Nagyjából akkor szoktam le a híradó rendszeres megtekintéséről, amikor a szakdolgozatomat írtam és tudatosan megszámoltam egy-egy adásban a negatív és pozitív híreket. Összeütközött, felborult, kiömlött, megszökött, megtámadta, fojtogatta, leszúrta, lelőtte, felrobbantotta... Ezek persze mind külön hírek, egyesével is rémségesek, de a híradás végén könnyed, a borzalmak után szinte banálisnak tűnő szösszenettel zárult a műsor: kis zsiráf született az állatkertben.

Mindig is bírtam a zsiráfokat. Magasak, kecsesek, a kifutó nyakigláb manökenjei. Imádnak pózolni, sokszor olyanok mintha a mosolyognának. A hatalmas szemeikből barátságos megértés árad. És azok a hosszú szempillák… (Lássuk be, mi nők mennyit küzdünk azért, hogy szép szempilláink legyenek!?)

Egy kis hazai zsiráf történelem

A Pesti Állatkert alapítása idején a zsiráf még nagy ritkaságnak számított az állatkertekben. Így aztán nem is kínálkozott lehetőség arra, hogy az akkoriban magyarul még inkább „giraffnak”, „zsiraffnak”, „nyakoncznak”, „foltos nyakorjánnak” vagy épp „tevepárducznak” nevezetett állatot már a megnyitás évében, 1866-ban láthassa a nagyközönség. Az első zsiráfunk Margareth, két évvel később, 1868-ban vemhesen érkezett Schönbrunnból, Ferenc József adományaként, Erzsébet királyné (kedveltebb nevén Sissi) közbenjárására. A Pesten született zsiráfborjú a világon a negyedik londoni, párizsi és schönbrunni után, aki állatkertben született. További különlegesség, hogy a világon a legelső olyan zsiráf, akinek már az anyja sem a szavannán jött világra.

Az elmúlt több mint 150 évben – a világháborús pusztítások, és a későbbi felújítás okán – négyszer építettek zsiráfházat, az első állatkerti sorsjegyek bevételéből, akkor hatalmas összegnek számító 4206 forintért épült. 2017. február 15-én született a Fővárosi Állat- és növénykertben lakó zsiráfnak, Sandrának egy kislány borja, aki Sheshe névvel került bejegyzésre az állatkerti törzskönyvbe. Ez a név szuahéli eredetű, jelentése: „elegancia”.

Amikor megérkeztem az állatkertbe valamiféle gyerekkori nosztalgia fogott el.

Felnőttként az első gyerekemmel voltam várandós, amikor egy városligeti kerekesszékes futóverseny után betértünk ide, és ahogy akkor, most is: az első utam a zsiráfhoz vezetett.

Fotogén alkat: ha jobbra fordultam, ő is – szerintem mosolyog

Csodás tavaszi idő volt, és szerencsémre a karám kerítése mellett állva, a „nyakonczok” odajöttek köszönni. Bár az ember nagyon szeretné, nem lehet a foltos jószágokat simogatni, ugyanakkor, ha túl közel helyezkedünk, előfordulhat, hogy a kerítést majszolva akaratlanul is leköp a magasból. Így járt a mellettem álló is, valahogy mégsem tudtunk haragudni Ingridre, a Sheshe mellett élő legközvetlenebb zsiráf hölgyre. Finoman megjegyeztem, hogy másnap megyek fodrászhoz, szóval nekem mindegy… s mintha megértené, ártatlan tekintettel lejjebb hajolt hozzám, de nem köpött. Néhányszor még visszajött fotózáshoz pózolni és társaival élvezte, hogy egyre többen gyűlünk köréjük. Persze az is lehet, hogy kiszimatolta, meglepetés készülődik.

Mi köze a zsiráfnak a tortához?

„Optimális körülmények között az állatkertben hosszabb ideig élhetnek az állatok, mint a szabad természetben, a zsiráfok akár a 30-40 éves kort is megérhetik – mondta Montskó Éva, az Állatkerti  Alapítvány kuratóriumi elnöke a MentesFeszt különleges nyitó ünnepségén. – Sheshe, a születésekor hamar népszerű lett, ő volt az egyik legnagyobb kedvenc, mert ugye egy kis zsiráf iszonyú aranyos és nagyon kedves jószág. Most, hogy már kamaszkorba lépett nincs olyan sok örökbefogadója, épp ezért örültünk neki, hogy Oltványi Zsolték a Mentessel pont őt fogadták örökbe.”

A zsiráfok élvezték a kora tavaszi napsütést

Az állatok jelképes örökbefogadása egy sajátos támogatási formája az állatkertnek. Az így befolyt összegeket az állatok jóllétére fordítják, esetenként olyan eszközöket, a kifutók környezetét gazdagító játékokat vesznek belőle, amiket a támogatók nélkül nehéz lenne beszerezni. A zsiráfok ilyen szempontból kicsit nehézkesebb társaság, mert kevésbé játékosak és nem szeretik az idegen dolgokat. Épp ezért ők fára erősített vakarózót kaptak, amit előszeretettel használnak hátvakarásra. A zsiráfok ízületei érzékenyek, a manapság gyakori hőmérséklet-változásokat nagyon megérzik. A hirtelen zajoktól, mint egy felboruló vödör vagy felröppenő galamb (amikkel egyébként együtt élnek) hangjától könnyen megijednek. Jelenleg a négy nőstény zsiráf a szavanna ház lakója.

Németh Ágota állatkerti gondozótól azt is megtudtam, hogy ezek a kecses, nyakigláb, vega állatok meglepő módon napi 40 kiló élelmet elmajszolnak. Speciális növényi tápjuk és a lucerna mellett az alma, a sárgarépa, a banán nagy kedvenc, nem véletlen hát, hogy ebből készült Sheshe 7. szülinapi tortája is, amit örökbefogadója, a Mentes Cukrászüzem készített neki. Sheshe és társai látványosan falták fel a köztudottan a vegetáriánus Csősz Boglárka és Segál Viktor séf által tálalt születésnapi desszertet.

Sheshe, a szimbólum

Montskó Éva, az Állatkerti  Alapítvány kuratóriumi elnöke elmesélte, hogy az állatok takarmányozása sokoldalú, összetett folyamat, a Mentes Cukrászüzem pedig korábban azt a feladatot kapta, hogy a kis elefántnak készítsen egy nagyméretű, ízléses, de számára fogyasztható – azaz liszt-, cukor- és fehérjementes – születésnapi tortát. Ez a 1,5×1,5 méteres torta remekül sikerült. Annyira jópofa dolog volt, hogy egy születésnapos állat kap valamit, hogy a gondozók egyre többször köszöntötték fel a állatokat. Ezután döntött a Fővárosi Állatkert úgy, hogy meghirdetnek a 2023-as MentesFeszten egy torta szépségversenyt.

Sheshe szülinapi tortája

A Zsiráfok háza nyerte el az év mentes tortája címet, így esett idén a választás örökbefogadáskor Sheshére. Ugyanennek a gondolatmenetnek a folyománya nyomán – mivel a zsiráfok nem esznek húst – 2024-ben meghirdették az I. Vegán Húshelyettesítők Viadalát, ahol a magyarországi húshelyettesítő és -gyártó cégek mérettetik meg magukat félkész és kész termékek formájában. A zsűri tagja többek közt Segal Viktor séf, gasztronómiai tanácsadó. A február 17-én látogatható MentesFeszten közel 70 kiállító és naponta nyolc kerekasztal-beszélgetés és előadás zajlik majd az egészség és környezettudatosság, valamint a társadalmi felelősségvállalás jegyében. Fontos tudni, hogy az esemény nem arról szól, hogy egyáltalán ne együnk húst vagy a megszokott ételeinket. Sokkal inkább arról, hogy az egészségre és környezetünkre gyakorolt hatásokat hogyan tudjuk kiváltani, alkalmanként helyettesíteni vagy ha kell, elhagyni. Tippeket kaphatunk arra is, hogyan tudjuk az átállást megoldani. A fesztiválon olyan mentes termékeket lehet kóstolni, amellyel a természetet és önmagunkat is kíméljük.

A Nyitott szemmel-sorozat előző cikkét itt olvashatod.

Kiemelt kép: Canva / Nők Lapja