- Nagyon fontos lenne, hogy munka közben legyen időnk kulturált körülmények között, tisztességes ételt enni.
- Az ebédszünet mifelénk igen kevés erre.
- A világ néhány országában akár órákra is leteheti a lantot az éhes ember.
Tedd a szívedre a kezed! Mit, mikor, milyen körülmények között ebédeltél a héten? Volt időd rendesen, csak az étkezésre figyelve enni, vagy úgy voltál vele, mint én: rohanvást kaptad be, amit éppen értél? Magyarországon nemigen vagyunk a ráérős ebédekre szocializálva.
Nemcsak gyerekeinknek nagyon rövid a 20 perces szünet ahhoz, hogy kulturált körülmények között ebédeljenek meg. A felnőtteknek se jut sokkal több, pedig általában nem csak a helyi menzára kell lebattyogni. Ha otthonról nem hozott az ember, mehet ki, állhat sorban, hogy aztán percek alatt kelljen eltüntetnie a porciót. A törvény ugyanis igen szűkmarkúan bánik az erre fordítható időkerettel.
A Munka Törvénykönyve olyat, hogy ebédszünet, egyáltalán nem határoz meg, és egyébként is csak annyit ír elő, hogy ha a munkavégzés időtartama a napi hat órát meghaladja, 20 perc, ha a kilenc órát is meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a dolgozónak. Soványka, nem igaz?
Hát még ha összehasonlítod azokkal az országokkal, ahol kifejezetten hosszú ebédszünet jár a munkában megéhezőknek! Lássuk ezeket!
6 ország, ahol extra hosszú az ebédszünet
1. Spanyolország: 3 órás ebédszünet
Na itt nem veszik tréfára a sziesztát! Spanyolországban a legtöbb cégnél, kereskedelmi egységben délután 2 és 5 óra között munkaszünetet tartanak, majd újranyitás után további három órát dolgoznak a munkaidő leteltéig. Este 8-9 között végezni éppen ideális, mert pont van idő hazaugrani és kicsit kicsípni magát az embernek a jellemzően 10 óra körül esedékes, és legtöbbször házon kívül elköltött vacsora előtt.
És hogy miért pont így kapják meg a szünetet, miért nem mondjuk kilenctől délig? Azért, mert errefelé ilyenkor a legmelegebb a kinti időjárás, ekkor már az épületek is ontják magukból a meleget, ami így is, úgyis tönkreteszi a munkakedvet, akár kint, akár bent dolgozik valaki.
Mindenki jobban jár, ha ezek az órák nem számolódnak bele a munkaidőbe.
A spanyolok egyelőre nagyon ragaszkodnak ehhez a hagyományhoz, a katalán kormány ugyanakkor néhány éve megszavazta, hogy a munkanapot 18 órakor fejezzék be, ami a szieszta végét jelentheti a Barcelona-környéki régióban.
2. Görögország: 3 órás ebédszünet
A hosszú ebédszünet Görögországban nemcsak a pihenésről és hűsölésről szól, hanem elsősorban az ország étkezési hagyományaikhoz kötődik. A görögök ugyanis az ebédet a nap legnagyobb és legfontosabb étkezésének tekintik, ami azt jelenti, hogy jóval több időt is vesz igénybe a falatozás, mint mondjuk nálunk.
Egy bazi nagy görög lakoma többféle színes fogásból áll, amiknek az elfogyasztása után persze el is pilled az ember.
A görög dolgozók délután öt óra körül térnek vissza a munkahelyükre
és újult erővel dolgoznak estébe nyúlóan, hasonlóan spanyol kollégáikhoz.
3. Franciaország: 2 órás ebédszünet
Franciaország számos pontján délután 2 és 4 óra között bezár a boltok egy jelentős része, ez ugyanis az általánosan elfogadott ebéd- és délutáni szünet az iskolások és a dolgozó felnőttek számára is. A helyiek pedig tényleg szeretnek ráérősen enni.
Egy angol nyelvű francia digitális kiadvány szerint (akik megállapításaikat egy korábban készült felmérésre alapozták) a francia munkavállalók 43%-a naponta több mint 45 percet tölt ebédeléssel, ez pedig a legmagasabb arány a szóban forgó kutatásban vizsgált 14 ország közül.
4. Kína: 2 órás ebédszünet
A kitartó szorgalmukról is elhíresült kínai munkavállalók általában dél és délután 2 óra között kapnak ebédszünetet, ami rendszerint
egy gyors étkezéssel kezdődik, majd szunyókálásban csúcsosodik ki.
Az NBC korábbi cikke szerint a gyors szundi ötlete egyre népszerűbb az országban. A gyárak egyre gyakrabban engedik meg a dolgozóknak, hogy 30 perces vagy annál rövidebb szundikálást iktassanak be, mert felismerték, hogy ezek a villámpihenések jelentősen javítják a dolgozók teljesítményét.
5. Brazília: 2 órás ebédszünet
A brazil dolgozók tudják, hogyan hozhatják ki a legtöbbet az ebédszünetből! Gyakran 10:30-ra vagy 11-re időzítenek egy irodán kívüli megbeszélést, majd ezután kétórás ebédszünetet tartanak, így jó hosszan távol lehetnek az irodától.
Spanyolországhoz hasonlóan a vacsora itt is nagyon későn kezdődik, ez pedig nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a szünet után sokáig dolgozhassanak, de azt is kikényszeríti, hogy kiadósan ebédeljenek meg. Azt pedig nem lehet sietve, ugye.
6. Olaszország: 90 perces ebédszünet
Az olaszok másfél órás szünete szinte rövidnek tűnik az eddigiekhez képest, viszont ez az egyetlen, aminek a létezését magam is személyesen tudom megerősíteni.
Az év elején Szardínián jártunk, és nagy örömmel tapasztaltuk, hogy egy éttermi ebédkor ötfős szobafestő csapat is érkezett a trattoriába, és nemcsak egészen természetesnek tekintették hogy délidőben, munkaszünetben bőséges előételt, főfogást és desszertet rendeljenek, de azt is, hogy annak elfogyasztásával egyáltalán nem is kell sietniük. Mi hamarabb végeztünk, mint ők!
Olaszországban egyébként szintén napi gyakorlat a szieszta, a boltok egy jelentős része bezár egy időre valamikor 2 és 6 óra között, de csak azért, hogy aztán este kilenc-tíz óráig megint nyitva legyen.
Magyarországra visszatérve…
A munka közbeni méltó ebédelésnek egyébként itthon is volt hagyománya. Nemcsak az volt megszokott sokáig, hogy a földeken dolgozók számára feleségeik vittek ki ebédidőben házi ételt, de az is, hogy a városi hivatalokban dolgozók hazaszaladtak ebédelni. Nem lenne rossz visszahozni valamit ezekből a szokásokból, nem igaz?
Ha arra, hogy a törvény milyen hosszú ebédszünetet írelő, nem is igen van ráhatásunk, azzal sokat tehetünk jóllétünkért, ha otthonról viszünk magunkkal ételt a munkahelyünkre. Nemcsak olcsóbban jövünk majd ki, és ehetünk olyat, amiről legalább nagyjából tudjuk, micsoda, de időt is spórolunk, amit az ebéd kényelmesebb elfogyasztására fordíthatunk.
Az ebédelésre több idő kellene neked is? Íme néhány tipp, hogy hamarabb végezz a munkával!
Kiemelt kép: Getty Images