Paul Alexander 1952-ben, hatéves korában kapott gyermekbénulást, amikor járvány söpört végig szülővárosában, a texasi Dallasban. A járványos gyermekbénulás egy vírus által okozott fertőző betegség, amely emberről emberre terjedhet. Egyes esetekben a kórokozó megtámadhatja a központi idegrendszert és elpusztíthatja a motoros neuronokat, ami bénuláshoz vezet.
A legtöbb betegnél ez az állapot csupán átmeneti, de kétszáz esetből egyszer a regenerálódás nem történik meg. A bénulás a légzőizmokat is szinte működésképtelenné teszi – ezt élte át Paul Alexander, aki nyaktól lefelé nem tudja mozgatni egyetlen testrészét sem. A légzésproblémák orvoslására vastüdőbe helyezték. A név ellenére ez egy egész testet takaró, jókora gépezet, ami a levegő pumpálásával segíti a belégzést és a kilégzést.
A gond ott van, hogy a páciens ehhez a géphez kötve éli le az egész életét.
Ha kiszáll a szerkezetből, maximum pár percig képes fenntartani valamiféle gyenge légzést. Paul Alexander 70 éve fekszik a gépben, egyike a gyermekbénulási járvány utolsó áldozatainak. Az Egyesült Államokban rajta kívül már csak egy másik beteg él, aki vastüdőt használ, miközben a második világháború kitörésekor az amerikai betegek száma megközelítette az ezret. A változást a Sabin-csepp elnevezésű vakcina hozta el.
Sikeres egyetemi vizsgát tett vastüdőbe zárva
Paul Alexander azonban kénytelen most már így élni le az egész életét. Szerencsére nem olyan fából faragták, hogy unatkozással töltse a napjait: a Texasi Egyetemen jogot tanult, és 1984-ben ügyvédi vizsgát tett. Three Minutes for a Dog: My Life in an Iron Lung címmel önéletrajzi könyvet is írt. A munka öt évébe telt, mivel a szájába fogott ceruzával gépelte le a szavakat. Nemrég @ironlungman felhasználónévvel csatlakozott a TikTokhoz is, örömmel válaszolva az olyan kérdésekre, hogy mi történik vele például áramszünet esetén.
Gyermekbénulás Magyarországon
1931-ben, 1954-ben, 1957-ben és 1959-ben is súlyos járványos gyermekbénulás-járvány tört ki Magyarországon. Az 1957-es évben 143 gyerek bele is halt a betegségbe, a túlélők közül több mint kétezren lebénultak. Nem csoda, hogy annyira vártuk a vakcina felfedezését, tesztelését, amit pont a sürgető szükség miatt elég elnagyoltan végeztek (így 1961–91 között 47-en pont a csepp miatt bénultak le).
A Sabin-cseppek élő, de legyengített formában tartalmazták a vírust, cserébe könnyen, szájon át is beadható formában kerültek piacra. Nyugaton ma az injekciós, inaktivált vírust tartalmazó vakcina terjedt el, s mára hazánkban is ezt alkalmazzák. Fontos, hogy minden gyereket immunizáljunk, mert azokon a területeken, ahol elhanyagolták az oltásokat, ismét felütötte a fejét a betegség. A kisbabáknak háromhónapos kortól kötelező a kombinált oltás, ami a gyermekbénulás ellen is védelmet nyújt.
A vastüdő történelme
1928-ban, egy bostoni kórházban kezdték használni, ugyanis nem csak a gyermekbénulásban érintettek légzését segítette, de mérgezéseknél is nagy hasznát vették. Ahogy egyre több helyen oltották be a gyerekeket, úgy lett egyre kevesebb készülékre szükség. Hazánkban 1948-ban helyezték üzembe az első vastüdőt, s hamarosan elkezdtük gyártani is. Az utolsó készüléket 2005-ben húzták ki a konnektorból, azóta nem volt szükség rá.
A kiemelt kép illusztráció: Getty Images/Kim Komenich