Az Oscar-díjátadó ma is a filmvilág legnagyobb eseménye, a mozi ünnepe, a nagybetűs glamúr, amely Hollywood aranykorát idézi. A gálát ugyanakkor sok kritika érte az elmúlt években, aminek helyzetét számos faktor nehezíti, mindezzel párhuzamosan pedig az elmúlt tíz évben a felére csökkent a díjátadó nézőinek száma, ami azt mutatja, hogy egyre kevesebbeket mozgat, hogy a filmes szakemberek mit gondolnak a filmekről.  

De miért ez nyert?

A kezdetek óta téma az Oscarral kapcsolatban, hogy miért azok a filmek és színészek kapják, amelyek/akik – gyakran ugyanis teljesen más filmek iránt lelkesednek a nézők, mint amelyek díjazottak lesznek. Idén például Greta Gerwig Barbie című rendezését várták az egyik nagy befutónak, hiszen hatalmas hatást gyakorolt nemcsak a popkultúrára, de a társadalomra is.

Készült olyan felmérés a filmmel kapcsolatban, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy a megtekintése után változott-e, ahogyan a nők munkahelyi szerepéről gondolkodnak az emberek, és bizony a megkérdezettek több mint fele azt mondta, hogy hatott rá a film. Arról nem is beszélve, hogy

fiatal lányok és fiúk kezdtek el gondolkodni miatta társadalmi szerepeikről és megítélésükről, előítéletekről és egyenlőtlen bánásmódról.

A rekordokat döntögető bevétel ellenére a Barbie végül egy szobrot kapott csak, és azt sem Ken daláért, hanem a Billie Eilish által írt What Was I Made For?-ért, amely így a legjobb betétdal lett. 

Cillian Murphy Oscar-díjat kapott az Oppenheimerben nyújtott színészi alakításáért (Fotó: Universal)

Helyette az Oppenheimer tarolt (a fő- és mellékszereplő, illetve a rendező, Christopher Nolan is megkapta a szobrot, ahogyan a legjobb film is ez lett), és a magyar szívnek kedves Szegény párák. Martin Scorsese nagyszabású bűneposza, a Megfojtott virágok viszont egy jelölést sem váltott díjra a tízből, ami minimum meglepő, tekintve, hogy már témájában is olyan, amelyért általában Oscar jár.

A rendező egy 100 évvel ezelőtti, azóta elfeledett bűnügyet dolgozott fel: a film arról a terrorhullámról szól, amely során több tucat (vannak becslések, amelyek szerint több száz) oszázs amerikai őslakost öltek meg, csak hogy megkaparintsák az olajkitermelésből származó részesedésüket. A film egyik nagy várományosa a legjobb női főszereplőnek jelölt Lily Gladstone volt, akinek visszafogott, mégis átütő játéka sokak számára egyértelművé tette, hogy ő lesz a befutó. A nyertes mégis Emma Stone lett, aki a Szegény párák Frankenstein parafrázisának volt a főhőse. 

Így filmeztünk korábban, és így most 

Érdekes kérdés hát, hogy mégis mi alapján kap egy-egy film díjakat, és hogy hol marad ennek megítéléséből a néző, aki jegyvásárlásával és a streamingplatformokon eltöltött idejével bizony szavaz a kérdésben. A koronavírus-járvány előtt a filmek útja így nézett ki: először a mozikban vetítették őket, majd hónapokkal később felbukkantak a streaming szolgáltatókon. A két világ egymás mellett létezett, és mindkettő más-más ízlésnek és szempontrendszernek felelt meg.

A járvány miatt azonban a mozik kénytelenek voltak bezárni, így a tartalomfogyasztás módjában is hatalmas változás következett be, elvégre a nézők otthonaikba voltak „zárva”: a streaming szolgáltatás vált a szórakozás első számú forrásává. Ez a folyamat egyébként is elindult már – hiszen otthon mozizni úgy, hogy óriási az azonnal elérhető választék, valljuk be, kényelmesebb.  

A Netflix, a Disney+, az HBO Max és társaik iránt világszerte megugrott a kereslet, az előfizetések száma az egekbe szöktött. A Motion Picture Association adatai szerint

az online videostreaming-szolgáltatások előfizetéseinek száma 2020-ban világszerte elérte az 1,1 milliárdot.

A járvány lecsengett, a megszokás azonban maradt, ezért a stúdiók elkezdtek kísérletezni azzal, hogy egyszerre adjanak ki filmeket a mozikban és a streamingplatformokon. De erre rákontrázva, mivel ők sem akartak elesni eddigi bevételeiktől, a streaming platformok exkluzív megállapodásokat kötöttek, így már vannak nagy költségvetésű filmek, amelyek el sem jutnak a mozikba – így pedig Oscar-díjra sem jogosultak. 

A 96. Oscar-gála legjobb színészei: Robert Downey Jr. a legjobb férfi mellékszereplő (Oppenheimer), Da’Vine Joy Randolph a legjobb női mellékszereplő (Téli szünet), Emma Stone a legjobb női főszereplő (Szegény párák), Cillian Murphy pedig a legjobb férfi főszereplő (Oppenheimer) díjának nyertese (Fotó: Jeff Kravitz/FilmMagic/Getty Images)

Nézők és kritikusok – Kinek van igaza? 

Ennélfogva aztán már az sem igaz, hogy a nyertes filmek a legjobb alkotásként vonulnak be a nézők emlékezetébe, hiszen az internet további fórumot kínál arra, hogy mindenki elmondhassa, mit gondol az adott filmről, és az átlagnéző egyre inkább az IMDB filmes adatbázis pontozását veszi figyelembe, vagy éppen a Rotten Tomatoesét.  

A felmérések szerint az Egyesült Államokban a mozilátogatók közül egyre többen az utóbbin látható értékelésekre hagyatkoznak, mielőtt kiválasztják, melyik filmet nézzék meg. Ezen a felületen ugyanis a kritikusok és a nézők tömegeinek véleményéről is tájékozódhatunk.  

De nézői felháborodás ide vagy oda, az Oscar-díj még mindig hatalmas presztízzsel bír,

karriereket lő ki, és hatással van a filmiparnak mind a kereskedelmi, mind a művészeti irányára. 

Ki szavazza meg a nyerteseket? 

​​Néhány héttel ezelőtt írtunk arról a folyamatról, amelyen az Oscar-díjat odaítélő Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) átment (és folyamatosan megy is át) az utóbbi években.

Összefoglalva még mindig igaz, hogy leginkább idősödő fehér férfiak szavaznak a jelöltekre:

10 évvel ezelőtt az Akadémia tagjai 76 százalékban férfiak és 94 százalékban fehérek voltak, ez mostanra egy kicsit színesebbé vált. 2021-ben az Akadémia 395 új tagot hívott meg, akiknek 46 százaléka nő, 39 százaléka pedig színes bőrű volt, egy évre rá újabb 398 tagot választottak be (köztük volt Taylor Swift, Ke Huy Quan és Austin Butler is), akiknek 40 százaléka volt nő, 34 százalék pedig alulreprezentált etnikai közösségekhez tartozott.

Jelenleg az Akadémiának 10 817 tagja van, akik közül 9375-en jogosultak szavazni a jelöltekre.

De még így is a szavazók 81 százaléka fehér bőrű – legalábbis 2022-ben az volt, frissebb statisztikát még nem találtunk sehol. És hogy kik ezek a titokzatos emberek, akik szavaznak? Kis túlzással bárki köztük lehet, legalábbis aki rendelkezik játékfilmes kredittel (ennek megvannak természetesen a maga szabályai.)

Azt, hogy valóban erős a szándék a változtatásra, Vida Virág hollywoodi tudósító is megerősítette. „Nemrég beszélgettem hosszabban Janet Janggal, az Akadémia elnökével, aki elmondta, hogy ez nem csak pr-húzás, az elmúlt években tényleg különösen odafigyel az Akadémia arra, hogy nagyobb legyen a diverzitás.

Már láthatóak az eredmények, nem véletlenül kerül be egyre több külföldi film is a körforgásba. Idén az Előző életeket a legjobb film és legjobb forgatókönyv kategóriában is jelölték, pedig teljes egészében Koreában forgott. De még Jang is azt mondta, hogy bizony van hova fejlődni, nála hitelesebb forrás pedig talán nem is lehet a kérdésben” – mesélte Virág.

Turán Eszter producer (b), Balázs Ádám zeneszerző (k) és Vida Virág hollywoodi tudósító

Egyre több magyar nyertes lehet? 

Magyarország a nemzetközi filmipar egyik legnagyobb gyártóbázisa, hatalmas kasszasikerek forognak hazánkban. Utoljára két éve, a 94. gálán volt magyar nyertes: akkor is a legjobb látványért járó elismerésben részesült egy honfitársunk, mégpedig Sipos Zsuzsanna berendező a Dűne első részéért (a vele akkor készült interjút keressék a noklapja.hu-n).

Idén pedig Mihalek Zsuzsa, a szintén Magyarországon forgatott Szegény párák berendezője nyerte el a díjat a film két látványtervezőjével, James Price-szal és Shona Heath-szel közösen.

A film egyébként elnyerte még a legjobb jelmez, a legjobb haj és smink díját, illetve a főszereplő Emma Stone az egyik legfontosabbat, a legjobb női főszereplőnek járó szobrot is megkapta. A Szegény párákon több száz magyar filmes szakember dolgozott, elvégre A homárt és A kedvencet is rendező görög Jorgosz Lánthimosz Budapesten és más magyarországi helyszíneken forgatta a filmet.  

Minél több ilyen kaliberű produkciót forgatnak hazánkban, annál nagyobb az esélye, hogy magyar szakemberek neveivel találkozhassunk a gálán.

Az idei díjátadón ott volt Turán Eszter producer, a MovieBar filmgyártó cég egyik alapítója is, aki a gála után elmondta, hogy egy-egy ilyen díj minden vita ellenére még mindig nagyon sokat jelent, és közös büszkeségünk, ha magyar kapja. „Az Oscar 2024-ben is releváns, nem állít valósat az a filmes szakember, aki azt mondja, hogy nem vágyik erre az elismerésre.

Az pedig, hogy a Szegény párák ekkorát tarolt, és hogy a látványtervezésnek járó díjat is elvitte, azt mutatja, hogy amit a magyar gyártócégek és szakemberek nyújtani tudnak, az a legmagasabb színvonal”

 – mondta. 

 Megint változások lesznek

Nemcsak az akadémia összetétele változik, de újabb szabályokat is bevezetnek. 2025-től a legjobb film díjára jelölt alkotásoktól masszívabb mozis jelenlétet várnak el: a premier utáni 45 napon belül legalább hét napon keresztül kell futniuk az USA 50 államából legalább 10-ben. Ezzel korábban sokszor trükköztek, volt, hogy időben elhúzták a premiert és a vetítéseket, hogy megfeleljenek egyes kritériumoknak. 

Ez a változtatás elég egyértelmű állásfoglalás az Akadémia részéről a hagyományos moziélmény mellett a streaming-korszakban. 2026-tól (tehát ez a 2025-ben bemutatott filmeket érinti) pedig 25 év után egy új díjat is bevezetnek, mégpedig a legjobb szereplőválogatás (casting) részére. Chad Stahelski, a John Wick: 4. felvonás rendezője arról is beszélt egy interjúban, hogy az Akadémián megbeszélések folynak arról, hogy a kaszkadőröknek is legyen egy kategóriája, erről azonban még nem volt döntés. 

Az biztos, hogy a jelek szerint a Filmakadémia minden erejével azon van, hogy megőrizze a mozi és általában Hollywood régi varázsát, kérdés, hogy a közönség vevő lesz-e még erre. 

 Kiemelt kép: Getty Images/nőklapja.hu