Bár még néhány hét hátravan belőle, már most kijelenthetjük: 2023 a legmelegebb év, amit az elmúlt másfél évszázadban, a mérések rendszeressé válása óta tapasztalni lehetett világszinten. Az éghajlatváltozás az egyik legjelentősebb kihívás, amely globális szinten mindenkit érint. Számos következménnyel jár, beleértve az extrém időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedését, természeti katasztrófákat, a tengerszint emelkedését, a biodiverzitás csökkenését és az élelmiszerellátás kihívásait.

Éppen ezért a nemzetközi közösség évente összegyűlik egy konferencián, hogy együttes erővel keressen megoldásokat – és kössön megállapodásokat – a klímaváltozás mérséklése és az alkalmazkodás terén. Az idei rendezvény különösen izgalmasnak ígérkezett, mivel számos olyan kérdés került napirendre, amire a válasz szó szerint a jövőnket dönti el.

De mi is az a COP és miért fontos?

Az éghajlatváltozás mint tudományos téma hosszú történetre tekint vissza. Az üvegházhatású gázok szerepe a Föld hőmérsékletének szabályozásában már régóta ismert tény: a 19. és a 20. század során több tudós, például Svante Arrhenius, John Tyndall és Guy Stewart Callendar, részletesen vizsgálták hatásukat. Ezek mértéke lényegében az ipari forradalom óta folyamatosan nő, 1850 óta a tizenötszörösére emelkedett. Azonban a klímaváltozás mint kifejezetten az emberi tevékenységek okozta globális következmény megértése a 20. század második felében és a 21. század elején vált igazán hangsúlyossá. 

Az egyre gyűlő tudományos bizonyítékok hatására a 80-as évek végére megérett a gondolat, hogy a nemzetek közösen lépjenek fel ellene, aminek következtében 1992-ben az ENSZ tagjai aláírták az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, melynek célja a klímaváltozás hatásainak enyhítése, az alkalmazkodás elősegítése és a károsanyagok kibocsátásának csökkentése. Az úgynevezett Részes Felek Konferenciája (Conference of the Parties, vagy röviden COP) ennek a keretegyezménynek a találkozója, melyet először 1995-ben Bonnban rendeztek meg. Ezeken a résztvevő országok delegáltjai megvitatják az eddigi eredményeket, és megállapodásokat kötnek a klímaváltozás elleni globális fellépés terén. Érdekessége, hogy nemcsak politikusok és szakemberek, hanem a környezetvédelmet fontosnak tartó ismert közszereplők is részt vesznek rajta, így

III. Károly király és Bill Gates mellet Harrison Ford, Matt Damon, Leonardo DiCaprio, Arnold Schwarzenegger, Sean Paul jamaicai rapper és David Attenborough természettudós is rendszeres látogatója az általában decemberre időzített rendezvénynek.

Az idén Dubaj repterének közelében, a Hajógyári-szigetnél négyszer nagyobb Expo City nevű kongresszusi központ területén megrendezett klímakonferencia hangulata azonban mégsem fesztiválszerű, hanem nagyon is szakmai.

Rengeteg ismert ember és közszereplő is részt vett az eseményen, a közismerten nagy környezetvédő III. Károly brit király beszédet is tartott. (Fotó: Chris Jackson/Getty Images)

Az eseményeket a helyszínen követő Filippov Gábor történész, politológus, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója szerint nem TED-talkok, hanem komoly kerekasztal-beszélgetések és előadások hangzanak el, és bár a témájuk komor, a résztvevők nem ezt tükrözik. „Ha nem is optimista a hangulat, de mindenki lelkes és nagyon kedves. Új nézőpontot lehet szerezni, és rengeteg szakmai kapcsolatot lehet kialakítani. Lenyűgöz, hogy Brazíliától elkezdve Izlandon át mindenhonnan jöttek delegációk, és az egykor háromezres rendezvény szinte százezressé nőtte ki magát. Mindenkit ugyanúgy érint a klímaváltozás problémája, bár nyilván más-más szelete, mégis közösen, egymástól tanulva próbálunk megoldást találni rá” – magyarázza.

Mitől különleges az idei konferencia?

Az idén immár 28. alkalommal megrendezett COP különlegességét az adta, hogy bár eseményei több szálon futottak, most elemezték ki a 2015-ben megszületett Párizsi Megállapodás által kijelölt irányvonalak eredményeit, ami azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2100-ig a globális hőmérséklet emelkedését 1,5 vagy legfeljebb 2 Celsius-fok alatt tartja. A tudósok ezt kritikus határnak tekintik a súlyos klímaváltozás elkerülése érdekében. A konferencia egyik legfontosabb napirendi pontja az úgynevezett „globális számvetés” (angolul global stocktake), mely során a világ országainak 2030-ig érvényes, önkéntes klímavállalásainak hatásait összesítik, melyek alapján láthatóvá válik, hogy a 2030 utáni 5-10 évben milyen mértékű szigorítás szükséges, hogy teljesíteni lehessen a vállalt eredményeket. A klímatudósok ugyanis egyre sürgetőbben hívják fel a figyelmet a gyors cselekvés szükségességére, a konferencia pedig lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetek konkrét intézkedéseket tegyenek a katasztrofális következmények elkerülése érdekében. 

A 2023. november 30. és december 12. között megrendezett COP28 másik fókuszában a fosszilis üzemanyagok csökkentése, a megújuló energiára való átállás előmozdítása és a kibocsátások jelentős csökkentése áll. Mivel idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont a rendezvénynek, egy olyan régióba érkezett a konferencia, ahol az éghajlatváltozás különösen érezhető. A beszámolók szerint több mint 140 ország képviseltette magát rajta, beleértve a legnagyobb kibocsátókat is, mint például az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió,

a kormányok mellett pedig civil szervezetek, iparági szereplők, klímatudósok és hírességek is jelen voltak – a két hét alatt összesen nagyjából nyolcvanezren.

„Sok ország pavilonokban mutatja be, hogy mennyi mindent tesz a környezet megóvásának érdekében, illetve milyen technológiai újításokból, okosmegoldásokból tanulhatnak más országok, ezt presztízsnek tartják” – teszi hozzá Filippov Gábor.

Novák Katalin a konferencián résztvevő államfők társaságában szelfizik 2023. december 1-jén Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben. (Fotó: Sean Gallup/Getty Images)

Magyarországot is több delegáció képviselte, Novák Katalin köztársasági elnök pedig beszédet is mondott december 1-én, amiben hangsúlyozta, hogy „Magyarország élen jár a zöld energia előállításában és tárolásában, és nem mondunk le a kibocsátásmentes atomenergia felhasználásáról sem”.

Klímavédelem légkondicionált üvegpaloták árnyékában

A rendezvényt az elmúlt években egyre több kritika érte: Greta Thunberg úgy fogalmazott, a greenwashing része. Ez a fogalom azt a jelenséget takarja, amikor például egy vállalat pozitív környezetvédelmi képet próbál festeni magáról, ám valójában tevékenységei vagy termékei nem felelnek meg ennek az imázsnak. Bár a 20 éves svéd klímaaktivista két évvel ezelőtt egy interjúban azt mondta, hogy a konferencián elhangzó hangzatos beszédeket nem követik tettek, az ENSZ néhány héttel ezelőtt kiadott dokumentum tanúsága szerint a 8 évvel ezelőtt elfogadott párizsi megállapodásnak köszönhetően igenis sikerült elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, mivel minden ország hozzálátott a saját eszközeivel a károsanyag-kibocsátás visszaszorításához.

Sokan felróják azt is a COP-nak, hogy

rengetegen utaznak az aktuális helyszínre a világ minden tájáról, hatalmas karbonlábnyomot hagyva maguk után,

bár az kétségtelen, hogy a rendezvényen a szervezők igyekszenek mindezt csökkenteni, és például elektromos járművekkel szállítják a résztvevőket a rendezvényhelyszínek között. És ha már helyszín: az egyik leggyakoribb bírálat, hogy a konferenciát sokszor valamilyen kedvelt nyaralóhelyen tartják, mint például Sarm es-Sejkben, Cancúnban vagy éppen Balin. A sorból Dubaj sem lóg ki, amit a szokásosnál is nagyobb felhördülés fogadott, hiszen az Arab Emírségek szupermodern városa első blikkre az egyáltalán nem környezetkímélő hűtött utcáiról és légkondicionált üvegpalotáiról ismert.

Cannot believe this! I had to ask for a HEATER in #Dubai because 2 engineers & the maintenance together could not figure out a way to lower the #airconditioning in my room - whatever they do, it is always overcooled.

So now we over-cool&then heat it to make it bearable!
👹🤬👿 pic.twitter.com/t6hPLRqXIa

— Diana Urge-Vorsatz (@DianaUrge) December 7, 2023

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató például az X-en (korábbi nevén Twitteren) posztolta ki, hogy az elromlott légkondicionáló gép miatt túlhűtött hotelszobáját egy mobil fűtőtesttel kellett felmelegíteni a megfelelő hőfokra, ami cseppet sem hangzik klímabarátnak. 

Ezen kívül a tárgyalásokon részt vevő országok közötti nézetkülönbségek, a pénzügyi támogatás hiánya és az elégtelen erőfeszítések miatt is érkezik kritika: azok az országok, amelyek a leginkább érintettek a klímaváltozás által, gyakran kifogásolják a fejlett országok hiányos elkötelezettségét és támogatását. A fosszilis energiában gazdag Emirátusokat pedig azzal vádolják, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás ellen, és hogy lobbitevékenységével befolyásolja a konferencia eredményeit.

Az amerikai őslakos származású fiatal aktivista, Licypnya Kangujam a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése ellen tiltakozott a COP28 színpadán 2023. december 11-én. A november 30. és december 12. között lezajlott dubaji konferencia a legkiszolgáltatottabb közösségekre, valamint a veszteség- és káralapra is összpontosított. (Fotó: Dominika Zarzycka/NurPhoto via Getty Images)

Csernus Dóra az Egyensúly Intézet vezető környezet- és klímapolitikai szakértője szintén a helyszínen követte az eseményeket, és kérdésünkre elmondta, hogy megérti a kritikákat, mi több, egy részüket jogosnak is tartja. „Az ENSZ szabályzata szerint minden COP-t másik régióban kell tartani, idén pedig a Közel-Kelet volt a soros, így lett Dubaj a helyszín. Bár az Egyesült Arab Emírségek valóban a világ egyik legnagyobb olajkitermelő országa, mindemellett különösen nagy hangsúlyt fordítanak a megújuló energiára is, és a helyszínen is azt látjuk, hogy sokat tesznek azért, hogy minél környezetbarátabb megoldásokat találjanak” – mondja a szakértő.

Mindannyiunkat érint

Számos civil szervezet és klímatudós egyetért abban, hogy a COP28-nak határozottabb elkötelezettséget kellene mutatnia a fosszilis üzemanyagok kivezetése terén. A Párizsi Megállapodás jelenlegi szövegezése szerint a fosszilis energiahordozókat „igazságos és méltányos módon kell kivezetni”, ez viszont nem elég határozott megfogalmazás az ambiciózus célok eléréséhez. Bár a COP28 kezdeti dokumentuma nem tükrözi teljes mértékben a klímakutatók és környezetvédők ambícióit, a konferencia még mindig lehetőséget teremt a tárgyalások folytatására és erőteljesebb intézkedések elfogadására. A résztvevőknek szembe kell nézniük a klímaváltozás súlyos következményeivel, és közösen kell dolgozniuk a fenntarthatóbb jövő érdekében. „Nem azt mondom, hogy nem lehetne jobban vagy gyorsabban intézkedni, többet tenni, de enélkül az összefogás nélkül még nagyobb bajban lennénk.

Az már látható, hogy lassabban és nem teljesen úgy haladnak a dolgok, ahogy kellene, de ez is jobb, mint a semmi”

– magyarázza Csernus Dóra.

És ne higgyük azt, hogy Magyarország olcsón megúszná: az MNB felkérésére a brit Cambridge Econometrics által 2021-ben elvégzett klímastresszteszt szerint nemzetgazdasági érdekünk, hogy a globális felmelegedés +2 Celsius-fok alatt maradjon, mivel az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek miatt a GDP jelentősen csökkenne 2050-re – azonban az is kiderült a dokumentumból, hogy a megfelelő nemzetközi intézkedések segítségével mindez akár meg is fordítható. A COP rendkívül fontos az emberiség és a bolygó jövője szempontjából. Ha a világ nem siet a szükséges intézkedésekkel, akkor az eddig ismerteknél sokkal súlyosabb katasztrófák, éhínség, és migrációs válságok következhetnek be. Mindezeket pedig csakis együtt kerülhetjük el.

Kiemelt kép: Az ENSZ Cop28 logója egy okostelefonon, a háttérben az OPEC és egy olajkút látható egy Brüsszelben készült illusztráción, 2023. december 11-én – Jonathan Raa/NurPhoto via Getty Images