A legenda szerint a forró ital története egészen Kr.e. 2737-ig nyúlik vissza, amikor Shen Nung kínai császár elkevert néhány szárított levelet egy fazéknyi forrásban lévő vízben, majd megitta a történelem első csésze teáját. Egy ősi kínai mondás szerint a tea jobb, mint az alkohol, mert bár mámorító, mégsem követi másnap megbánás és fejfájás – sőt, épp ellenkezőleg. A tea joggal vált tehát számos kultúra szupersztárjává. Gyógyászati értékei miatt töretlen népszerűségnek örvend szerte a világban, kiváltképp a Távol-Keleten, de a minőségi teázás kultúrája hazánkban is fejlődésnek indult, ahogyan egyre több teaház bukkant fel néhány évtizeddel ezelőtt, és ahogyan egyre színvonalasabbá váltak a szupermarketek import kínálatai, melyek bőven túlmutattak a szárított levelek filteres változatain.
A legnagyobb teatermelő exportországok közé Kína, Japán, India, Kenya és Srí Lanka tartoznak, hiszen a globális kínálat több mint 75%-át adják – melyek közül egynéhány csészényit a legtöbben nem tudnánk csak úgy zsebből kifizetni. Nézzük meg, hogy melyek vetekednek egy luxusingatlan értékével!
Da-Hong Pao tea (Kína)
Az oolong teafüvek családjába tartozó Da-Hong Pao fajtát Kínában nemzeti kinccsé nyilvánították, és jellemzően az országba érkező hírességeket, politikusokat szokás megkínálni vagy megajándékozni vele.
Értékét kilogrammonként több mint 1 millió dollárra becsülik (350 910 000 forint), ami a világ legdrágább teái közé emelte a kínai Fujian tartomány Wuyi hegységében termesztett ritkaságát.
Története a Ming-dinasztia idejére nyúlik vissza: a Da-Hong Pao név egészen pontosan „nagy vörös köpenyt” jelent, hiszen a legenda szerint a császár szeretett köpenyét ajándékozta el egy csésze teáért cserébe, hogy segítsen vele nagybeteg édesanyján. Az anyafákból, amelyből kinyerik a leveleket, mindössze hat létezik a Földön – valószínűleg rekord magas ára is ennek köszönhető.
Panda Dung tea (Kína)
A Panda Dung, vagyis a pandák ürülékével trágyázott tea értéke 70 000 dollár, azaz hozzávetőlegesen nagyjából 24 563 700 forint kilogrammonként, csészénként pedig több mint 70 000 forintjába fáj annak, aki megkóstolná. Bizony.
De miért is akarnánk megkóstolni valamit, illetve ennyi pénzt fizetni egy olyan italért, amit pandakakival turbóznak? Nos, a magas antioxidáns-tartalmú medvetrágya számtalan vitaminnal gazdagíthatja a szervezetünket: a pandák szervezete az elfogyasztott bambuszrügyek tápanyagainak mindössze 30-35%-át használja fel, így rengeteg extra vitamin és rost kerül általa a teafűbe – ami állítólag nemcsak egészséges, de kifejezetten finom is, hála édeskés és diós aromáinak.
Yellow gold tea (Szingapúr)
A fényűző aranysárga tearügyeket évente csak egyszer szüretelik – kapaszkodjunk meg: szigorúan aranyollóval.
A császárok teájaként ismert leveleket ezután ehető, 24 karátos aranypelyhekkel permetezik – a gyártók kilogrammonként akár 2 737 098 forintot is elkérhetnek érte.
A nevéhez méltóan fémes, virágos utóízzel rendelkező, magas ásványi anyag-tartalmú és öregedésgátló tulajdonságairól is híres italt jelenleg csak Szingapúrban kóstolhatjuk meg a TWG luxus teaházban. Már ha nem sajnáljuk érte a kenyérre valót.
Silver tips Imperial Darjeeling tea (India)
Az oolong teák családjába tartozó fajtát szigorúan csak tapasztalt és képzett szakemberek szüretelhetik hagyományosan éjszaka, telihold idején, hiszen az indiai védikus asztrológia és biodinamikus naptár szerint a Földön lévő életformák víztartalma ebben az időszakban csökken, ami karakteresebb ízvilágot kölcsönöz minden szüretelendő és szárítandó levélnek.
A leveleket látványos és gyönyörű, ezüstszínű hajtásokból nyerik, melyek a mangó és a frangipáni tárnicsvirág különleges aromáival kényeztetik a tehetős tearajongókat. India legdrágább teájáért 2015-ben fizették a legtöbbet: egy árverésen kilogrammonként 554 437,8 forintnak megfelelő értékben kelt el.
Gyokuro (Japán)
Japán egyik legősibb zöld teáját aranyárban mérik: a legminőségibb eljárással készült teafüvekért kilogrammonként akár 650 dollárt is elkérhetnek (ami nagyjából 554 437,8 forintnak felel meg). És hogy mitől is ennyire drága a Gyokuro (vagyis magyarra fordítva gyöngyharmat) rügytea? Például azért, mert kényes és eszméletlenül sok munka van vele: egy speciális árnyékolási technikával termesztik, és hogy megőrizze magas klorofilltartalmát, illetve zöld színét és teltebb, édes-sós ízét, félárnyékban szárítják nagyjából 3-4 hétig.
Nos, hogy rongyrázás-e, vagy tényleg megéri kortyolni a bolygó legdrágább teáiból, azt nem mi fogjuk eldönteni. Szerencsére azonban a világ legegészségesebb és legfinomabb gyógynövényteáiért nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni – ide kattintva megtudhatod, mennyi mindennel tudjuk felturbózni az immunrendszerünket télen!
Kiemelt kép: Drew Jemmett/Unsplash