Amikor azt halljuk, kibertámadás, elsősorban nem magánembereket ért kárra, hanem cégek, állami intézmények, esetleg háborúban álló országok hivatalai elleni támadással társítjuk fejben, holott egyre gyakoribbak az egyéneket érintő digitális csalások is.
„Szinte felfoghatatlan gyorsasággal nő a kibertámadások száma. 40 másodpercenként történik kibertámadás a világon, ami 2020 óta 70%-os növekedést jelent” – árulta el a megdöbbentő adatot Szekrényi Péter Pedro, az Amtech szoftverfejlesztő cég tulajdonosa és a digitális transzformáció szakértője. Péter mérnök informatikusként nem csak fejlesztéssel foglalkozik, fő szakterületének a digitális változásokat választotta, vagyis éppen azt, hogy milyen gyorsan változnak a trendek mind az új technológiák, mind a kibervédelem frontján.
Tényleg fontos az adatvédelem?
Ha valóban féltjük a neten, felhőben, közösségi hálón tárolt adatainkat, képeinket, videóinkat, dokumentumainkat, akkor első körben azt kell eldöntenünk, melyek azok, amelyek valóban fontosak számunkra. Szelektálás után már csak tényleg azokkal foglalkozzunk, amelyek elsőbbséget élveznek, a másodlagos fájlokat kezelhetjük lazábban.
„Túl sok dologra mondjuk, hogy nélkülözhetetlen, de így túl nagy adathalmazt kell kezelnünk, vagyis a saját dolgunkat nehezítjük meg.
Az igazán fontos dokumentumokat, leveleket és fotókat tároljuk több helyen.
Azt szoktam tanácsolni cégvezetőknek, hogy naponta kétszer csináljanak biztonsági mentést, magánembereknek elég ezt hetente egyszer megtenni – mondja Szekrényi Péter. – Lényeges, hogy három helyen végezzünk mentést. Legyen egy helyi mentés a gépen, amin rendszeresen dolgozunk, mentsünk felhőben és külső meghajtón is.”
A legjobb, ha három helyre is lementjük fontos adatainkat (Fotó: Getty Images)
Felhők és félelmek
Mivel a felhő (például a Google Drive vagy az iCloud) is internetalapú tárolóhely, sokan szkeptikusak a biztonságosságát illetően, pedig erre nincs okuk. Péter arra is kitért, hogy a felhő a helyi mentésnél sokkal megbízhatóbb, úgyhogy bátran használjuk és állítsuk be a szinkronizálást, hogy a rendszer magától, valós időben tároljon mindent a felhőben is.
A felhőket olyan védelemmel látták el, és rendszeresen ellenőrzik, hogy ott tényleg biztonságban vannak a legérzékenyebb adataink is.
A jövő félelmei: manipuláció, hamisítás, visszaélés
Valójában mitől is félünk? Milyen veszélyek fenyegetnek bennünket, ha feltörik a digitális fiókjainkat? A visszaélések annyira szerteágazóak, hogy ezúttal csak a leggyakoribbakra térünk ki, amelyek jelenleg tényleg valós veszélyt jelenthetnek a felhasználókra.
Nem is olyan régen a híres énekesnő, Taylor Swift vált kibertámadás áldozatává. Az interneten róla fellelhető (nem kevés) tartalom segítségével hamis, manipulált szexvideót készítettek róla, mintha azt ő maga forgatta volna. A videói, hanganyagai felhasználásával és mesterséges intelligencia segítségével készült ún. deepfake pornófilmet néhány óra alatt több millióan tekintették meg a kikerülése után.
Vajon ugyanezt a manipulatív technológiát mire lehet még használni?
Szekrényi Péter szerint a mesterséges intelligenciának rengeteg hasznos felhasználási területe van. A hamis videókkal például remek figyelemfelkeltő reklámkampányokat lehet tervezni, azonban ezek a videók csalások tökéletes eszköze is:
„Hónapról hónapra fejlődik ez a technológia, egyre valóságosabbak a képek, filmek és hangfelvételek.
Egy éven belül bárkiről lehet majd hihető anyagot lehet készíteni.
Éppen ezért azt tanácsolom, tudatosan és óvatosan használja mindenki a közösségi hálót. Ahogy a többlépcsős banki azonosításnál, a közösségi oldalakon is válasszuk a kétlépéses azonosítást, a jelszón kívül használjuk a telefonos belépést is!”
Ez azért nagyon fontos, mert a bűnözők az ezeken az oldalakon tárolt információkat tudják személyazonosság-lopáshoz felhasználni. Lehet, hogy fel sem tűnt eddig, de egy személyről akár 100 fontos adat is fellelhető a neten – ezek között lehetnek hivatalos dokumentumok, fotók, címek és helyszínek is.
Hétköznapi büszkeségünk lehet a csalás táptalaja
Gondoljunk csak egy nagyon hétköznapi esetre! Egy család megosztja a Facebookon az örömét, hogy a família legkisebb tagja leérettségizett a város legjobb gimnáziumában, és másnap már repül is egy neves külföldi egyetemre továbbtanulni.
Ez már bőven elég információ képpel és esetleg hanggal együtt, hogy utána illetéktelenek kezében megtévesztő anyag készüljön a fiatalról. Népszerűek az olyan csalások, amikor a külföldön élő, nyaraló családtag segítséget kér telefonon a rokonoktól. A fiatal unoka hangjával manipulált hangfelvételt alkotnak, amiben kétségbeesetten pénzt kér a gyerek, az aggódó rokonok bedőlnek és már utalják is az ismeretlen számlára a több százezer forintot.
De olyan is előfordul, hogy banki ügyintézőként felhívnak magánszemélyeket azzal, hogy kibertámadás érte a pénzintézményt, és új számlát nyitnának a felhívott kliensnek, de ehhez a megtakarítását át kell helyeznie a régiről az új számlára, vagyis a hamisra. Mit lehet tenni ilyen esetben?
„Ha gyanúsnak érezzük a hívást, kérjünk egy kis türelmet, hogy pár perc múlva visszahívjuk a telefonálót. Ilyenkor általában nagyon gyorsan meg is szakítják a bűnözők a vonalat, mert lebuktak.
Keressük fel a rokont vagy a bankunkat, hogy valóban ők próbálkoztak-e nálunk az imént” – tanácsolja a szakértő.
Ezek a manipulált hanganyagok úgy készülnek, hogy egy nyilvános vagy feltört TikTok-, Facebook- vagy Instagram-fiókról a videó hangját „leszedik”, majd mesterséges intelligenciával írnak egy szöveget, és egy szoftverrel összerakják a lopott hangot a megadott szöveggel, és már kész is a manipulált, csalásra alkalmas anyag.
A kulcs a tudatos internethasználat
Másképp nem tudunk védekezni, minthogy minden biztonsági lehetőséget kihasználunk a fiókok védelmében, a közösségi médiában minél kevesebb információt osszunk meg magunkról, állítsuk privátra a profilokat.
A jelszavak tárolásáról Szekrényi Péter készített is egy videót:
@digital_pedro hol tárold a jelszavaidat? #digitalpedro #magyartiktok #robotok #gépek #jövő #informatika #ezvan #szerinted #technológia #sztori #amtech #programozás #érdekes #biznisz #szoftver #amtech #szoftverfejlesztő #jelszó #biztonság ♬ eredeti hang - Péter Szekrényi - PEDRO
Havonta változtassunk jelszót a legfontosabb platformokon, online bankfiókban, közösségi hálón, a társkereső oldalakon vagy bármilyen felületen, ahol fontos adatokhoz férhetnek hozzá illetéktelenek. Ha furcsa hívásokat kapunk, legyünk gyanakvóak és ne adjunk meg első körben semmilyen információt magunkról.
Idős rokonaink is szinte napi szinten használják már a világhálót, számukra is meg kell tanítanunk a biztonságos internethasználat szabályait.
Kiemelt kép: Getty Images
