• Az első beteg, aki chipet kapott az agyába, csak a fejét képes mozgatni.
• Az agyba operált, pénzérme nagyságú szerkezet segít neki kezelni a különféle gépeket.
• A korábban bénult ember már képes játszani a számítógépen, az eredmények pedig ígéretesek a további fejlődés szempontjából. 

A kísérleti alany a 29 éves Nolan Arbaugh lett, aki egy búvárbaleset következtében nyolc éve nyaktól lefelé lebénult. A műtét során az agyába helyeztek egy mikroszkopikus vezetékekkel ellátott, pénzérme nagyságú implantátumot, azzal a nem titkolt céllal, hogy a páciens a gondolataival legyen képes irányítani különböző gépeket.

A chip képes leolvasni az idegsejtek aktivitását, és vezeték nélküli jelet sugárzik egy vevőegységbe.

Az operáció jól sikerült, és Arbaugh egyre több dologra vált képessé. Például nyolc órán át játszott a Civilization VI videojátékkal. Ez számára nagy előrelépésnek számított, de a Neuralink tudósainak aligha: a majmok agyába ültetett eszköz segítségével az állatok szintén videojátékoztak. Maga az implantátum sem az első a világon. A svájci Lausanne-i École Polytechnique Fédérale például

sikeresen képessé tette a lebénult Gert-Jan Oskamot arra, hogy járjon, pusztán azzal, hogy a megfelelő mozdulatokra gondolt.

Ezt úgy érték el, hogy a férfi agyába és gerincébe elektronikus implantátumokat ültettek, amelyek vezeték nélkül továbbítják a gondolatokat a lábaihoz.
A Neuralink hasonlóan sikeresnek tűnik, legalábbis a legutóbbi jelentés szerint Noland Arbaugh már képes mozgatni a számítógép kurzorát. A videóban sakkot játszik a gépen. A technológia még nem tökéletes, a chipet nyolc óránként tölteni kell. 

Azokról az állatokról is szót kell ejtenünk, akik egészségüket, sőt gyakran életüket adták azért, hogy a kísérleteket már embereken lehessen folytatni. A majmok gyakran szenvedtek fájdalmas sérülésektől, az üggyel kapcsolatban több állatvédő szervezet is felszólal Elon Musk ellen.

Hogy működhet az agyba ültetett chip?

Az emberi agyban 86 milliárd idegsejt található, amelyek szinapszisok révén kapcsolódnak egymáshoz. Minden alkalommal, amikor mozogni, érezni vagy gondolkodni akarunk, egy apró elektromos impulzus keletkezik. Ezt hihetetlenül gyorsan továbbítjuk az egyik neuronról a másikra.

A tudósok mára képesek olyan eszközöket fejleszteni, amelyek érzékelik ezen jelek egy részét.

Korábban még egy vicces, bedrótozott, fejre helyezett sapkával érték ezt el, ma már magába az agyba tudják beültetni chip formájában. A területet rengetegen kutatják, dollármilliók folynak el tesztekre, de úgy néz ki, nem hiába: egy nyaktól lefelé mozgásképtelen embernek segítenek visszavenni az uralmat a teste felett. Ha minden jól megy, a jövőben sok más, különféle okokból mozgásképtelenné vált emberen segíthetnek.

Kiemelt kép: Getty Images