- Az örökölt gének és a környezeti hatások együttesen alakítják ki a személyiségünket.
- Mit jelent pontosan az, hogy öröklött viselkedés?
- Kiderül, kitől, mit öröklünk, beleértve a szemszínt, betegségeket vagy a temperamentumot.
Laikusként azt gondolnánk, a nevelés nyom a latban igazán, ha az ember kialakuló személyiségéről, viselkedéséről vagy temperamentumáról van szó, pedig valójában azok a tulajdonságok dominálnak, melyeket gének útján öröklünk szüleinktől. A gének befolyásolják az egyén viselkedési és pszichológiai jellemzőit, beleértve az intellektuális képességeket, a személyiséget és a mentális betegségek kockázatát, mindezek ráadásul hatással vannak a szülőkre és a gyermekekre egyaránt.
A genetikai információ ugyanis továbbadódik a generációk között, az egyes személyek genomjának túlnyomó többsége azonos közvetlen leszármazottja genomjával és kizárólag az eltérő rész származik a természetes fejlődésből. Így az olyan nyilvánvaló tulajdonságok mellett, mint a testsúly, a magasság vagy a szemszín, egyes pszichológiai jellemzők, az intelligencia, a mentális betegségek kockázata, sőt, bizonyos viselkedésminták is újraélhetnek a következő nemzedékben.
Mit jelent pontosan az, hogy öröklött viselkedés?
A viselkedésgenetika kutatói számos módszerrel vizsgálták, a genetikai különbségek hogyan és milyen mértékben magyarázzák a pszichológiai sokféleséget. Arra jutottak, hogy bár önmagukban nem határozzák meg a viselkedést, génjeink kódolják azokat a fehérjéket, amelyek a sejtek működését, és velük együtt bizonyos tulajdonságainkat is meghatározzák.
Ezt nevezzük öröklött viselkedésnek, melynek tanulmányozását leginkább az ikrekkel folytatott kutatások, valamint az örökbefogadott gyermekeken, az örökbefogadó és biológiai szülőkön végzett vizsgálatok tették lehetővé.
Az öröklődő viselkedésmódok olyan mintákra vonatkoznak, amelyek genetikai információkon keresztül öröklődnek egyik generációról a másikra.
Bár a gének minden bizonnyal szerepet játszanak a viselkedés bizonyos aspektusainak kialakításában, fontos megjegyezni, hogy az végsősoron a genetikai hajlam és a környezeti hatások összetett kölcsönhatásának eredménye. Mivel a genetika az emberek közötti pszichológiai különbségek csak egy részét magyarázza, egy ilyen jellegű vizsgálat soha nem lesz képes tökéletesen megjósolni egy egyén komplex viselkedését, főleg, hogy a gének gyakran összedolgoznak egy-egy tulajdonság erősségének meghatározásában.
Fotó: Canva
Tehát míg bizonyos esetekben egyetlen gén határozza meg szemünk színét, addig nincs egyetlen olyan körülhatárolható gén sem, amely ugyanígy közvetlenül meghatározná például a kíváncsiságot. Sőt, az sem teljesen egyértelmű, egy családon belül bizonyos gének pontosan hogyan, mikor és miért aktiválódnak, mások pedig miért nem, erre már az epigenetika tudománya igyekszik választ adni.
A környezeti tényezők, például a nevelés, a kultúra, a társas interakciók és az élettapasztalatok szintén jelentős szerepet játszanak a viselkedés alakításában, ám nem mehetünk el a tény mellett, hogy a gének közvetetten ugyan, de szabályozzák az agy működését, amelyen keresztül tulajdonképpen a viselkedésünk is kifejeződik.
Ezek a viselkedésminták öröklődnek genetikailag
Noha mint azt említettük, sok esetben a gének és a környezet közötti kölcsönhatás az, ami alapjaiban meghatározza, hogy a viselkedés miként nyilvánul meg, vitathatatlan, hogy a gének biztosítják a szervezet fejlődésének és működésének mechanizmusát, beleértve az agyat és az idegrendszert is.
Értelmi képességeink, személyiségünk és mentális egészségünk különbözősége tehát nagyrészt öröklött genetikai hajlamunk függvénye, ebből pedig általánosan következik, hogy bizonyos genetikai eltérések hajlamosíthatnak különféle viselkedésmódokra vagy személyiségjegyekre. Így például genetikailag meghatározott, hogy mennyire jellemző ránk a:
- Hangulatingadozás
- Kockázatvállalás vagy óvatosság
- Empatikus beállítottság
- Szorongás- és stressztűrés
- Függőségre való hajlam
Mivel génjeink kódolják az agyban és az idegrendszerünkben működő fehérjéket és neurotranszmittereket, befolyásolják az agyi folyamatokat, például a hangulatot, a különféle stressz- és érzelmi reakciókat. Az tehát, hogy hajlamosak vagyunk-e az impulzivitásra, az agresszióra, a hirtelen hangulatváltozásokra, genetikai befolyást mutat, de még az olyan egyéni vonatkozások is, mint a spiritualitás és a politikai beállítottság, szintén összefüggésbe hozhatók speciális génjeinkkel.
Ez a genetikai változatosság azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos mértékig hajlamosabbak legyünk az empátiára, fogékonyabbak a szorongásra vagy épp ellenkezőleg, a bátor kockázatvállalásra.
Bár nem ismerjük még a pontos biokémiai folyamatokat, úgy tűnik, a nyitottság, a boldogság, az érzelmi kötődés, a szociális beállítottság, a kreativitásra való hajlam mértéke is innen eredeztethető, de ezek egyelőre meglehetősen általános megállapítások és még nincs mögöttük konkrét tudományos bizonyíték.
Ráadásul fontos, hogy lássuk a különbséget egy személyiség hajlamai és tényleges viselkedése között is. Az előbbi bizonyos mértékig genetikailag örökölhető, ám az emberi viselkedés nem, így egyelőre csak abban lehetünk biztosak, hogy a genetika és a környezet összetett interakciója határozza meg viselkedésünket és érzelmi reakcióinkat.
A legtöbb tulajdonságot sok különféle gén befolyásolja, melyek mindkét szülőtől egyaránt származhatnak. Az alábbi 5 fontos tulajdonságot például édesanyánktól örököljük.
Kiemelt kép: Getty Images
