Rágni előbb-utóbb mindannyian megtanulunk. Automatikus őrlő mozgás, ami közben nem szoktunk az állkapcsunkra vagy az anatómiánkra gondolni. Ha a fogaink jutnak eszünkbe, akkor a fogorvosnál végzett húzások, tömések ugranak be, és nem a szájzár. Úgyhogy itt az ideje megismerkedni a gnatológia orvostudományi ággal és saját testünk működésével.
Cikkünkben a 25 évesen panaszokat tapasztaló Lilla tüneteit és dr. Kovács Sebastian gnatológus, a Balance Dental ügyvezetőjének szakmai hozzászólásait olvashatjátok.
Lilla egy sima fogtömés után érezte azt, hogy másnap reggel nem úgy nyílik a szája ásításkor, ahogy szokott.
Előtte soha nem méregette, most viszont az izmok feszüléséből határozottan érezte, hogy valami baj van. Amikor már a rágás és a beszéd is nehezére esett, gyorsan visszament a fogászához. Az orvos már egyértelmű összefüggést látott a hátsó fog tömése és a hosszú ideig tartó szájnyitás, illetve az utána jelentkező probléma között. Panorámaröntgent csinált, majd beutalta Lillát a gnatológiára.
Kiderült, hogy Lilla állkapcsa kattog, miközben nyitja a száját, (ha recseg is, akkor már krepitációnak hívják) és ez nem a legjobb jel. A röntgenen az is látszott, hogy az állkapocs ízületei nem pontosan úgy érintkeznek, ahogy kellene. Ebből pedig egyenesen következett a terhelés hatására kialakult részleges szájzár, amihez idővel gyulladás és láz társult.
Az állkapocsízület is begyulladhat
A gnatológián kapott gyógyszerrel először lehúzták a gyulladást, és arra kérték, kímélje az állkapcsát. Azaz ha lehet, ne beszéljen, ne rágjon. Különös egy hét következett, de ez csak a kezdete volt a gyógytornával, harapásemelő sínnel történő kezelésnek. Lilla fél év után érezte, hogy újra ugyanakkorára tudja nyitni a száját, de úgy érzi, soha nem lesz már a régi.
Lemondott a kemény állagú ropogtatnivalókról, és már a gerincével is gyógytornára jár.
Időnként ugyanis előfordul, hogy az állkapocsprobléma ok-okozati összefüggésben áll valamilyen testi problémával, például gerincferdüléssel. Időnként pedig pont fordítva történik: a fel nem fedezett gnatológiai tünetek miatt feszül az izomzat, kompenzál az egész test.
A fogtömés is lehet kiváltó ok
A fogtömésekkel is vigyázni kell: a legtöbbünk több fogorvoshoz is járt már életében, akik mind a maguk módján alakították ki a tömés magasságát. Ma már a legtöbb helyen kis színes papírral végeznek rágótesztet, de az elmúlt évtizedekben nem mindenki foglalkozott ezzel. Pedig egy túl magas tömés vagy korona teljesen felboríthatja a fogazat elhelyezkedését, a rágást, ezáltal pedig komoly tüneteket okozhat.
Előfordul olyan tünet is, hogy alapvetően egészséges fogak elkezdenek erősen fájni, sőt akár több egyszerre. Ez ahhoz vezethet, hogy a beteg már gyökérkezelteti vagy kihúzatja a jó fogait, mert nem tudja, hogyan csillapítsa másképp a tüneteket.
Pedig jellemzően gnatológiai, konzervatív, azaz a legkisebb kockázattal, beavatkozással járó, fogtartó terápiával a tünetek megszüntethetőek.
A tünetek közé tartozhat még a fejfájás, a nyakfájás, akár szédülés, mozgásszervi problémák is. A fülzúgás, fülfájás kialakulásához is hozzájárulhat állkapocsízületi probléma. Konkrét fájdalom az esetek 15-20 százalékában fordul elő, de hamar el is múlik. A szívroham okozta állkapocsfájdalom esetén azt kell tudnunk, hogy ott más tünetek is jelentkeznek – szorít a mellkas, a bal karba is sugárzik fájdalom. Az állkapcsot érintő fájdalomnak pedig vannak előjelei: kattogás, fáradásérzet az állkapocsban, nehezebb szájnyitás.
Mikor van szükség műtétre?
Az esetek több, mint 90 százalékban a konzervatív kezelések, azaz a sínterápia és a gyógytorna megoldják a problémát, és 6-12 hónap alatt tünetmentessé tehető a páciens. Emellett a lágylézeres kezelés, az izomlazító gyógyszerek is segíthetnek. Időnként pszichológiai megközelítésre is szükség lehet, ennek során a panaszok lelki eredetét keresik.
Ha kifejezetten ízületi károsodásról van szó, előfordulnak műtéti beavatkozások, de extrém ritkán.
Szintén nem túl gyakori, hogy kifejezetten fogpótlás készítése vagy fogszabályozás szükséges. Természetesen, ha valakinek egy foghiány vagy fogpótlás okozza a problémát, indokolt lehet a beavatkozás. Ugyanígy, ha valaki egy harapásemelő sínnel tünetmentes, és szeretné a jobb harapási pozíciót tartóssá tenni, átültetni a fogaira, szóba jöhet egy fogcsiszolás nélküli beavatkozássorozat, amikor plusz réteget ragasztanak a fogakhoz, így javítva azok formáit.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Az emberek nagyjából egyharmada tapasztal állkapocsízületi tüneteket, és 15-20 százalékuknak van szüksége valamilyen kezelésre. Gnatológiai szakellátáshoz a betegek jellemzően nem maguktól fordulnak, a fogorvosuk elméletileg kap képzést arra, hogy felismerje a problémát, és tovább irányítsa őket a megfelelő szakorvoshoz.
Azt nem árt tudni, hogy a nők kétszer gyakrabban érintettek az ilyen típusú betegségeknél, mint a férfiak.
Jellemzően a 20-40 éves korosztály tagjai között a leggyakoribb a probléma előfordulása. Ám azok, akik tudatosan odafigyelnek arra, hogy ha csikorgatják a fogaikat, harapásemelő sínt hordjanak, rendszeresen gyógytornáznak, kezeltetik az állkapocsgondok mögött álló problémákat, meg tudják előzni a panaszok kialakulását, kiújulását.
Kiemelt kép: Getty Images