II. Erzsébet angol királynő halálával a világ elveszítette a 20. század legnagyobb uralkodónőjét. Bár őt fia, Károly követte a trónon és a tervek szerint őt is fia, Vilmos, majd unokája György követi majd, ez nem azt jelenti, hogy beköszönt a férfiuralom. Az elmúlt évtizedekben Európa több királyi házában is törvényt módosítottak, és már nem az számít, milyen nemű gyermek születik a királyi családba, hanem az, hogy hányadikként. Az elsőé lesz a korona, nem számít, fiú vagy lány. Így aztán, ha minden jól megy az eljövendő években, öt királynő koronázását is végignézhetjük majd! Van olyan ország, ahol erre korábban még soha nem volt példa. Íme a jövőbeli női koronás fők, és amit tudni érdemes róluk!

Az őszinte női trónörökös: Viktória, a Svéd Királyság hercegnője

Született: 1977. július 14.
Hivatalos titulus: Västergötland hercegnője

„Régebben azt hittem, hogy buta vagyok és lassú” – mesélte Viktória hercegnő egy tévéinterjúban, és hozzátette, hogy bár sok éve jár terápiára, és ezalatt az idő alatt több módszert is megtanult szorongásainak leküzdésére, a mai napig gyakran nyomasztja a sok elvárás, aminek meg kell felelnie. Olyasmi ez, amiről sokáig nem volt illendő beszélni a királyi házakban, ám amióta Harry herceg memoárjában nyíltan bevallotta, milyen traumatikus a trón sokadik örököseként is világra jönni, sokkal többen beszélnek róla.
Viktória hercegnő helyzetét is nehezíti, hogy akárcsak Harry, ő sem trónörökösként született. Három éves volt, amikor 1979-ben a svéd parlament eltörölte azt a törvényt, miszerint mindig az elsőszülött fiúgyermek örökli a trónt. Ezzel minden megváltozott. Viktória öccse, az akkor fél éves Károly Fülöp második helyre került nővére mögött. A döntés a mai napig fájó pont édesapjuk számára.

XVI. Gusztáv király nem azt kifogásolja, hogy egy nő követi majd a trónon. Azt tartja hibának, hogy a törvény visszamenőleges hatályú volt, mert úgy véli ezzel megfosztották a fiát attól a sorstól, amire született.

Viktória hercegnőnek ezért extra elvárással kell szembenéznie. Nem csak népének kell bebizonyítania, hogy alkalmas a királynői szerepre, de saját családjának is. 18 éves korában állt ki először a nyilvánosság elé, ám a debütálás nem sikerült jól. A fiatal, egyébként teljesen normális testalkatú hercegnőt a sajtó „ducinak” nevezte, és ez annyira megviselte, hogy anorexiás lett. A palota 1997-ben jelentette be, hogy a hercegnő étkezési zavarban szenved, és hogy emiatt megszakítja svéd egyetemi tanulmányait. Viktória öt szemesztert töltött Amerikában, és azt mondja, nagyon élvezte, hogy teljesen átlagos diákként élhetett, akire senki nem figyelt. Közgazdasági és politikatudományi diplomát szerzett, majd több helyen is dolgozott diplomataként és ENSZ békefenntartóként.

Hazatérve Svédországba újabb nehézségekkel kellett szembenéznie. Választott jövendőbelije, Daniel Westling személyi edző sem a királyi családnak, sem Svédországnak nem felelt meg. A férfi azonban vállalta, hogy kiállja szerelmükért a mesebelinek is beillő próbákat, amiket eléjük állítottak. Megtanult két idegen nyelvet, az udvari etikett szabályait, emellett magas szintű politikai, és történelmi oktatásban is részesült. Az esküvő után – hogy rangban is megfeleljen az elvárásoknak – hercegi címet kapott, és ma már, két gyermekük születése után, senki nem vonja kétségbe, hogy méltó párja lesz Svédország jövendő királynőjének.
Trónra lépése után Viktória a negyedik svéd királynő lesz, és az első olyan királynő, akit, ha minden jól alakul, saját gyermeke követ majd a trónon. Méghozzá egy újabb lány: Esztella hercegnő, aki jelenleg 11 éves, és megelőzi öccsét a 9 éves Oszkárt. Mivel a jelenleg uralkodó 77 éves svéd király, XVI. Gusztáv elveszítette népszerűségét, amikor kiderült, hogy a kilencvenes években aktív résztvevője volt különböző maffiózók által szervezett szexpartiknak, a svédek többsége alig várja már a napot, amikor végül nyugdíjba megy, és átadja az uralkodás terhét a lányának.

A jótékony női trónörökös: Erzsébet, a Belga Királyság hercegnője

Született: 2001. október 25.
Hivatalos titulus: Brabanti hercegnő

A Belga Királyságnak tagadhatatlanul szüksége volt már egy alapos ráncfelvarrásra, mert az az ország lakói jó ideje feszegetik a kérdést: ugyan, mi szüksége van a 21. században egy olyan modern országnak, mint Belgium egy királyi családra? A belga királyok ugyanis soha nem nyerték el a nép szívét. Kegyetlen zsarnokok, szégyenteljes tömeggyilkosok és korrupt pénzemberek követték egymást a trónon, és a jelenlegi uralkodó Fülöp az első, akinek sikerült megtörnie ezt az átkot. Egy nagyon hideg és rideg gyermekkor után több szimpatikus gesztust is tett. Nem csak a nemzetközi politika szintjén, amikor például bocsánatot kért a volt belga gyarmatokon történt kegyetlenkedésekért, de saját családjában is, amikor hercegnői címet adományozott féltestvérének, apja törvénytelen lányának. De amiért talán a legtöbben kedvelik, hogy megszavazta azt a törvénymódosítást, ami lehetővé tette, hogy nők is trónra kerülhessenek, így lánya, Erzsébet lesz az első belga királynő a történelem során. A fiatal lány még csak 22 éves, és nagyon keveset lehet csak tudni róla – de eddig még nem hibázott.

Kilenc évesen adta élete első nyilvános beszédét, amikor megnyitotta a róla elnevezett genti gyermekkórházat, és azóta is rengeteget jótékonykodik: hajléktalanokkal, fogyatékkal élőkkel, iskolából kibukott fiatalokkal foglalkozik, és a Covid alatt, amikor mindenkinek be kellett zárkóznia, egyedül élő idős embereket hívott fel telefonon, hogy kicsit enyhítse magányuk. Érettségi után a belga katonai akadémiára jelentkezett, és apja, aki korábban szintén oda járt, azzal a tanáccsal indította útnak, hogy igyekezzen annyi barátot szerezni, amennyit csak tud, mert az itt megismert emberek később őt is sok nehéz időszakon átsegítették. A hercegnő jelenleg Oxfordban tanul történelem-politológia szakon, ahová névtelenül adta be a jelentkezését, mert nem akarta, hogy a rangja miatt előnyben részesüljön.
2019-ben óriási csinnadrattával ülték meg 18. születésnapját, és a tényt, hogy immár régens nélkül is uralkodhat, ha szükség lenne rá. Azért is nagy nap volt ez, mert innen kezdve napi 2500 euró (közel egymillió forint) napi (!) fizetésre volt jogosult, ám ő úgy döntött – családjával egyetértésben – hogy míg egyetemre jár, tanul és nem dolgozik a királyi udvarban, ezt a pénzt nem veszi fel. A teljes összeget jótékony célra ajánlotta fel.

Mert ahogyan az ekkor mondott beszédében hangsúlyozta: élete célja, hogy a belga népet szolgálja.

A női trónörökös: Katalin Amália, a Holland Királyság hercegnője

Született: 2003. december 7.
Hivatalos titulus: Oránia hercegnője

„Máxima legidősebb lánya büszke plus-size alakjára” – írta címlapjára az argentin Cara nevű újság 2016-ban, és bár saját bevallásuk szerint semmi rosszat nem akartak ezzel mondani, sőt, inspirálónak szánták a cikket, az egész világ felháborodott, amiért pellengérre állították a 16 éves holland hercegnőt. Ő ugyanis soha nem beszélt nyilvánosan testalkatáról. Most sem akart, és meg is kérte a királyi család sajtósait, hogy ne kommentálják az esetet. Úgy tűnik azonban, hiába szeretné, ha békén hagynák, a botrány újra és újra megtalálja. Nemrégiben azzal botránkoztattak meg országot-világot az újságok, amikor azt írták, hogy ha akar, akár egy nővel is összeházasodhat, akkor sem veszíti el a trónörökösi címet, így ő lehet a világ első melegházasságban élő uralkodója. Na, nem mintha erre vágyna. Ez csak egy olyan elméleti kérdés volt, amit megint csak a szenzációhajhász média talált ki, arra hivatkozva, hogy Hollandiában 2001 óta engedélyezett az azonos neműek házassága és hosszas viták után a parlament kimondta, hogy igen, ez a királyi család tagjaira is érvényes.

Katalin Amáliának azonban sem női, sem férfi szerelem nincs az életében, és ha megkérdezik, mi a legnagyobb vágya, akkor az, hogy normálisan élhessen.

Úgy, ahogyan gyermekként, amikor osztálytársaihoz hasonlóan ő is biciklivel járt iskolába. Vagy amikor érettségi után az Orange Fund önkénteseként dolgozott.

A helyzet akkor változott meg, amikor betöltötte a 18. életévét, és hivatalosan is trónörökössé vált. Ekkor a parlament döntése szerint jogosult lett volna évi 1.6 millió eurós fizetésre, ám ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem érezné igazságosnak, hogy olyan pénzt kapjon, amiért nem dolgozik. Ehelyett inkább elment egy hágai kávéházba, hogy megkeresse az egyetemi kiadásait fedező összeget. Eredetileg azt tervezte, hogy miután beiratkozik az amszterdami egyetem pszichológia-jog-közgazdaságtudomány szakára, barátaival együtt kibérel egy házat és úgy él majd, mint egy normális diák. Ez azonban sajnos nem sikerült.

A titkosszolgálat megtudta, hogy el akarják rabolni, így saját biztonsága érdekében vissza kellett költöznie a királyi palotába, és szó sem lehet arról, hogy egyedül menjen iskolába, vásárolni vagy akár csak sétálni.

Az elmúlt egy évben szinte rabként élt, ami édesanyja szerint nagyon megviseli. 2001-ben, 18. szülinapja alkalmából megjelent életrajzi kötetében elárulta, kicsit sem érzi még magát késznek arra, hogy a trónra lépjen, és ha édesapja hirtelen meghalna, akkor arra kérné anyját, hogy régensként uralkodjon mellette. Szerencsére Vilmos Sándor holland király még csak 56 éves, valószínűleg lesz még ideje felkészülni a feladatra.

Kiemelt kép: Getty Images /Canva