Nemrég egy körülbelül 4000 éves fiolát, abban pedig vélhetően ajakfestéket azonosítottak régészek. A kicsiny, kőből készült tégelyben csücsülő vörös festékanyag a tudósok szerint az emberiség legrégebbről fennmaradt ilyen típusú kozmetikuma lehet. A 4000 éves rúzs jelentős felfedezésnek számít – írja a Scientific Reports című folyóirat.
A lelet az iráni Dzsiroft régió bronzkori sírjaiban talált több ezer tárgy egyike. A sírok, melyeket egy egy 2001-es folyóáradás során fedeztek fel, a Marhasi nevű ősi királysághoz tartozhattak. A több mint 20 évvel ezelőtti árvíz idején a helyi lakosság lecsapott a kincsekre: kifosztották a sírokat, a bennük talált értékeket pedig pénzzé tették.
Később azonban a kő- és réztárgyak egy részét (köztük a most megvizsgált fiolát is) az iráni hatóság vissza tudta szerezni. A tégelyt és tartalmát jelenleg a dzsirofti Nemzeti Régészeti Múzeum őrzi.
„Villámcsapás-szerűen fedezték fel ezt a civilizációt… Ma annyit tudunk, hogy Mezopotámiára hasonlított, fejlett kereskedelemmel és katonasággal bírt. Képviselői saját írásrendszert is használtak, nagy városokba tömörültek, és tekintélyes uralkodók irányították őket”
– foglalta össze a tanulmány vezető szerzője, Massimo Vidale, az olaszországi Padovai Egyetem Kulturális Örökség Tanszékének régésze.
Miből készült a 4000 éves rúzs?
A 4000 éves rúzs elemzett mintájának több mint 80 százalékát mélyvörös színt adó ásványok (elsősorban hematit) alkotják. A keverék többek között sötét árnyalatú manganitot és braunitot is tartalmaz, valamint zöldségekből és más szerves anyagokból származó viaszos anyagokat. Ezeknek aránya ráadásul egészen jól rímel a mai rúzsok receptjére a tanulmány szerzői szerint.
Vidale úgy véli, egyébként az sem zárható ki, hogy a szóban forgó kozmetikum nem rúzs volt, hanem pirosító (is). Meglátása szerint azonban a felhasznált alapanyagok, a homogén, mélyvörös szín, valamint a tégely alakja is inkább arra enged következtetni, hogy valóban szájsminkről lehet szó.
A terület, ahol a 4000 éves rúzsra bukkantak (Fotó: Scientific Reports)
„Lehetséges, hogy a fiola tartalmát ajakfestékként alkalmazták. De az is lehet, hogy az arc színezésére, vagy más célra használták, még akkor is, ha a fiola éppenséggel valóban úgy néz ki, mint egy modern rúzsos tubus” – ezt már Joann Fletcher, a Yorki Egyetem régészeti tanszékének professzora mondta a CNN-nek a 4000 éves rúzsról.
Laurence Totelin, a Cardiffi Egyetem Történelem, Régészet és Vallás Tanszékének professzora szerint viszont nem kétséges, hogy a lelet valóban egy 4000 éves rúzs. „Ahogy a tanulmány szerzői rámutatnak, az összetevők nem különböznek a modern receptúráktól. A mélyvörös szín is megfelel annak, amit egy rúzstól elvárhatunk” – érvelt.
Tudták, hogy az ólom veszélyes, mégis alkalmazták
Korábban megírtuk már – és az új tanulmány szintén szól róla –, hogy az ókoriak nagyon is tisztában voltak az ólom egészségkárosító hatásaival, mégis rendszeresen használták. Ugyanebben az iráni régióban talált
5000 éves leletek például bizonyították, hogy a korabeli alapozók elsődleges összetevője a fehér ólom volt.
Idővel azonban (ahogy felfedezték káros hatásait,) egyre inkább óvakodtak őseink az ólomtól. Például a most megvizsgált 4000 éves rúzs is sokkal alacsonyabb mértékben tartalmaz ilyen anyagot, mint a régebbi leletek (szemceruzák, szemhéjfestékek és alapozók).
Korabeli csillámport is kevertek hozzá
A fiolában talált festék őrölt homokból vagy kristályokból származó kvarcszemcséket is tartalmaz, amelyek a tanulmány szerzői szerint azért kerültek bele, hogy egy kis plusz csillogást adjanak a 4000 éves rúzs viselőjének. (Persze, az is felmerült, hogy a szemcsék valójában a rúzs zöldes, kloritból készült tégelyéből váltak le.)
Egyelőre nem világos, hogy milyen állagú lehetett eredetileg a kozmetikum. Akár az is elképzelhető, hogy a korabeli szépségguruk ecsettel vitték fel a színt ajkaikra.
(Egy, a Kr. e. 12. századból származó ókori egyiptomi papiruszon egy fiatal nő ilyen módon festi a száját.)
Felkeltette érdeklődésedet az ókori szépítkezés iránt ez a 400 éves rúzs? Kattints a linkre, ha szívesen olvasnál más ősi szépségpraktikákról is.
Kiemelt kép: Getty Images
