Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (angol becenevükön UPF-ek) 32 betegséggel, köztük a rákkal és a szívbetegségekkel is összefüggésbe hozhatók. A szakértők szerint a kekszeket, süteményeket és édességeket úgy kéne tiltani, mint a cigarettát, mivel ahhoz hasonló függést okoznak.
Az olyan élelmiszerek, mint a készételek, gyorséttermi kaják, a cukrozott gabonafélék és a tömeggyártott kenyér rendszeres fogyasztása 32 egészségügyi probléma, köztük a rák, a kettes típusú cukorbetegség és a mentális zavarok megnövekedett kockázatával járhat. A magas zsír-, só- és cukortartalom, valamint az alacsony vitamin- és rosttartalom ötven százalékkal növelheti a halálos szívroham vagy szélütés kockázatát. Ezen kívül nagyobb arányban diagnosztizáltak elhízást, asztmát, egyéb tüdőbetegségeket és alvásproblémákat a fogyasztóknál.
Bizonyítékot találtak arra is, hogy az UPF-ek fogyasztása ötödével növeli a bármilyen okból bekövetkező halálozás esélyét.
A kutatók szerint egyes emberek kényszeresen fogyasztják ezeket az élelmiszereket, és ez megfelelhet a szerhasználati zavar diagnózis kritériumainak. Az UPF-függőség a gyerekek tizenkét százalékánál mutatható ki, ami példátlanul magas szám. Emiatt a dohányzáshoz hasonlították az UPF-ek fogyasztását, s azonnali hivatalos intézkedéseket sürgetnek azok visszaszorítására.
Az egyik eszköz lehetne, ha kötelező lenne feltüntetni az adott termék címkéjén, hogy ultrafeldolgozott. Korlátozni kéne a reklámozásukat, sőt a kórházak és az iskolák környékén az árusításukat is. Azokat a termékeket kéne ajánlani helyettük, amelyek kevésbé feldolgozottak, emellett olcsóbbá, elérhetőbbé tenni a frissen, otthon készített ételeket.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek károsak
A problémát azok az anyagok jelentik, amelyeket nem adnánk hozzá az otthoni főzés során az ételekhez: színezékek, aromák, tartósítószerek, édesítőszerek, módosított keményítők, állagjavítók és még sorolhatnánk. A gyártás során az élelmiszerek több ipari folyamaton mennek keresztül, amelyek a kutatások szerint lebontják azok fizikai szerkezetét, így gyorsan felszívódnak.
Ez viszont növeli a vércukorszintet, csökkenti a jóllakottságot és károsítja a mikrobiomot, a bennünk élő „barátságos” baktériumokat, amelyektől többek között az immunrendszerünk működése és a boldosághormonok termelése is függ.
Nem véletlen, hogy a sok UPF-et fogyasztók sokkal gyakrabban küzdenek szorongással, depresszióval.
Európában az Egyesült Királyságban a legrosszabb az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a becslések szerint az ország étrendjének 57 százalékát teszi ki. Ezek az élelmiszerek az elhízás egyik fő okozói, amely évente mintegy 6,5 milliárd fontjába kerül a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak.
Akkor mit együnk?
Egy, a brazil tudósok által több mint egy évtizede kifejlesztett rendszer négy csoportra osztja az élelmiszereket aszerint, hogy milyen mértékű feldolgozáson mentek keresztül. A feldolgozatlan élelmiszerek közé tartoznak a gyümölcsök, a zöldségek, diófélék, a tojás és a hús. A feldolgozott ételek közé tartoznak az olajok, a vaj, a cukor és a só. Élelmiszer-szakértők szerint egyes UPF-ek az egészséges étrend részét képezhetik.
A Brit Táplálkozási Alapítvány szerint a sült bab, a halrudacskák és a teljes kiőrlésű kenyér mind-mind megfelelnek a követelményeknek. A paradicsomalapú tésztaszószok, a teljes kiőrlésű reggeli gabonapelyhek és a gyümölcsjoghurtok szintén egészségesebb feldolgozott élelmiszereknek minősülnek.
Azaz ha van rá mód, hogy házilag készült változatokat gyártsunk vagy vásároljunk belőlük, egészségünk érdekében tegyük meg.
A bio natúr joghurt még olcsóbb is, mint cukrozott, színezett társai, és lekvár segítségével otthon ugyanolyan finommá tehetjük. Müzlit is keverhetünk magunknak, ha megvesszük a nem feldolgozott összetevőket (például zabpelyhet, magokat, puffasztott gabonákat). Szószokat otthon is készíthetünk, ráadásul a végeredmény olcsóbb, mint a bolti. Minél több mindent állítunk elő otthon, annál egészségesebbek lehetünk.
Kiemelt kép: Getty Images