A leginkább dízel motorokból és fűtésből származó szállópor részecskék – melyek évente rengeteg ember idő előtti halálát okozzák –, illetve a közlekedési eredetű légszennyezések jelentik hazánkban a legnagyobb problémákat, melyeket a kibocsátó tevékenységek mérséklésével, illetve környezetbarát technikai eljárásokkal orvosolhatunk hosszú távon – derül ki a Levegő Munkacsoport független társadalmi szervezet jelentéséből.
A legtisztább városokban frissebb a levegő, kisebb a légúti megbetegedések száma, illetve a fertőző betegségek terjedésének kockázata. Ami a nagyobb metropoliszokat illeti, a tisztaság definíciója összetett, és nem feltétlenül csak azzal egyenlő, hogy kevés szemét van az utcákon, hiszen legalább ennyire fontos a víz és a levegő minősége is. Ahhoz, hogy egy várost tiszta jelzővel illessenek, sok dolognak kell egyszerre teljesülnie: egyrészt nemcsak a kormányoknak, de az egyéneknek is meg kell oldaniuk azokat a problémákat, amelyek a környezetre, illetve az emberi egészségre nézve is károsak. Ide tartozik a hulladékgazdálkodás kérdése, a zöld technológiák használata és a közlekedési infrastruktúra is. Nézzük meg, hogy melyek azok a nagyvárosok, ahol kisebb-nagyobb sikerrel, de mindez szinte egyszerre teljesül!
Vancouver, Kanada
Vancouver nem véletlenül érdemelte ki Kanada legzöldebb városának címét. A vízenergiát, illetve a nap-, szél- geotermikus energiát számtalan hatékony ökológiai és technikai újítás révén hasznosítják évről évre a városban, ahol a lakosság is híres a hulladékmentes és fenntartható életforma lelkes képviseletéről.
Ráadásul a Metro Vancouver közlekedési hatóság még 2022-ben bejelentette, hogy a város 2024. január 1-re teljes egészében megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagra áll át, amit többek között használt étolajból, állati zsiradékokból és szerves hulladékokból állítanak elő (tudtad, hogy Károly király autóját egyébként sajt és fehérbor hajtja?)
Brisbane, Ausztrália
A 2,04 millió lakossal büszkélkedő Brisbane Ausztrália egyik legtisztább városa, ami kellemes szubtrópusi klímájának, tiszta levegőjének és közbiztonságának hála vált igazán népszerűvé – nem véletlenül emlegetik a napfény városaként.
A közlekedési infrastruktúra szervezett, az utcák tiszták és biztonságosak, rengeteg zöldövezetre, botanikus kertre bukkanhatunk, illetve a város mellett működik Ausztrália egyik legnagyobb koalamenhelye, ami nemcsak koaláknak, de kenguruknak, gyümölcsevő denevéreknek, vombatoknak, különféle hüllőknek és rovaroknak, vagyis az ausztráliai vadvilág legjavának ad menedéket.
Freiburg, Németország
A virágvárosként emlegetett, magas életszínvonalú Freiburg nemcsak lélegzetelállító tájairól és óvárosáról, de arról is híres, hogy a legzöldebb és az egyik legtisztább város Németországban. Az országban több ökológiai és autómentes zóna működik, többek között Freiburgban is, amit a Fekete-erdő és a Rajna-völgy szomszédsága a szélsőséges időjárási viszontagságoktól is megvéd.
A városba lépve rengeteg napelemmel és egyéb megújuló energiaforrással találkozhatunk, a tisztaságtudat pedig nemcsak a városvezetést, de a lakosságot is jellemzi: a 15. század óta létező Kehrwoche, vagyis az úgynevezett „elsöprő hét” az egyéni intézkedéseket is lehetővé teszi –
vagyis a bérházak és társasházak lakói között minden héten más család felel az udvar, az utca és a lépcsőház tisztaságáért.
Bár a Kehrwoche hivatalosan (már) nincs törvénybe foglalva, gyakran része a helyi bérleti szerződéseknek és házirendeknek.
Párizs, Franciaország
A divat szerelmeseinek fővárosa jól szervezett közlekedési infrastruktúrával büszkélkedhet. A híres Champs-Elysées sugárúton, Párizs legforgalmasabb és legismertebb útján például havonta egy nap csakis a gyalogosokról szól délelőtt 10 órától 17 óráig – a legközelebbi ilyen nap február 4-én lesz, mindenképp menjen arra, aki éppen Párizsban jár!
A helyi önkormányzat 2018 óta tart autómentes napokat a város bizonyos kerületeiben, amivel nemcsak a turista- és gyalogosforgalmat könnyítették meg, de a károsanyag-kibocsátás mértéke is drámaian csökkent az elmúlt évekhez képest.
London, Egyesült Királyság
A brit főváros sokak számára meglepetés lehet, hiszen egy igencsak sűrűn lakott, multikulturális nagyvárosról van szó. A kormány és a lakosok azonban keményen dolgoznak a város tisztaságának megőrzéséért, amit mi sem bizonyít jobban, mint az alacsony károsanyag-kibocsátású zónák, melyek tavaly léptek életbe a főváros teljes területén (illetve ezek a zónák korábban is léteztek, de nem terjedtek ki a város teljes területére). Vagyis csak azok az autók hajthatnak be mostantól Londonba, amelyek megfelelnek az előírásoknak, csökkentve ezzel a veszélyes légszennyezés esélyét. A városvezetés ráadásul a pórul járt gépjármű-tulajdonosokról sem feledkezik meg, mivel összesen 160 millió fontos alapot szentelnek a nem megfelelő autók lecserélésére vagy átalakítására.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tiszta levegő zónái több mint 963 millió font értékű költségmegtakarítást eredményeztek a város energiagazdálkodásában, és 8%-kal csökkentették az olyan légúti megbetegedések kockázatát, mint az asztma és a hörghurut.
A levegő szennyezettségének mértéke az éppen aktuális szélmozgástól is függ. Budapest talán ennek köszönhette, hogy napokkal ezelőtt, egy igencsak szeles időszakban a 22. helyen állt egy globális levegőminőséget mérő svájci vállalat, az IQAir listáján (jelenleg a kevésbé kedvező 45. helyen állunk). Ha valaki élőben szeretné követni az éppen aktuális levegőminőségi rangsort, az az IQAir oldalára kattintva tudja csekkolni.
A légszennyezettség két alapvető forrása a fűtés és a közlekedés – íme, miként tehetünk egyénileg a tiszta levegőért!
Kiemelt kép: Getty Images