Anyanyelvünk egyik legelkötelezettebb őrizőjének és művelőjének, Grétsy Lászlónak halálhírét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megrendezett A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában című konferencián jelentették be január 22-én, hétfőn kora délután – írta meg a 24.hu. Grétsy László maga is készült erre a konferenciára, de – mint a bejelentésből kiderült – vasárnap este, 2024. január 21-én álmában, békésen elhunyt.
A gyászhírt Blankó Miklós magyar nyelvész közölte a résztvevőkkel, majd a közösségi oldalán is megemlékezett kollégájáról. „Decemberben még leveleztünk, néhány napja telefonon beszéltünk. Ma, a magyar kultúra napi eseményünk előtt kaptam a hírt: elhunyt Grétsy László tanár úr, mesterem, atyai jóbarátom. A Teremtő rendezhette így: saját otthonában, álmában ment el, néhány héttel 92. születésnapja előtt” – fogalmazott.
„Nincs más haza, csak az anyanyelv”
„Én sem nyelvésznek készültem, gyerekként azt sem tudtam, hogy létezik ilyen pálya – nyilatkozta Grétsy László 2019-ben egy Szegő Andrásnak adott interjúban. – Mivel vallásos polgári családban nőttem fel, és még egy-két újság – vallási tárgyú is – járt hozzánk, tíz-tizenkét éves gyerekként misszionárius akartam lenni, hogy felnőtt koromban majd keresztény hitre téríthessem a távoli kontinenseken élő más vallásúakat vagy azokat, akiknek semmilyen vallásuk sincs.
Kamaszkoromban rájöttem, hogy inkább költőnek kell lennem. Írtam is sok verset, de nem a nyilvánosságnak, hanem jobbára csak magamnak,
a személyeseket pedig azoknak, akikhez szóltak. Többségük, talán mondanom sem kell, bájos kislány vagy szemrevaló ifjú hölgy volt. Még egyetemi tanulmányaimat is ennek a hivatásomnak a tudatában kezdtem meg az ELTE-n 1954-ben. De amint megismerkedtem egy-két nyelvészeti szaktárggyal, például a hangtannal vagy a nyelvtörténettel, annyira bűvkörükbe vontak, hogy már a félévi vizsgákig eldöntöttem: nyelvész leszek, mégpedig főleg a magyar nyelv búvára. Pedig akkor még nem ismertem Márai Sándornak, egyik legjelesebb írónknak azt a tömörségében is csodálatos mondatát, amelyet nevezetes Naplójában vetett papírra 1975-ben, valahol a világ más táján, és amely mindössze ennyi: »Nincs más haza, csak az anyanyelv«.”
Kiemelt kép: A Magyar Rádió stúdiója, a Magyarán szólva című rádióműsor műsorvezetői: Grétsy László és Bélley Pál – Fortepan / Szalay Zoltán