítani a leszármazástörténetnek köszönhetően. 

Egy statisztika szerint 2022 december 31-ig az Egyesült Államokban eddig 545 esetben nyújtott segítséget a módszer.

De ki volt Cynthia gyilkosa?

Az újraindított nyomozás Cynthia esetében is pozitív eredményt hozott. Mivel már jóval nagyobb adatbázisban tudták lefuttatni a helyszínen gyűjtött vérmintákat, így sikerült megállapítani, hogy egy afro-amerikai személyt kell keresniük, akinek a származása a Virginia állam területén lévő Suffolk városába vezethető vissza. Ez már egy jó kiindulópontot biztosított a nyomozóknak. 

Így sikerült rátalálniuk Timothy Bernardra, aki a gyilkosság idején az áldozat szomszédja volt, ráadásul Suffolkból származik. A múlt pénteki sajtótájékoztatón, amikor bejelentették az ügy lezárását, John Adams Berks megyei főügyész elmondta, hogy Bernard a kihallgatás során azt vallotta a nyomozóknak:

Cynthia meggyilkolásának éjszakáján zajokat hallott a falon keresztül a nő otthonából, ezért kopogott az első emeleti ablakán, hogy panaszkodjon a hangok miatt, majd visszament a saját lakásába

Ez azonban hazugságnak bizonyult. Bernard beleegyezett, hogy DNS-mintát vegyenek tőle, és azt összevetve a bizonyítékkal teljes egyezést fedeztek fel. A főügyész még azt is hozzátatte: „Ez a technológia új lendületet hozott az régi ügyek megoldásához.” Bernardot a Berks megyei börötnben tartják fogva.

A családfakutató DNS-teszt oldalak nem csak gyilkosokat segíthetnek kézre keríteni. Nemrég egy 50 éve, gyerekkorában eltűnt nő hollétére derült fény ennek segítségével.

Kiemelt kép: WFMZ /Canva/nőklapja.hu