Pakisztánban, 1952-ben az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalosan használt nyelvnek. Banglades ekkor még Pakisztán része volt, így az ott lakók nem nézték jó szemmel, hogy az állam semmibe venné évszázadok óta beszélt nyelvüket, a banglát (vagyis a bengálit). 1952. február 21-én a bangladesi lakosság tüntetést szervezett anyanyelvük elismeréséért, melynek során öt ártatlan diák vesztette életét erőszakos rendőri fellépés miatt.
Az emberiség történetében ez az egyetlen olyan nyelvi mozgalom, ami emberáldozatokat követelt. Bangladesben ezt a napot azóta a bengáli nyelvi forradalom napjaként tartják számon, az UNESCO közgyűlése pedig 1999-ben az áldozatok emlékére nemzetközi nappá nyilvánította a nyelvi és kulturális sokszínűség jegyében.
A mai nap célja immár 25. éve az, hogy felhívja a figyelmet az anyanyelv és a kulturális identitás fontosságára, az emberiség sokféleségére és az elfogadásra.
A világon jelenleg megközelítőleg 7000 beszélt nyelvet tartunk számon, melyek közül egyre többet fenyeget a feledés veszélye (az UNESCO nyelvi világatlasza szerint a magyar nyelvváltozatok közül a csángó nyelvjárás is veszélyeztetettnek tekinthető). Statisztikák szerint nagyjából 14-15 naponta hal ki valamilyen őslakosok által használt nyelv a világon. És mi vész el, ha egy nyelv örökké elnémul? Többek között az identitás, a kultúra, a hagyományok átadása és a biológiai sokféleség is sérül.
Ha egy nyelv kihal, a tudás is elvész
Gondoljunk csak a törzsek és kisebb népcsoportok által beszélt nyelvekre, melyek sok értékes tudástól foszthatják meg a jövőt, ha teljesen eltűnnének. Hiszen beszélőik az őket körülvevő növények és állatok közelében élnek, amit nyelvhasználatuk is egyedi módon tükröz – a helyi gyógyászati tapasztalatoktól kezdve a hagyományokon és népszokásokon át egészen a művészetekig és az adott régió ökológiai sajátosságáig.
A nyelvi sokféleség tehát olyan kincs, ami a világ működése szempontjából is fontos, ezért a 2024-es nemzetközi anyanyelvi nap fő témája a globális nyelvi sokszínűség és a többnyelvű oktatás előmozdítása a világban.
Mivel jó néhány magyar szó mára szinte teljesen kikopott a nyelvhasználatból, érkezzen egy Nők Lapja-kvíz, melyben a paraszti világ egykor aktívan használt szavait, kifejezéseit és mondásait idézzük fel. Lássuk, hogy ismered-e őket!
Kvíz: Ismered a régi magyar szavakat, mondásokat?
Tudod, mi a paszuly, az angyalbögyörő vagy a tőtike? Teszteld, mennyire ismered az ételek népies elnevezéseit!
Kiemelt kép, tesztfotó: Fortepan
