A népbetegségnek számító magas vérnyomás a korai halálozás legfontosabb kockázati tényezője világszerte, amely évente mintegy 10,8 millió elkerülhető halálesethez vezet – hazánkban a 30-79 éves lakosság közel felét (a férfiak 56, a nők 41%-át) érinti ez a betegség a Semmelweisz Egyetem adatai szerint.
A magas vérnyomás-betegség (hipertónia) számos szív-és érrendszeri betegség kialakulásának fő kockázati tényezője, így súlyos szövődményekhez vezethet, ha kezeletlenül hagyjuk. Fontos tudni azonban, hogy a rendszeres orvosi vizsgálat mellett magunk is sokat tehetünk a vérnyomáscsökkentésért, például a testmozgás és táplálkozás révén.
Az alacsony zsírtartalmú étrend, amely sok rostot, teljes kiőrlésű gabonát, zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz, köztudottan csökkenti a vérnyomást – szemben a sóval, amiből minél többet eszünk, annál inkább megdobja az értékeinket (hogy hogyan csökkenthetjük a vérnyomásunkat akár egy hét alatt, arról ebben a cikkben olvashatsz).
A mediterrán diétát nem véletlenül emlegetik évek óta a világ egyik legegészségesebb étrendjeként, sőt, manapság inkább életmódként, mintsem diétaként tekintünk rá, hiszen nemcsak egészséges, de kifejezetten laktató (és ízletes) is. Egy új tanulmány nemrég pedig épp a mediterrán étrend egyik legfontosabb, legszélesebb körben elérhető alapanyagát, a paradicsomot vette górcső alá, és bebizonyította, hogy számtalan pozitív hatása mellett még a magas vérnyomás csökkentésében, illetve a magas vérnyomás megelőzésében is hatékony segítség lehet. Nem is akárhogy!
A legjobb étel magas vérnyomásra és káliumhiányra
A nátrium csökkentésére különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk magas vérnyomás esetén, a paradicsom pedig kifejezetten gazdag káliumban, egy olyan tápanyagban, amelyről ismert, hogy csökkenti a nátrium, vagyis a só hatását a szervezetben – persze csak abban az esetben, ha rendszeresen fogyasztunk belőle.
A már említett kutatás során a biokémikusok több mint 7000, 55 és 80 év közötti személy egészségi állapotát, életmódját és étkezési szokásait vizsgálták, kik közül elérő mértékben ugyan, de mindenki érintett volt valamilyen szív- és érrendszeri betegségben.
A napi paradicsomfogyasztás vizsgálata magában foglalta a nyers paradicsom, illetve a paradicsomalapú termékek és ételek, például szószok és levesek fogyasztását is, a résztvevőket pedig ennek alapján osztották 4 különböző csoportra:
- akik a legkevesebbet fogyasztanak paradicsomot naponta (44 gramm)
- akik átlagos mennyiséget fogyasztanak (44-48 gramm)
- akik az átlagosnál valamivel többet fogyasztanak (82-110 gramm)
- akik mindenkinél többet fogyasztanak (110 gramm fölött, ami egy nagyobb darab paradicsomnak felel meg naponta)
A több mint 3 évig tartó vizsgálat időtartama alatt nem meglepő módon azok élvezhették igazán a paradicsom vérnyomáscsökkentő hatásait, akik a legmagasabb számban fogyasztottak a gyümölcsből
(igen, a paradicsom botanikailag gyümölcsnek számít, mert magvak vannak benne, és a növény virágából fejlődik ki) – esetükben 40%-os javulás volt tapasztalható. Azoknál viszont, akik nem rendelkeztek magas vérnyomással, 36%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki a betegség ugyanebben a csoportban. De jó hír, hogy a vizsgálat az alacsonyabb vérnyomással rendelkezők esetében is ígéretes eredményeket hozott: már napi fél darab paradicsommal is sokat tehetünk a vérnyomásesés ellen.
Azt azonban fontos leszögezni, hogy nem minden esetben segít pusztán csak a paradicsomfogyasztás, hiszen a súlyos hipertóniában szenvedőknél kevésbé tapasztalták a gyümölcs fogyasztásából származó vérnyomáscsökkentő előnyöket. A kutatók szerint az sem mindegy, hogy mennyi ideje küzd valaki a betegséggel, hogy mennyire keményedtek meg időközben az artériafalak, és hogy milyen öregedéssel kapcsolatos egyéb változásokon megy keresztül a szervezet. Az azonban kétségtelen, hogy a paradicsomot előszeretettel fogyasztók jellemzően kevésbé voltak túlsúlyosak, kevesebb alkoholt és koffeint fogyasztottak, és más gyümölcsökből, zöldségekből is többet ettek naponta – vagyis sokkal egészségtudatosabb életet folytatnak.
Egy szó, mint száz, nem éri meg csak és kizárólag a paradicsomra hagyatkozni, az azonban biztos, hogy nem lőhetünk mellé, ha rendszeressé tesszük a fogyasztását más káliumban gazdag zöldségekkel, gyümölcsökkel, hüvelyesekkel és teljes kiőrlésű gabonafélékkel együtt. A káliumban gazdag élelmiszerek (az avokádó, a cékla, a narancs, a banán, a zsírszegény natúr joghurt és a tonhal) a vérnyomás-specifikus étrend részét képzik, de
veseelégtelenség esetén ezekkel sem érdemes túlzásba esnünk, így mindenképp kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, mielőtt vérnyomáscsökkentő étrendbe kezdenénk!
Vérnyomásunk karbantartásáért tehát nemcsak gyógyszerekkel, de megfelelő táplálkozással is sokat tehetünk – íme, minden, amit DASH-diétáról tudni érdemes!
Kiemelt kép: Unsplash