• A cégek egyre inkább a mesterséges intelligenciára (MI) támaszkodnak már munkaerő-felvételkor is.
• Biztos, hogy a legjobb jelöltet választja a robot testbeszéd és hangelemzés alapján?
• Az informatika terén már a cégek 42%-a használ toborzásra mesterséges intelligenciát.

Testbeszéd-elemzés, hangalapú értékelés, gamifikációs tesztek (a gamifikáció játékok általi motiválást jelent, az alanyokat a játék közbeni viselkedésük és döntéseik alapján értékelik – a szerk.), önéletrajzok átvilágítása – ez csak néhány modern eszközei, amiket a HR segítségül hív az új munkatársak kiválasztásakor. Az új szoftverek akár meg is nehezíthetik az álláskeresők helyzetét, hiszen a jelölt a kérdésekre adott válaszai alapján kap egy értékelést, amiben cseppet sem játszanak szerepet az emberi értékek vagy a szimpátia.

Robotok az elfogultság ellen

Vannak kifejezetten jó manipulátorok, akik egy másodperc alatt megkedveltetik magukat az állásinterjúkon, majd kiderül, hogy a gyakorlatban nem a legjobb munkaerőt jelentik. Pont az ilyen „zsákbamacskához” hasonló esetekre fejlesztették ki az olyan szoftvereket, amelyek bizonyos szempontok szerint rangsorolják a jelentkezőket.

A nagyvállalatok vezetői azt remélték, hogy a mesterséges intelligencia vezérelte toborzási technológia véget vet a felvételi folyamat során tapasztalható elfogultságnak, „ismerősök ismerőseinek” kiválasztásával. De a szigorú technológia sokszor olyan tapasztalt, jó munkaerőket is alkalmatlannak talált, akik a gyakorlatban beválnának – mutatta egy új kutatás.

Egyes szakértők szerint ezek az eszközök pontatlanul szűri ki a legképzettebb munkaerőt, hiszen az emberi tényezőket nem veszik alapul.

Tegyük fel, hogy szociális területen 20 éve dolgozó, több gyerekes nőt nem talál a alkalmasnak a robot egy pozícióra, viszont terepen szerzett tapasztalatai miatt olyan tudással rendelkezik, amivel egy több diplomás, több nyelven beszélő fiatalabb jelentkező nem biztos. Ugyanez az emberismeret jól jöhet értékesítési területen is, hiszen az empátia és a jó kommunikációs képességek az idővel is fejlődnek.

Nem elveszi, hanem nem ad munkát

„Nem sok bizonyítékot láttunk arra, hogy a robotoknál ne lenne elfogultság… Vagy hogy az eszköz a legképzettebb jelölteket választaná ki” – mondja Hilke Schellmann, az Algorithm: How AI Can Hijack Your Career and Steal Your Future (magyarul: Algoritmus: Hogyan rabolja el a munkádat és lopja el jövődet a MI?) című könyv szerzője, és a New York-i Egyetem újságírás tanszékének adjunktusa. Úgy véli, hogy az ilyen szoftverek nem azért jelentik a legnagyobb kockázatot, mert elveszik a munkavállalók helyét, hanem inkább azt, hogy megakadályozzák, hogy egyáltalán lehetőséget kapjanak a bizonyításra az új álláshelyen.

Nem mindig dönt jól a mesterséges intelligencia (Illusztráció: Getty Images)

Az arcelemzésen bukott el

Nagy nyilvánosságot kapott 2020-ban a Nagy-Britanniában élő sminkes, Anthea Mairoudhiou esete. A munkáltatója azt találta ki, hogy a világjárvány miatt elbocsátott munkatársaknak újra kellett jelentkezniük a meghirdetett állásokra egy évvel később. A cég a HireVue nevű mesterséges intelligenciával szűrő programot használta a jelentezők értékeléséhez. A robot szerint Anthea a készségek alapján jól szerepelt, de miután a mesterséges intelligencia rosszul értékelte a testbeszédét, végleg elvesztette az állását. A HireVue a sok panasz miatt 2021-ben megszüntette az arcelemző funkcióját. Schellmann szerint más munkavállalók is panaszt tettek hasonló elemző platformok ellen.

A helyzet azért is érdekes, mert sok álláskereső nem tudja, melyik cég használ mesterséges intelligenciát a jelentkezők szűréséhez, csak kitöltik a kérdőívet és várják, hogy jelentkezzenek a munkaadók az eredménnyel. Csak olyan esetben tudnak panaszt tenni, ha a vállalat nyíltan vállalja, hogy a toborzás során használ mesterséges intelligenciát.

Van előnye is a mesterséges intelligenciának

A mesterséges intelligenciának azért vannak olyan funkciói is, amiért nagyon hálásak a hr-esek. Volt olyan eset, hogy egy jelentkező kis idő eltéréssel jelentkezett egy céghez más-más pozícióra, és az egyik életrajzában csalt az életkorával – emiatt persze rögtön kiesett a rostán. Olyan szempontokat is beleépíthetnek a rendszerbe, hogy egyes dolgokra, amik a CV-ben szereplnek, járjon plusz pont.

A statisztikák szerint sikeresebbek az üzleti életben azok a férfiak, akik szabadidejükben baseballoznak vagy kosárlabdáznak, ezért szűrik, hogy akik ezeket a hobbikat megjelölik, kapjanak az értékelésben jobb helyezést. Ugyanígy lehet szűrni iskolákra és más hobbikra is, de ez például a marginalizált rétegnek semmiképpen nem hoz előnyt, hiszen lehet, hogy rosszabb iskolákban végeztek és nem volt anyagi lehetőségük népszerű szabadidős tevékenységekre, amik plusz pontot jelentenének az értékelésükben.

Ha érdekel, hova tart a mesterséges intelligencia térnyerése, olvasd el, mennyire férfiközpontú a digitális technika.

Kiemelt kép: Getty Images