rudolf péter juhász anna pura poesia

A szorongásokból születik a művészet – A Pura Poesia vendége Rudolf Péter

Rudolf Péter és Juhász Anna a gyerekkori szavalóversenyektől indulnak, és eljutnak egészen egy rögtönzött felolvasásig Gyöngyös sétálóutcájában. Közben szóba kerül a humor, a szorongás mint a művészet egyik leghatásosabb hajtóereje, és persze létezésünk értelmének keresése is. Tarts velünk!

Senkinek sem kell külön bemutatni Rudolf Pétert – az Üvegtigris Lalijaként ország-világ ismerte, szerette, de a Beugró című szórakoztató improvizációs televíziós műsor is nagyszámú közönséget ültetett hétről hétre a képernyők elé. A Wikipediából idézzük a pontos tudnivalókat: „Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas, kiváló művész magyar színész, színházi-, és filmrendező, producer, forgatókönyvíró, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2020-tól a Vígszínház igazgatója.”

De elsősorban nem ezek miatt szeretjük. Hanem mert mindannyian azt érezzük, jól ismerjük és különösen kedveljük őt, akár egy régi barátot, és meggyőződésünk, hogy ha beszédbe elegyednénk vele, ő is kedvelne bennünket, hisz annyi közös témánk lenne. Mint például az irodalom szeretete…

A beszélgetés rövid kivonata a videó alatt olvasható.

Az elsők Rudolf Péter életében

Ahogy azt megszokhattunk, Anna az elsőkről kérdezi Pétert, ebben az esetben az első meghatározó lírai élményéről. A színész-rendező elmondja, hogy ő mindig is szeretett szerepelni, lelkes résztvevője volt a szavalóversenyeknek.

Az édesanyja keresgélt neki olyan verseket, amelyek eltértek az akkor megszokottaktól, amelyek inkább illettek egy kisgyerekhez. „Mellettem álltak tízéves kislányok és mondták a Kései siratót, ami lehetetlen…” Az ő egyik legelső, meghatározó emléke egy váci szavalóverseny, amin József Attila Indiában, hol éjjel a vadak… című vesét mondta, ami tulajdonképpen egy tanmese. József Attila azóta meghatározó az életében.

Az ember életpályáját alakítja az, hogy miképpen hordozza magában elődei szorongását – Rudolf Péter szerint a művészet ebből a szempontból öngyógyító folyamat, sőt, ha igazán jól csinálja az ember, másokat is gyógyíthat általa, a katarzis eszközével. A színház mindig is az élete része volt, hisz édesapja művelődésiház-igazgató volt, ő pedig ott sertepertélhetett körülötte.

Karinthy, Rejtő, Örkény

Karinthy Így írtok ti irodalmi karikatúrái nagy hatással voltak rá, ezzel párhuzamosan, ennek következtében kezdte alaposan megismerni és feltérképezni a magyar irodalmat. „Karinthy felhívta a figyelmemet olyan szerzőkre, akiket lehet, hogy különben nem olvastam volna…” Anna kihangsúlyozza, hogy Karinthy nagy tudással, együttérzéssel és felelősséggel tudja megszólítani az olvasóit, de közben úgy, hogy „tényleg röhög az egész osztály”.

Rudolf Péter szerint Karinthy, Örkény és Rejtő mindent leírtak, ami humorforrás lehet. A színész sok Rejtő-hangoskönyvet olvasott, és akkor tűnt fel neki, mekkora különbség van az olvasott és a mondott Rejtő-szövegek között.

A Hamvadó cigarettavég című film forgatása kapcsán volt szerencséje többször beszélgetni G. Dénes Györggyel, azaz Zsütivel, aki több mulatságos anekdotát is elmesélt Rejtőtől.

A harmónia és önismeret nyomában

Anna arra kérdez rá, hogy volt-e olyan, amikor valami különlegeset, váratlant kapott egy-egy szövegtől? A színész az indiánregényeket hozza fel, mint – az édesapja alakja mellett – férfiképének formálóit, illetve Hegedűs Géza bácsi romantikus történelmi világát, például a Megkondultak a harangok izgalmas Hunyadi-történetét.

Most, „így hatvan-egynéhány évesen” a Karnevál hatott rá a leginkább Hamvas Bélától, a szerző folyamatos keresgélése, amiben ugyanakkor rengeteg humor is van. Tőle származik az a nagy tanítás, hogy a magunk harmóniáját úgy találjuk meg, ha megtaláljuk a világ harmóniáját is.

Felhívja a figyelmünket arra, hogy nem szabad csak azért félni egy könyvtől, mert bizonyos részeket esetleg nem fogunk érteni belőle.

Anna a kortárs kedvencekre is rákérdez, Péter nem győzi sorolni: Spiró, Krusovszky, Gerlóczy, Darvasi…

A Pura Poesia korábbi részei itt nézhetők meg.

Ha van olyan állapot, ami minden alkotót megihletett az irodalomban (is), akkor az a szerelem. József Attila, Ady Endre, Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Fodor Ákos, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László – csak néhány azok közül a szerzők közül, akiket megidézünk a Nők Lapja és a Pesti Színház közös irodalmi estjén február 12-én.

Közeli Juhász Annával: Szeretsz / Nem szeretsz
Vendégek: Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter és Nyáry Krisztián.

Jegyekért kattints!

juhász anna rudolf petéter

Kiemelt kép: Canva

Szerkesztők: Juhász Anna, Ribánszky Ágota