Magyarországon, mondhatni, teljességgel elképzelhetetlen, hogy valaki kutyahúst egyen (pláne, hogy a szélesebb társadalom), Dél-Koreában viszont nagy hagyományai vannak ennek – bár az utóbbi években azért ott is egyre többen emelték fel a hangjukat a kutyák tenyésztésével és fogyasztás céljából történő levágásával kapcsolatban. Ezeket a hangokat meghallva 2024. január 9-én a dél-koreai parlament (ritka nagy egyetértésben, kétpárti támogatással) elfogadta a kutyahús-kereskedelem tilalmáról szóló törvényjavaslatot – írja többek között a CNN.
A törvényjavaslat a napokban kerül majd Jun Szogjol elnök elé végső jóváhagyásra, és ennek megvalósulásában kevesen kételkednek, hiszen a törvényjavaslat eleve a kormánypárttól és a legnagyobb ellenzéki párttól érkezett, valamint azt nyilvánosan támogatta az elnök felesége, a nagy állatvédő hírében álló kutyagazdi, Kim Keon-hee is.
Hurrá! Tehát ezentúl senki sem fog kutyahúst enni Dél-Koreában? Nem egészen. A törvény szerint ugyanis
mostantól az országban kutyahúsból készült élelmiszert forgalmazni és értékesíteni tilos – a kutyahúst megenni azonban nem.
Ennek értelmében tehát az új intézkedés főleg az iparágban dolgozókat, például a kutyatenyésztőket és a kutyahússal kereskedőket érinti. És hogy ők milyen szankciókra számíthatnak?
A törvény megfogalmazása szerint bárki, akiről bebizonyosodik, hogy kutyát vágott le élelmezési céllal, három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy 30 millió koreai wonig (körülbelül 8 millió forintig) terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki azonban a levágásra szánt kutyákat „csak” tenyészti, illetve aki a kutyákból készült élelmiszert eladja, bár nem ússza meg, ennél alacsonyabb pénzbírságra és börtönbüntetésre számíthat.
Egy kicsit fellélegezhet a világ. (Fotó: Getty Images)
Továbbá a farmtulajdonosok, a kutyahús-éttermek és a kutyakereskedelemben dolgozók három év türelmi időt is kapnak – ennek leteltéig kell teljesen megszüntetniük vagy megváltoztatniuk tevékenységüket. Mindebben a helyi önkormányzatok segítségét is kérhetik.
Miért esznek kutyát Dél-Koreában?
Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy bolygónk több területén, például Polinéziában és a Kolumbusz előtti Mexikóban szintén fogyasztott kutyahúst az ember a történelem során. Sőt, Lengyelország egyes vidéki részein most is úgy tartják, hogy a kutya zsírja gyógyító hatással bír, továbbá a németországi Coswig (Anhalt) városában szintén él a kutyahús-fogyasztás hagyománya – írja a Wikipedia.
Ázsiáról azonban többet hallani ilyen vonatkozásban a mindennapok során, hiszen Vietnam és Dél-Kína egyes részeihez hasonlóan, valóban, Dél-Koreában is nagy múltra tekint vissza a kutyahús fogyasztása. Mindezt főleg az indokolja, hogy a kutyahús olcsó és könnyen elérhető fehérjeforrásként szolgált a társadalom számára a nehezebb történelmi időszakok során.
A dél-koreai élelmiszerügyi minisztérium szerint az országban azonban ma is, bár már nem fenyeget tömegeket az éhínség, mintegy 1100 kutyafarm működik élelmiszeripari céllal, és mintegy félmillió kutyát nevelnek ezekben a farmokban. Persze ezt gyakorlatot az elmúlt évtizedekben rengeteg kritika érte nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
„A kutyahúsfogyasztással és általában az állatokkal kapcsolatos gondolkodásunk az elmúlt évtizedekben megváltozott – fogalmazott Lee Sang-kyung, egy a kutyahús betiltását szorgalmazó kampány menedzsere. –
Egykor népszerű volt, amikor az élelmiszerforrásaink szűkösek voltak, például a koreai háború idején.
A gazdaság fejlődésével és az állatokról és az élelmiszerfogyasztásról való gondolkodásunk megváltozásával azonban, úgy gondolom, eljött a haladás ideje.”
Együtt a közös cél érdekében
Azt, hogy napjainkban már sok mindenki más mellett a dél-koreaiak többsége sem szívesen eszik kutyahúst (a Gallup Korea 2022-es felmérésében a válaszadók 64%-a ellenezte a kutyahús-fogyasztást), az is indokolja, hogy egyre többen tartanak ebeket házi kedvencként. De akkor honnan van mégis kereslet kutyahúsra? Nos, felmérések szerint jelenleg főleg a régi hagyományokat életben tartó idősebb társadalmi csoportok fogyasztanak rendszeresen kutyahúst Dél-Koreában.
Az új törvény ellen azonban nem ők tiltakoznak a leghevesebben, hanem azok, akiket pénzügyi szempontból a leghátrányosabban érint a változás: a kutyatenyésztők és az üzlettulajdonosok szerint a javaslat elfogadása megélhetésüket és hagyományaikat egyaránt tönkreteheti.
Lee Sang-kyung ezzel szemben azt mondta, a dolgozókkal folytatott beszélgetésekből úgy tudja, a termelők és a vágóhidak többsége szintén régóta ki akarna már lépni az ágazatból – csak épp nem tudják, hogyan tegyék. Az új törvényjavaslat és a kormány által ezzel kapcsolatban ígért pénzügyi támogatás azonban most őket is segítheti a továbblépésben.
Tudtad, hogy egy kutya nemcsak hűséges társ, hanem akár terápiás segítő is lehet? Kattints ide, ha érdekel a témában írt korábbi cikkünk!
Kiemelt kép: Pexels
