Sisinek nemcsak szépsége, de maximalizmusa is legendás volt: hajával kapcsolatban sem ismert tréfát.
  • Erzsébet királyné – vagy ahogy még többen ismerik –, Sisi szépsége éppen úgy legendás volt, mint önmagával való kíméletlensége. 
  • A császárné mindent elkövetetett, hogy szépségét megőrizze.
  • Praktikáit egy az egyben nem érdemes átvenni, tanulni viszont lehet belőlük.

Sisi (Erzsébetet családi körben Sisinek becézték, Ernst Marischka 1955–57-es mozifilmjei nyomán a sajtóban és köznyelvben elterjedt a Sissi ragadványnév is), noha ma már széles körben a 19. századi Európa egyik legszebb nőjeként tartják számon, hozzá közel állók visszaemlékezései szerint gyerekként, kislányként nem volt szépség: fiúsnak, szinte durvának tartották megjelenését. Könnyen lehet, hogy az ezzel kapcsolatos visszajelzések okozták, hogy Sisi egész életében a végtelenségig kritikus volt saját megjelenésével kapcsolatban. Akárhonnan is eredt önértékelési zavara, az önmagával való elégedetlenség egészen szélsőséges diétákra és mai szemmel szintén meghökkentő szépségrituálékra késztette őt.

Sisi szépségének titka

Bőrápolási rutinjáról viszonylag sokat tudunk, vagy legalábbis vélünk tudni: mondják például, hogy Sisi zúzott eperrel kente arcát (nem is rossz ötlet!), és hogy éjszaka nyers borjúhúsból készült pakolással az arcán tért nyugovóra. Széles körben ismert az is, hogy a királynő még ma is extrémnek számító, szigorú diétákkal, hosszú órákon át tartó edzéssel és szintén kimerítő, erőltetett tempójú sétákkal igyekezett erején felül is megőrizni vékony alakját és legendásan karcsú, extrém szoros fűzőkkel is összeszorított derekát.

Sisi egyik legfontosabb ékéről, pompásan sűrű, gesztenyebarna hajzuhatagának ápolásáról valamivel kevesebbet olvastunk, pedig életrajzírója, Brigitte Hamann szerint

„Erzsébet a haját tekintette szépsége legfőbb ékének, és semmire sem volt olyan büszke, mint a konyából legördülő hajzuhatagra.”

Lássuk, mitől volt olyan lehengerlően szép a császári frizura!

1. Sisi és a hajkefe

A lenyűgöző fürtök ápolása és karbantartása természetesen rengeteg időt, egyes források szerint nem kevesebb, mint napi három órát igényelt. Sisi minden reggel Franziska Feifalik (Fanny) fodrász gondjaira bízta magát, aki a műveletet visszaemlékezések szerint mindig azzal kezdte, hogy ujjbegyeivel úgy simított végig a fürtökön, mintha bársonyt és selymet tapintott volna. Ezután következett a fésülés, mely procedúra legalább egy órát vett igénybe, mivel a császári hajzatot az azt ápolónak milliméterről milliméterre át kellett fésülnie. Nemcsak hogy az minél selymesebb legyen, de azért is, hogy a rengetegből előtűnjenek és gyorsan kitéphetők legyenek az ősz hajszálak is.

Fannynak ugyanis minden nap számot kellett adnia úrnőjének az összes ősz hajszálról,

amelyre a művelet során bukkant, és azokat rövid úton el is kellett távolítania a sötét hajkoronából. Mivel Sisi állítólag mindig nagyon feszült volt, ha fodrásza újabb szálakat talált, Fanny – hogy megelőzze a kirohanást, – a kifésült hajszálak egy részét egy idő után rendre a köténye alá rejtette.

2. Sisi frizurája

Sisi Georg Raab festményén

Elisabeth (Sisi) Georg Raab portréján (Fotó: Leemage/Corbis via Getty Images)

Miután Fanny kifésülte Sisi haját, előbb befonta, majd elegáns toronyba csavarta a feje búbján. Ez volt a művelet másik időigényes (szintén 1-2 órás) része. Ez a fonott és tornyozott frizura később nemcsak Sisi védjegye lett, de szélesebb körben divatba is jött: a korabeli előkelő/vagyonos nők mindent megtettek, hogy megpróbálják leutánozni a fürtök sajátos esését. Valószínűleg viszont, hogy azok jártak jobban, akiknek nem sikerült Sisiéhez hasonlóan hosszú hajat növeszteniük és leutánozni hajviseletét, mert a különféle feljegyzések szerint Sisi – éppen hajának nagy súlya miatt, gyakran szenvedett komoly fejfájástól. Ilyenkor a lakosztályában maradt, haját szalagokkal felfogta, hogy levegye a súlyt a fejéről, amíg a fejfájás el nem múlik.

3. Sisi magánfodrásza

Ma sincsen máshogy: a hajukra különösen büszke/háklis hírességek ragaszkodnak fodrászukhoz, aki filmforgatásaikra, turnéikra is elkíséri őket, hogy mindig ugyanazt a rájuk jellemző, makulátlan megjelenést mutathassák a rajongóknak. Sisi egy idő után szintén megtiltotta, hogy Fannyn kívül bárki más hozzányúljon a hajához, sőt odáig ment, hogy nem volt hajlandó megjelenni hivatalos eseményeken, ha Fanny valamilyen más munka miatt nem volt elérhető a hajformázáshoz. Fanny így rövid úton „császári fodrász” lett, amiért évi 2000 gulden fizetést kapott. Sisi nem sajnálta a pénzt, ha a szépségről volt szó:

fodrásza fizetését a korban rendkívül magasnak tartották, mivel nagyjából egy egyetemi professzor jövedelmének felelt meg.

4. Sisi és a hajmosás

Ha ma azt halljuk, valaki csak háromhetente mos hajat, bizony felkapjuk a fejünket: a legtöbben a heti többszöri, de legalább heti egy mosásra szavazunk. Sisi azonban a maga korában a három hetenkénti mosással is túlteljesítette az elvárásokat, a ritka mosásnak pedig az is oka lehetett, hogy a gigantikus hajkoronát időigényes és kimerítő folyamat volt megtisztítani. Képzeljük csak el: a munka mosással, száradással együtt egy egész napig tartott. A hajmosás ideális ütemezésével kapcsolatban időről időre fellángol a vita, nagyon sokan vallják, hogy a túl gyakori mosás, pláne a túl sok vegyszer árt a hajnak. Ha Sisi csodás hajkoronájából indulunk ki, mi is hajlunk a rituálé ritkítása felé.

5. Sisi és a pálinka

Sissi korában még jóval kevesebb kozmetikum és illatszer létezett, de a császárné egyébként is inkább a természetes megoldásokban hitt, amikor szépsége ápolásáról volt szó. Amikor háromhetente mosásra került a sor, Sisi hajára nyers tojást és pálinkát vittek fel a körülötte sürgölődők, ez a kombináció pedig egyszerre tisztította és ápolta is a hajzuhatagot. A pálinka innen nézve kissé unortodox megoldásnak tűnik (bár például az ecettel való öblítést ma is sokan alkalmazzák), a tojással való hajápolás viszont még mindig divatban van, mert nagyon jól kondicionálja, puhítja és táplálja a frizurát. Érdemes vele tenni egy próbát!

Erzsébet egy ős-fotográfián Fotó: Getty Images

6. Sisi és a hajszárítás

Sokat olvasunk arról, hogy az erős hőhatás mennyire roncsolja a hajat, szakértők ezért nemcsak a túl magas hőmérsékletű hajszárítást, de a különféle hajvasaló, sütő, bodorító gépeket is némi gyanakvással szemlélik. (Továbbá javasolják, hogy ezek alkalmazásához használjunk valamilyen hővédő készítményt). Sisi hajápolási rutinja elébe ment a problémának. Óriási hajkoronáját ugyanis minden esetben szobahőmérsékleten szárította meg, miközben (alakját is őrizendő) fel és alá járkált a szobában, vagy épp nyelvleckéket vett görögtanárától, aki visszaemlékezéseiben szintén említést tett a mosással járó felhajtásról. 

Sisi szépségápolási rutinja mögött tragikus sors húzódik: a saját testével, a megjelenéssel kapcsolatos folyamatos elégedetlenség egészen biztosan megkeserítette a fiatalon trónra kerülő császárné életét. Nem csoda, hogy amikor a hajával való foglalatosságról kérdezték, így fogalmazott: „A hajam rabszolgája vagyok”. Sokan vannak, akik úgy vélik, Sisi hiúsága még halálában is közrejátszott. Sisi 1898. szeptember 10-én vesztette életét Genfben, miután egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy háromszögűre vésett reszelővel szíven szúrta őt. Az ellene elkövetett merénylet idején olyan szoros fűzőt viselt, hogy az szinte elszorította a sebét, amit így már csak későn vettek észre nála, miközben súlyos belső vérzése alakult ki. 

Kiemelt kép: Metszet Sissiről, a 19. század végéről, Getty Images/nőklapja.hu