Természetesen nem kizárólag az autóipar története nyújt jellegzetes példákat a kirekesztés jelenségére. A politikai, gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek a nőket megannyi területen korlátozták jogaik és tehetségük kibontakoztatásában. Ám még így is akadtak olyan különleges egyéniségek, akik komoly kockázatvállalás árán, de áttörték az eléjük felvont falakat.
Ott van Margaret Knight mérnök, a női Thomas Edison, akinek többek között a papírzacskó-hajtogató masinát is köszönhetjük; a félelmet nem ismerő Nellie Bly, az oknyomozó újságírás úttörője; vagy épp Viola Smith, a világ első és leggyorsabb női dobosa. De említhetnénk még Helen Keller inspiráló oktatóját, Anne Sullivant, vagy azokat az egytől-egyig csodálatos nőket, akik a felsoroltakhoz hasonlóan férfinadrágban írtak történelmet.
És a nemi diszkrimináció ahhoz sem bírt elegendő visszatartó erővel, hogy az alábbi rendkívüli nők kulcsszereplőként vegyék ki részüket az autóipar fejlesztéséből.
5 nő, aki forradalmasította az autóipart
Az ablaktörlő lapát feltalálója éppúgy nő volt, mint az autófűtés és a szintetikus kevlárszálak megalkotója. De a 20. század országútjain – sőt, még az első autóval végrehajtott föld körüli úton is – páratlan női sofőrök remekeltek, ezzel pedig úttörő példaképként írták be magukat a történelemkönyvekbe.
1. Stephanie L. Kwolek
Fotó: The New York Times
Ballisztikus öltözékek, páncélozott járművek, védelmi- és sportfelszerelések elengedhetetlen anyaga a sokoldalú kevlár, melyet napjainkban is megszámlálhatatlan területen használunk az autóipartól az űrutazásokon át a személyes tárgyak védelméig. A rendkívül erős, szintetikus szál szabadalmát 1968. november 22-én jegyeztette be Stephanie Kwolek lengyel-amerikai vegyész, aki, hogy finanszírozni tudja orvosi diplomáját, kutatói állást vállalt a egy textilszálakkal foglalkozó laboratóriumban, ahol végül 40 éven át dolgozott.
Az innováció egy szerencsés véletlennek volt köszönhető, ugyanis Stephanie Kwolek problémába ütközött az egyik szilárd polimer folyékony formába történő átalakításakor. A várt tiszta, szirupszerű keverék helyett a folyadék híg és zavaros volt, ezért rávette kollégáját, hogy vessenek be rotációs elpárologtatót a folyékony oldószer eltávolítására, így kinyerhetik a stabil szálakat.
Így született a kevlár, amely ötször olyan erősnek bizonyult, mint az acél, ugyanakkor könnyű volt, tűz- és kopásálló, tökéletes anyag a különféle szűrőkhöz, szíjakhoz, tömítésekhez, alkatrészekhez, így például ellenálló gumiabroncsokhoz is az autóipar számára.
2. Clärenore Stinnes
Fotó: Klaus Niermann / ullstein bild/Getty Images
Meglepő, hogy az életrajzi történetekre egyre inkább alapozó Hollywood még nem csapott le Clärenore Stinnes inspiráló alakjára, aki az autóipar, azon belül is a versenyzés egyik legkülönlegesebb egyéniségének számított. Stinnes jó családból származott, ahol bár hagyományos neveltetést kapott, mindig hitt abban – és ennek hangot is adott –, hogy a nők képesek ugyanarra a teljesítményre, mint a férfiak.
„Nem vagyunk jobbak, de legalább olyan jók vagyunk” – jelentette ki egyszer egy interjúban. A bátor fenegyerekként számon tartott Clärenore pedig a valóságban is gondoskodott arról, hogy ezt a tényt az emberek örök életükre megjegyezzék.
Nevét és vele együtt a nőkben rejlő megállíthatatlan erőt világszerte megismerték, amikor mindössze 26 évesen belevágott élete legnagyobb kalandjába: elsőként kerülte meg a Földet autójával. Az Adler Standard 6-os modellel megtett útja jégen, embertelen hőségben, pusztaságon és sziklákon, erdőkön keresztül vezetett, és összesen 25 hónapon át tartott.
Térképet, biztonságos utakat, benzinkutakat vagy épp szerelőműhelyeket kellett nélkülöznie merész vállalkozása során, ám az életveszélyes expedíciót végül – a visszafordulást még csak nem is fontolgatva – sikerült épségben befejeznie. Clärenore Stinnes kilométerórája 46 758 km-et mutatott, amikor társaival 1929. június 24-én ünnepélyesen áthajtott a berlini célvonalon.
3. Mary Anderson
Fotó: Michael Ochs Archives/Getty Images
Mary Anderson a szó szoros értelmében New York utcáit járva jutott felfedezésére. Útközben ugyanis arra lett figyelmes, hogy a sofőröknek rossz időjárási körülmények között gondjaik akadnak a közlekedéssel. Esőben és hóban az autóvezetők folyamatosan arra kényszerültek, hogy kiszálljanak és saját kezükkel letöröljék szélvédőjüket.
A fiatal nő számára egyértelművé vált, hogy szükség volna egy sokkal praktikusabb megoldásra, mely gombnyomásra automatikusan megtisztítja a látóteret. Mary Anderson még ugyanabban az évben, 1903-ban szabadalmat kért találmányára.
Férfitársait is maga mögé utasítva ő volt az egyetlen feltaláló, aki működőképes eszközzel rendelkezett, így november 10-én az amerikai szabadalmi hivatal zöld utat adott az autókhoz és más járművekhez is használható ablaktisztító készülékre. A lapáthoz szükséges kar a kormánykerék magasságában helyezkedett el, használatakor a gumiszalaggal ellátott rugós lengőkar működésbe lépett, majd visszarendeződött kiindulási helyzetébe.
Bár Mary Anderson soha nem profitált ötletéből, a szélvédőtörlő feltalálójaként óriási löketet adott a fejlődésnek, és nem utolsó sorban a biztonságos közlekedéshez is nagymértékben hozzájárult.
4. Bertha Benz
Fotó: Wikimedia Commons
Már nevéből is kicseng, hogy Bertha Benz élete elválaszthatatlannak bizonyult az automobiloktól. Ám nem csupán azért játszott megkerülhetetlen szerepet az iparban, mert Carl Benz, a modern gépkocsitechnika egyik vezető mérnökének felesége volt. A német feltaláló onnantól fogva, hogy 1885-ben megépítette kétütemű gázmotorját, megállíthatatlannak bizonyult a közlekedés megreformálásában.
1886-ban egy lóerős háromkerekű járművével nyűgözte le a nagyérdeműt, de számos további, gépjárművel kapcsolatos szabadalmat jegyzett – és még a villanygyújtást is tökéletesítette. Ám Bertha vakmerősége nélkül aligha győzte volna meg a közvéleményt találmányai biztonságáról.
Bertha volt ugyanis az, aki fellendítette az automobil elterjedését 1888-as országjáró körútjával, melyet fiai társaságában tett meg – bizonyítva ezzel az autómodell hétköznapi sikerességét.
Carl Benz innovációja ugyanis kezdetben nem hozta az elvárt fogadtatást, sőt, az emberek bizalmatlanok voltak az újítással szemben. Ekkor Bertha magához ragadta a irányítást, azaz volán mögé ült, és 106 kilométeren át vezetett Németország vidékein. Egy ilyen vállalás akkoriban – aszfaltozott utak és útjelző táblák hiányában – óriási kalandnak számított, mely során a feljegyzések szerint mindössze a vasúti sínek és néhány kalaptű segített a bátor nőnek a tájékozódásban.
5. Margaret A. Wilcox
Az autóban utazás kényelme ma már magától értetődő, ám ahhoz, hogy ezt elmondhassuk, egy amerikai nő forradalmasító ötletére is szükség volt. Margaret A. Wilcox 1838-ban született Chicagóban, később gépészmérnökként számos szabadalmat bejegyzett, egyike volt azoknak a nőknek, akik elsőként értek el komoly mérföldköveket ebben a férfiak uralta közegben. 1893 őszén jött el a pillanat, amikor elhatározta, hogy levédeti az egyik legfontosabb autóipari találmányt, az általa feltalált fűtési rendszert, melyet még abban az évben hivatalosan is elfogadtak.
A felépített rendszer egy, a gépkocsi alatt futó égőkamrából és az utastér alatt elhelyezkedő csőrendszerből állt, melyen keresztül a felmelegített vizet keringették a járműben. Az innováció megszüntette az ablak zavaró, nem mellesleg balesetveszélyes párásodását, ezzel egyúttal a vezetést is könnyebbé tette a ködös, hűvös időben.
Wilcox autófűtési technológiája volt a modern, járműbe épített klímaberendezések előfutára, amelyek ma már mindenütt megtalálhatók az autókban, teherautókban, vonatokban és repülőgépekben egyaránt.
Nem csak az autóipar női tudósai érdekelnek? A link alatt olyan feltalálókról olvashatsz, akik elől elorozták a dicsőséget, tudásuk és rátermettségük mégis átragyogott a történelem férfiak írta fejezetein.
Kiemelt kép: group.mercedes-benz.com; Klaus Niermann / ullstein bild/Getty Images; Michael Ochs Archives/Getty Images
