Japánban imádják a macskákat – gondoljunk csak az integető szerencsehozó macskára, a Hello Kittyre vagy számtalan irodalmi alkotásra, melyek a cirmosok szerepét állítják középpontba. A japán folklór szerint puhatalpú barátaink nemcsak az egereket, de a gonosz szellemeket is képesek elűzni az otthonainkból, az ősi vallásokban gyökerező szemlélet pedig a modern kori Japánban is elterjedt. Amit mi sem bizonyít jobban, mint Kinokawa városának mesébe illő illő története, ami a ’90-es évek végén kezdődött egy fiatal kóbor nősténymacskával, Tamával.
A cica Kinokawa városában, az aprócska Kishigawa pályaudvar közelében élt, ahol gyakran sürgött-forgott az utasok között. Kedves, bújós természete és fotogén vonásai hamar népszerűvé tették a városlakók és az ingázók körében, akik egy idő után a „Kishi állomásfőnökeként” kezdték emlegetni a pályaudvaron sertepertélő macskát.
Csakhogy a 2000-es évek közepére az alacsony utaslétszám és a növekvő pénzügyi problémák bezárással fenyegették a vidéki vasútvonalat, ahol összesen 14 megálló maradt alkalmazottak nélkül 2006-ra. A helyi lakosok azonban nem hagyták annyiban a dolgot, és arra kérték a Wakayama Electric Railway vasúttársaság elnökét, Mitsunobu Kojimát, hogy mentse meg az előző üzemeltető által megszűnésre ítélt vonalat. Mivel nem maradt senki, aki mindeközben ellátta volna Tamát, az állomás mellett lévő kisbolt tulajdonosa vette szárnyai a macskát – akivel maga Kojima is találkozott, miután a vasútvonal újjáélesztése miatt a városba látogatott.
Tama ideiglenes befogadóját időközben azonban más városba szólították az anyagi nehézségek, így arra kérte a vasút új üzemeltetőit, hogy viseljék gondját az állatnak. Mivel a macska és a vasúttársaság elnöke korábban hamar egymásra találtak, Kojima nem teketóriázott sokáig, és azonnal örökbe fogadta Tamát.
A férfi egy aprócska kalauzsapkát is készíttetett a macskának,
a vasutas fejfedőben lófráló Tama látványa pedig akkora sikert aratott, hogy 2007 januárjában Kojima hivatalosan is a Kishi állomásfőnökévé léptette elő négylábú barátját. Tama még egy saját, alomtálcával és kisággyal felszerelt „irodát” is kapott a jegykiadó pult mellett, ahol egy üvegablak mögül szórakoztatta az utasokat. Sőt, munkálataiért cserébe még fizetség (vagyis macskaeledel, rengeteg játék és egyéb kiegészítő) is járt!
Egy japán pályaudvar, ami boldogabb hellyé tette a világot
Japán első macska-állomásfőnökeként Tama lett a vasút arca, és számtalan plakáton, promóciós anyagon szerepelt. Hírére turisták ezrei lepték el Kinokawa városát, a cicát pedig annyira imádták az utasok, hogy jelenléte nem sokkal később egy szuvenír boltot is eredményezett, ahol kedves pofija kulcstartókról, hűtőmágnesekről és cukorkákról köszönt vissza az ingázókra – egyik rajongója még portrét is festett róla, ami azóta a Kishi állomás várójában lóg. Sőt, 2008-ra annyira híre ment a térségben, hogy a prefektúra aktuális kormányzója lovaggá is ütötte. Egy lovag pedig nem viselhet akármit, így Tama innentől sötétkék ünnepi ruhában és csipkés gallérban rótta a pályaudvart.
Egy korábbi tanulmány szerint – amit Katsuhiro Mijamoto, a Kansai Egyetem professzora vezetett – a cica jelenléte becslések szerint 55 000-rel több utast vonzott a Kishigawa vonalon, mint amennyire 2007-ben számítottak, és 2007-től 2015-ig több mint 1,1 milliárd jennel járult hozzá a helyi gazdasághoz. A Wakayama Electric Railway adatai szerint a bajszos főnök segítségével éves szinten közel 300 000-rel nőtt az utasok száma 2006-hoz képest – vagyis amellett, hogy Tama megmentette a vasútvonalat, még a szülővárosát is felvirágoztatta.
Meglovagolva a macska népszerűségét, a vasút 2010-ben felbérelte Eiji Mitooka díjnyertes ipari formatervezőt (aki többek között a világ leggyorsabb luxusvonatainak enteriőrjét is tervezte), hogy álmodja újra a pályaudvar, illetve a vonatok külsejét és belsejét.
És így született a Tamaden vasút
Mitooka munkája nyomán a vonalon közlekedő vonatok külsejét mancslenyomatok, belsejét pedig régimódi fapadló, gyerekkönyvekkel teli polcok és Tamát ábrázoló grafikák borítják. Sőt, a vonatok eleje még bajuszkákat is kapott, a hangosbeszélőből pedig az állomásfőnök nyávogása és dorombolása szól minden egyes megállónál. De Mitooka ezeken felül egy új épületet, egy nádfedeles macskafej alakú építményt is tervezett a Kishi állomás számára. Az épület tetejéből fülek lógnak, a bejárat egy cicaszájra hasonlít, az ablakok esténként pedig úgy világítanak, akár a macskaszemek.
Tama cica 16 évesen, 2015-ben hunyt el. Temetésén több ezren érkeztek szerte az országból, a Kishi pályaudvar peronján pedig egy szentélyt is állítottak az emlékére, ahová a mai napig is érkeznek virágcsokrok és tonhalkonzervek. Manapság Tama egyik tanítványa, az idén 12 éves Nitama (vagyis Tama Kettő) tölti be a vasút állomásfőnöki posztját, helyettese pedig, a 8 éves Yontama (Tama Négy) öt állomással arrébb, Idakisóban tartja a frontot. És hogy hol állomásozik Tama Három? Nos, jelenleg a japán Okayama Electric Tramway alkalmazottja, és az Okaden Múzeum megbízott igazgatójaként élvezi a simogatásokat.
Kedves kis furcsaságok nem csak Japánban történhetnek: azt például tudtad, hogy Kaliforniában egy kutya lett a polgármester? Max, a kutyapolgármester mindennapjairól ide kattintva olvashatsz.
Kiemelt kép: Getty Images