Az indiai Bai Sakarbai Dinshaw Petit Állatkórház nyolc hónapig tartottak őrizetben egy galambot, amelyet a hatóságok kémkedéssel vádoltak. A galambot még tavaly májusban ejtették foglyul Mumbai egyik kikötőjében, mivel a lábán és a szárnyain talált fémgyűrűkön gyanúsnak ítélt, és ezért kínai írásjeleknek tartott feliratokat találtak. Ezek alapján arra jutottak az indiai szakemberek, hogy az állat minden bizonnyal Kínából érkezett kémmadár, és további vizsgálatra a már említett intézménybe szállították.
Az ott töltött csaknem egy év alatt ellátták élelemmel és vízzel, és folyamatosan figyelemmel kísérték az állapotát, így a madár fizikailag teljesen jól van (a lelkiről sajnos nem érkezett beszámoló). Eközben a szakemberek alaposan megvizsgálták mind az állatot, mind a rajta talált fémeket, és arra jutottak, hogy a madár mégsem kínai kém, hanem egy tajvani postagalamb, ami egy ottani versenyen tévedhetett el, és kerülhetett Indiába – mintegy 4828 kilométerrel odébb. A kémnek hitt galamb szabadon engedésében a PETA is jelentős szerepet játszott.
Eltévedt postagalamb volt a kém
A galambverseny hagyományos sport és különösen Ázsiában és Európa egyes részein népszerű. A versenygalambokat speciális módon tenyésztik és képzik, hogy hosszú távú repüléseket tegyenek meg és célba érjenek. Ezek a versenyek rendkívül népszerűek, a győztes galambok pedig magas áron kelnek el az aukciókon.
Egy versenygalamb akár 1000 kilométert is képes repülni egy nap alatt,
ezért hogy eljusson Indiába, biztosan meg kellett állnia néhányszor pihenni. Korábban is volt már példa arra, hogy hatalmas utat megtett egy-egy elkóborolt madár: néhány tajvani versenygalamb egészen az Egyesült Államokig és Kanadáig is eljutott.
Bár a galambrajongók állítják, hogy a madarak biztonságára nagy gondot fordítanak, az állatvédelmi csoportok régóta bírálják a sportot. A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) állatvédő szervezet szerint évente milliónyi galamb pusztul el Tajvan szezonális versenyein; sokuk túlságosan is kimerül, míg mások viharokban vesztik életüket, vagy azért ölik meg őket a tulajdonosaik, mert túl lassúak.
Kémként használt galambok
Bármennyire is bizarrnak tűnik az eset, nem ez volt az első alkalom, hogy indiai hatóságok tévesen tartóztattak le egy galambot kémkedés miatt. Hasonló eset történt 2015-ben Indiában és Pakisztánban, 2020-ban pedig a rendőrség rövid ideig fogva tartotta egy pakisztáni halász galambját, miután az átlépte a két ország fegyverrel őrzött határát. Bár a vádak abszurdnak tűnhetnek a műholdak és kibertámadások korában, nem alaptalan a feltételezés, ugyanis a galambokat valóban használták felderítési műveletekben.
Bármennyire is bizarrul hangzik, a galambokat valóban használták (és használják) kémkedésre (Fotó: Canva)
Az első világháborúban Németország kamerával felszerelt galambokat vetett be, a második világháborúban pedig a szövetségesek használták a madarakat titkos üzenetek cseréjére, állítja a National Audubon Society, de a CIA szerint is léteznek kifejezetten galambokra kifejlesztett kamerák. A washingtoni Nemzetközi Kém Múzeum szerint a galambokat sebességük teszi kiemelkedő kémmé, és az a képességük, hogy bármilyen időjárási viszonyok között haza tudnak térni. Kivéve, ugye, ha börtönbe zárják őket Indiában.
Kiemelt kép: Canva
