Ismerős? Megreggeliztél, vagy felhörpintetted a kávédat, majd rohansz fogat mosni: egy erős szálú fogkefével és fehérítő fogkrémmel végigsikálod a fogaidat, egy korty szájvízzel öblögetsz, aztán szaladsz dolgozni.
Dr. Kami Hoss fogorvos szó szerint összerezzen, amikor páciensei elmesélik neki ezt a reggeli szokást. Szerinte ez a fogmosási rutin az oka annak, hogy olyan egészségtelen a szánk baktériumflórája. Ez pedig kihat a szervezetünk egészére, még a mentális egészségünkre is.

A rossz szájhigiénia a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri és az Alzheimer-kór előfordulását is növeli.

Ezzel szemben az egészséges szájüreg akár 10 évvel is növelheti a várható élettartamot. „Statisztikailag a szánk hihetetlenül egészségtelen. A tudomány, a technológia és az orvostudomány fejlődése mellett azt gondolnánk, hogy ezen a ponton a fogorvosok már kihozták magukból a maximumot – mondta Hoss. De a szájhigiénia nem lett jobb az elmúlt 30 évben. A lakosság nagy része fogászati betegséggel küzd, ami azt jelenti, hogy amit jelenleg csinálunk, nem működik.”

Rosszabb fogak, rosszabb egészség

A fogszuvasodás az Egészségügyi Világszervezet szerint a leggyakoribb nem fertőző betegség a Földön. Az Egyesült Államokban a felnőttek mintegy felének van valamilyen ínybetegsége, és ez a szám a 65 év feletti amerikaiak esetében hetven százalékra emelkedik. A magyar emberek egyötödének vannak meg a természetes fogai (ez az európai átlaghoz képest rossz eredmény), egy átlagos óvodásnak pedig 3-4 szuvas foga van. A rossz szájhigiénés állapot, a ritka fogorvosi látogatások, a ritkán vagy soha nem használt fogselyem összefüggésbe hozható a megnövekedett összhalálozással is – állapította meg a The Journal of the American Dental Association című folyóiratban 2024-ben megjelent tanulmány.

A reggeli fogmosás nem maradhat ki, csak a sorrend fontos (Fotó: Getty Images)

Nem szabad sterilizálni a szánkat

A legnagyobb probléma az, hogy az emberek vagy elhanyagolják a szájukat, vagy a másik végletbe esnek: olyan mértékben fertőtlenítik és sterilizálják azt, hogy megbontják a mikrobiom egyensúlyát. Akárcsak a bélrendszerünkben, a szánkban is vannak jó és rossz baktériumok, több milliárdnyi mikroba. Ha megbontjuk ezt a kényes egyensúlyt, mert olyan terméket használunk, ami az összes baktériumot elpusztítja, problémák lépnek fel.

Mit jelent a jó szájhigiénia?

Dr. Hoss meghatározása szerint a kiegyensúlyozott szájüregi mikrobiom, a légutak egészsége, a helyes harapás és a kíméletes fogmosás is ide tartozik. Nem szabad durva szájápolási termékeket használni: felejtsük el az erős súrolást, az alkoholtartalmú szájvizeket és az ultraerős fogrémeket is.

Az ilyen típusú sterilizálás ugyanis pont a legrosszabb, legdurvább, legkárosabb baktériumokat hagyja életben, amelyek a többiek kitakarítása után sikeresen tudnak elszaporodni.

Dr. Hoss szerint tekintsük a szánkat egyfajta kertnek. A benne lévő hasznos szájüregi mikrobák a virágok, zöldségek, gyümölcsök, a károsak pedig a bogarak és a gyomok. Ha a kertünk felgazosodik, nem esünk neki az egésznek gyomirtóval, hiszen akkor megsemmisítjük a lelkesen nevelgetett haszonnövényeket is. A reggel használt szájvíz, ami azt ígéri, hogy minden baktériumot elpusztít a szánkban, egy jó adag általános, mérgező gyomirtónak tekinthető. A jótékony mikrobák pedig tényleg haszonnövények, egy részük arra szolgál, hogy segítsen a szervezetnek nitrogén-oxidot képezni. Ez a kémiai anyag a véráramláshoz kapcsolódik, fontos szerepet játszik a vérnyomás és az inzulinérzékenység szabályozásában is.

Így kéne fogat mosnod reggelente

A reggeli szájápolási rutint reggeli előtt kezdjük, ne utána. Valahányszor eszünk, a szánk savas lesz, az ilyen környezetben történő fogmosás pedig károsíthatja a zománcot. Legalább 30-60 percet kell várni az étkezések, italfogyasztások (a kávé is ide tartozik) után a fogmosással.

Ébredés után használjunk lúgos szájvizet, hogy helyreállítsuk a száj pH-értékét, és fellazítsuk az éjszaka felhalmozódott lepedéket.

Az ilyen öblítés olyan területeket is elér, amelyeket a fogkefe nem. Használjunk fogselymet, hogy eltávolítsuk a lepedéket a fogaink között. Bármilyen fogselyem jobb, mint a semmi, de ha túl sokat bajlódunk a hosszú szálakkal, válasszunk fogantyúval ellátott eszközt, amit tényleg gyerekjáték bevezetni a fogaink közé.

Este ugyanez, csak fordított sorrendben

Ha ezzel megvagyunk, tisztítsuk meg a nyelvünket egy kaparóval vagy a fogkefe erre kialakított felületével. Így megszabadulunk a rossz leheletet okozó baktériumok nagy részétől. A fogkefénk ne álljon kemény sörtékből, mert több kárt okoznak, mint hasznot. Ugyanez a rutin érvényes estére is, csak ellenkező sorrendben. 

Azaz mossunk fogat, használjunk fogselymet, majd utoljára jöhet a lúgos szájvizes öblögetés.

 Ha napközben egy-egy evés után nem érezzük elég tisztának a szánkat, xilitet tartalmazó szájspray segít, ez kiegyensúlyozza a savas pH-értéket a nap folyamán. A fogorvosunkhoz pedig akkor is látogassunk el félévente, ha nem fáj egyik fogunk sem. Ha belegondolunk, milyen sokféle betegséget megelőzünk vele, már nem is tűnik akkora feladatnak.

Kiemelt kép: Getty Images