• Álmodni az emberek és az állatok is szoktak, ugyanis evolúciós előnyt jelent.
• A tudomány is kutatja az álmok jelentését.
• A visszatérő álmokat érdemes lejegyzetelni és megmutatni egy szakembernek.

A legtöbb esetben azért nem egyszerű kitalálni, vajon mit jelenthetett az éjjeli „mozi”, pláne ha zavaros, érthetetlen, kusza érzésekből álló halmazként jelent meg a fejünkben. Szerencsére nem kell előásnunk nagyanyánk álmoskönyvét, a tudomány is foglalkozik azzal, mi hat az álmainkra, és megtudhatunk-e belőlük valami fontosat.

A pszichológia álláspontja szerint az álmainkat több tényező is befolyásolja. Az első és leggyakoribb elég prózai: az elmúlt két hétben velünk történt eseményeket dolgozzuk fel. Ezeket jellemzően beleszőjük az álmainkba, még ha bizarr környezetben jelennek is meg a fejünkben. Nem feltétlenül jelentenek többet a feldolgozásnál.
A második befolyásoló tényező az alvás közben minket érő hatások halmaza. Ha fázunk, melegünk van, elhalad egy szirénázó mentőautó az ablak alatt, vagy ránk fekszik a macska, a különböző testi érzeteket beleszőjük az álmainkba is.
Az igazán izgalmas azonban a harmadik szint, a tudatalatti.

Az az énrészünk, amelyik a mindennapi életben nem jelenik meg tudatosan és elemezhető módon, gyakran az álmainkon keresztül mutatja meg magát.

Ezekre érdemes fokozottan odafigyelni, ugyanis képet mutathatnak azokról a folyamatokról, problémákról, amelyek a mélyben húzódva bizony foglalkoztatnak minket, még ha nem is tudunk róla. Ezért álmodunk mondjuk a rég meghalt édesapánkkal, akivel az ellenünk elkövetett gaztetteiről beszélgetünk, és a történetben hol kétéves, hisztiző kisgyerek, akire rá tudunk szólni, hol felnőtt ötvenéves férfi. Ezekre az álmainkra külön érdemes figyelmet szentelni és gyorsan lejegyzetelni a történteket ébredés után. Ha járunk pszichológushoz, mindenképpen meséljük el ezeket, főleg akkor, ha egy-egy téma folyamatosan visszatér.

Vajon minden álomnak van jelentése? (Kép: Getty Images)

Mi történik álmodás közben?

David Billington pszichoterapeuta, a Dream Research Institute igazgatója szerint a kutatásokból egyre részletesebben látszik, mi történik az agyunkkal éjszaka. Bár sokáig tartotta magát az a nézet, hogy legfőbb szervünk ilyenkor egyszerűen csak pihen, a valóságban majdnem annyi tevékenység zajlik álmodás közben, mint ébrenlét alatt. Az agy vizuális, memória- és motoros területei aktívak, csak az alvás közben termelődő hormonok megakadályozzák, hogy erre fizikai testünk érdemben reagáljon. Azt is tudjuk, hogy az agykéreg logikai területei kevésbé aktívak ilyenkor, ez okozza a bizarr történeteket.

A tudósok szerint éjszakánként körülbelül két órát töltünk az álom világában, bár ennek csak töredékére emlékszünk.

Joseph De Koninck, a University of Ottawa pszichológiaprofesszora szerint az álmok segítenek az érzelmek és az emlékek feldolgozásában, illetve az ébrenlétünk során felmerülő problémák megoldásában. Ezt a gyakorlatban is ismerjük: vannak olyan, kincset érő reggelek, amikor arra ébredünk, hogy éjjel, álmunkban megoldást találtunk egy olyan gondunkra, amire nappal nem sikerült.

Erre jó az álom

Más elméletek azt állítják, hogy az álmok hasznosak lehetnek abban, hogy valóban felfogjuk a körülöttünk lévő valóságot. Billington szerint a fenyegetésszimulációs elméletnek is lehet létjogosultsága. Ennek lényege az, hogy álmaink lehetővé teszik számunkra, hogy a fenyegető helyzetekre adott válaszokat anélkül gyakoroljuk be, hogy ténylegesen veszélybe sodornánk magunkat. Ez jókora evolúciós előnyhöz juttat minket. Sigmund Freud szerint álmaink olykor a meg nem valósult vágyak beteljesülését képviselik. Francis Crick, aki a DNS szerkezetének azonosítása után az álomelmélettel foglalkozott, egyfajta fordított tanulásként képzeli el az álmainkat, amelyeknek pont az a szerepük, hogy segítenek felejteni. Carl Jung úgy vélte, hogy az álmok a tudattalanból küldött üzenetek, és segíthetnek megérteni pszichénket.

Ugyanakkor azt állítani, hogy minden álmunknak van valamiféle rejtett jelentése, erős túlzás lenne.

Mindannyian eltérő módon dolgozzuk fel a minket érő ingereket, más az érzékenységünk, így ugyanaz az álombéli jelenet, például a zuhanás valakinek ijesztő, másnak pedig teljesen megszokott, vagy épp élvezetes. Vonatozással álmodni teljesen mást jelent egy rendszeresen utazó, ingázó dolgozónak, mást egy mozdonyvezetőnek és mást egy olyannak, aki még sosem szállt fel arra az ijesztő, csattogó szerkezetre. Az álmunk mindig csak saját tapasztalatainkkal egyeztetve értelmezhető, ezért visznek téves útra az álomfejtéssel foglalkozó régi könyvek.

Arra viszont nagyon is használhatjuk az álmainkat, hogy teljesebb képet kapjunk lelkünk és tudatalattink működéséről, felfedjük titkos félelmeinket, vágyainkat.

Ám az álmoknak még ekkor is inkább a pszichoterápiában van szerepük. A visszatérő álmok, főleg ha azok ijesztő szituációkként jelennek meg, megoldatlan, feldolgozatlan trauma, esetleg PTSD jelei lehetnek. Már csak azért is érdemes kideríteni, mi okozza őket, mert a rendszeres rémálmok emelik a stressz-szintet, és akár alvászavarokhoz is vezethetnek.

Kiemelt kép: Getty Images